Donald Trump elnöksége alatt várható változások az amerikai banki szabályozásban, beleértve a felügyeleti szervek vezetőinek potenciális cseréjét, a „bázeli végjáték” nevű szabályozási elképzelés sorsát, és a kriptodevizákkal kapcsolatos megközelítések módosulását.

Az amerikai felügyeleti szervek élén több kulcsfontosságú változás is bekövetkezhet. Gary Gensler távozott az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) éléről. Trump tervei szerint Paul Atkins veheti át a helyét. Atkins esetleges kinevezése esetén felülvizsgálhatja a jelenlegi szabályozási rendszert, ami potenciálisan érintheti az új tőzsdére lépések (IPO-k) adminisztratív akadályait. A folyamat elhúzódása miatt azonban Atkins kinevezése még nem tekinthető biztosnak.

A Fed felügyeletért felelős alelnöki posztján is változás várható, ahol Michael Barr helyét Michelle Bowman vagy Christopher Waller veheti át. Bowman és Waller korábban szkeptikusak voltak a kriptovilággal kapcsolatban, de állítólag mostanra támogatóbb hangot ütnek meg, és egy biztonságos, de előremutató szabályozási környezet kialakítását szorgalmazzák. Ezt az állítást azonban forrás nem támasztja alá.

Hirdetés

A betétbiztosító (FDIC) vezető posztjára Travis Hill a várományos, aki jelenleg ügyvivő elnök. Hill állítólag kriptobarát pozíciót vett fel, és dokumentumokat hozott nyilvánosságra, melyek szerint az FDIC korábban akadályozta, hogy az amerikai bankok bevonódjanak a kriptodeviza-üzletágba. Hill azt nyilatkozta, hogy szakítani fog ezzel a gyakorlattal, és keresni fogja a megoldást arra, hogy a bankok a pénzügyi stabilitás követelményeit betartva kripto- és blokklánc-alapú tevékenységeket végezhessenek. Emellett a hagyományos szabályrendszer kapcsán is megengedőbb politikát folytatna.

A „bázeli végjáték” (Basel endgame) néven elhíresült szabályozói elképzelés sorsa is kérdéses Trump hatalomra kerülésével. Ez a szabályozás növelné a bankok tőkepuffereit, ami javítaná a pénzügyi rendszer stabilitását, de potenciálisan rontaná a bankszektor versenyképességét és profitabilitását. A bázeli szabályok célja a bankrendszer prudens és stabil működésének előmozdítása, elsősorban a banki tőkekövetelmények meghatározásával.

A Bázel III. a 2008-as globális pénzügyi válság tapasztalatai nyomán jött létre, szigorítva a tőkekövetelményeket és új likviditási mutatókat bevezetve. A Bázel III. lezárását jelentő bázeli végjáték implementálásának tervezetéről a Fed, az OCC és az FDIC 2023 nyarán értesítette az érintetteket. A módosított szabályrendszer a bank méretétől függően akár 16-19%-kal is növelte volna a pénzintézetek tőkekövetelményét, ami potenciálisan csökkentette volna a hitelezési aktivitást és rontotta volna a versenyképességet. A Biden-adminisztráció később enyhített az elképzelésen, és szektorszinten már „csak” a tőke 9%-os emelkedését várta volna el a bankoktól.

Trump kormányzata felülvizsgálhatja a bázeli végjáték keretein belüli, a bankok tőkekövetelményére vonatkozó javaslatait. Hill szerint az új szabályozásnak minimális tőkehatással kell járnia, sőt a meglévő tőkekövetelményeket is újra kell gondolniuk. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió is megfontolhatja a bázeli végjáték implementálásának halasztását, mivel annak egyoldalú alkalmazása versenyhátrányt jelentene.

A kriptodevizákban érdekelt rétegek számára Trump hatalomra kerülése kedvező lehet. Az amerikai választásokat követően a Bitcoin árfolyama emelkedett. Trump azt ígérte, hogy az Egyesült Államokat a „bolygó kriptofővárosává” teszi, és jelentős lépéseket tesz a kriptovilág helyzetének javítása érdekében. David Sacks szerint létrejöhet a nemzeti Bitcoin-tartalék, amely megerősíthetné az USA kripto-nagyhatalmi pozícióját.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Az FDIC a kriptovalutákkal kapcsolatos banki irányelvek felülvizsgálatát tervezi, ami lehetővé tenné a pénzintézetek számára, hogy előzetes szabályozói engedély nélkül folytassanak bizonyos típusú kriptotevékenységeket. A Goldman Sachs, a JPMorgan és a Citigroup már aktívan kísérleteznek a blokklánc-technológiával és tokenizált eszközökkel. A Bank of America pedig a fizetési rendszerbe is integrálná a kriptoeszközöket.

A trumpi szabályozás a kriptovilággal való együttműködésre, illetve a kriptodevizák által hordozott előnyök kiaknázására törekedhet. A változások löketet adhatnak az egész piacnak, előmozdítva a kriptókkal kapcsolatos innovációk kontrollált keretek között történő létrejöttét és elterjedését.

David Sacks szerint az Egyesült Államoknak kell a pénzügyi eszközök digitalizációjának élére állnia, és az értékteremtést az országon belül kell tartania.

Hirdetés

Elemzés:

Az eredeti cikk több ponton is elfogult megfogalmazásokat tartalmazott, melyek célja az olvasó befolyásolása volt. Például:

A cikkben tett állítások részben megfelelnek a valóságnak, de fontos megjegyezni, hogy Trump politikája még nem valósult meg teljes mértékben, így a következmények egyelőre csak spekulációk. A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy Trump elnöksége alatt várhatóan lazulni fognak a banki szabályozások, és a kriptodevizák nagyobb teret nyerhetnek az amerikai pénzügyi rendszerben.

Ennek az eseménynek jelentős hatása lehet a magyar közéletre is. Ha az USA-ban lazulnak a pénzügyi szabályozások, az hatással lehet a globális pénzügyi rendszerre, és közvetve a magyar gazdaságra is. A kriptodevizák térnyerése pedig új lehetőségeket és kihívásokat jelenthet a magyar pénzügyi szektor számára.

(Forrás: portfolio.hu)