A Lakmusz portál cikke szerint a Diákhitel Központ, Magyar Péter korábbi vezérigazgatói időszakában, egy tanulmány elkészítésére a Troia Media Kft.-t bízta meg. A cég egyik tulajdonosa és ügyvezetője, Trentin Balázs, később a Tisza Párt aktivistájaként vált ismertté.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban vizsgálatot indított Magyar Péternek a Partizánnak adott interjújában tett kijelentései kapcsán, melyek szerint vezérigazgatóként túlárazott szerződéseket kellett aláírnia Balásy Gyula cégeivel. Hadházy a Diákhitel Központ szerződéseibe betekintve, megkérdőjelezhetőnek ítélt szerződésekre bukkant, amelyek jellemzően tanácsadói munkákra vagy tanulmányok írására vonatkoztak.
A Troia Media Kft.-vel 2021 decemberében kötött, nettó 13,34 millió forint értékű szerződés keretében a cég a diákhitel gazdasági hatásairól készített tanulmányt. A szerződés azért kapott figyelmet, mert Trentin Balázs a Tisza Párt háttérembereként tevékenykedik.
A Troia Media Kft. 2022-ben kizárólag ebből a diákhitel-szerződésből származott bevétele. A cég 2022-ben 2,95 millió forint adózott eredményt ért el, míg 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban veszteséges volt. A cég főtevékenysége a szerződés idején saját tulajdonú ingatlan adásvétele volt. Emellett reklámügynöki tevékenységgel is foglalkozott, de tevékenységi körébe tartozott takarítás és villanyszerelés is. A szerződéshez legközelebb álló tevékenység az üzletviteli tanácsadás.
A Diákhitel Központ és a Troia Media közötti szerződést 2021. december 1-jén írták alá. A megbízási díj 13 340 000 forint plusz áfa volt.
A szerződés értéke a Diákhitel Központ több más, Magyar Péter vezérigazgatósága alatt kötött szerződéséhez hasonlóan, kevéssel az akkori 15 millió forintos közbeszerzési értékhatár alatt maradt. Így nem volt szükség nyílt közbeszerzési eljárásra, a Diákhitel Központ saját beszerzési szabályzata alapján választotta ki a Troia Mediát.
Hadházy Ákos a Lakmusznak azt nyilatkozta, hogy Magyar Péter egy személyes találkozásukkor megerősítette neki, hogy Trentin Balázs a Tisza Pártnak dolgozik. Trentin Balázs Facebook-aktivitása alapján a Tisza Párt támogatójaként tevékenykedik, és a Talpra Magyarok! – TISZA | Közössége Facebook-csoport aktív tagja.
A Lakmusz által a Diákhitel Központtól kikért tanulmány és a hozzá tartozó vezetői prezentáció szerint a tanulmány szerzője Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ korábbi kutatási tanácsadója. A prezentáció diáin a Troia Media logója mellett egy másik cég márkajelzése is látható, amelynek szintén volt kutatásról és tanulmányírásról szóló szerződése a Diákhitel Központtal. A Troia Media tanulmányának jelentős részét nemzetközi módszertani kitekintés és függelék teszi ki, amelyek relevanciája a tanulmány szempontjából nem egyértelmű. A kérdőíves felmérést valószínűleg nem Trentin Balázs cége végezte el, az eredmények értelmezése pedig egyedi.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaÖsszefoglalás és elemzés
Az eredeti cikk több ponton is feltételezésekre építve próbálta befolyásolni az olvasót. Például, a „kitüntetett figyelem oka” kifejezés azt sugallja, hogy a szerződés valamilyen okból kifolyólag eleve gyanús, anélkül, hogy ezt tényekkel alátámasztaná. Hasonlóképpen, a „látszólag kívül esik a Troia Media szakterületén” megfogalmazás is egy feltételezés, amely nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
A cikkben tett állítások részben megfelelnek a valóságnak, amennyiben tényként közli a szerződések létét és a cégek tevékenységi körét. Azonban a motivációk és a szándékok feltárására tett kísérletek inkább spekulációk, mint bizonyított tények.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy a Diákhitel Központ szerződései átláthatatlanok lehetnek, és a megbízások elnyerése mögött politikai kapcsolatok is állhatnak. Azonban ez a következtetés nem feltétlenül bizonyított, és további vizsgálatokra van szükség a teljes kép feltárásához.
Az esemény hatása a magyar közéletre az lehet, hogy tovább erősíti a politikai bizalmatlanságot és a korrupciós vádakat. A nyilvánosság figyelme a közpénzek felhasználására irányulhat, és a politikai szereplők elszámoltathatósága iránti igény is növekedhet.
