Antibiotikum-rezisztens baktériumok: spanyolországi halálozási adatok eltérései

Egy 2023-as spanyolországi vizsgálat szerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok (multirezisztens baktériumok) által okozott fertőzésekben elhunytak száma magasabb lehet, mint korábban feltételezték. A spanyol Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Társasága (SEIMC) által végzett kutatásban 130 egészségügyi intézmény vett részt.

A vizsgálat során 2023-ban 170 ezer betegnél diagnosztizáltak multirezisztens baktériumfertőzést. Ezen betegek közül 24 ezren hunytak el a diagnózistól számított 30 napon belül. A SEIMC 300 mikrobiológus és infektológus közreműködésével 2018-ban, 2019-ben és 2023-ban is nyomon követett szuperbaktériumokkal fertőzött betegeket 30 napig.

Az eredmények szerint 2018-ban 155 ezer fertőzöttből 20 ezren, 2019-ben pedig 210 ezer fertőzöttből 18 ezren haltak meg. A fertőzések 42,7 százalékában húgyúti fertőzést diagnosztizáltak, de a halálesetek többségét tüdőgyulladás okozta.

A Spanyol Egészségügyi Minisztérium 2015-ös jelentése évi 3 ezerre becsülte a szuperbaktériumok okozta halálozást. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) mintegy kétezer, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-ben pedig nagyjából hatezer halálesetről számolt be.

Dr. Rafael Cantón, a SEIMC szóvivője szerint az eltérések oka a különböző vizsgálati módszerekben keresendő. A korábbi adatok szakirodalmi áttekintésekre és becslésekre alapoztak, míg a SEIMC vizsgálata konkrét adatokon alapult.

A szuperbaktériumok olyan baktériumok, amelyek ellenállnak a legtöbb antibiotikumnak. Az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában szerepet játszhat az antibiotikumok széles körű használata. A multirezisztens baktériumok súlyos fertőzéseket okozhatnak, különösen kórházi környezetben, ahol gyakori az antibiotikum-használat és a kórokozók terjedése.

Elemzés: Az eredeti cikk a magasabb halálozási szám hangsúlyozásával és a korábbi becslésekkel való összehasonlításával próbált hatást gyakorolni az olvasóra. A „szuperbaktérium” kifejezés használata félelmet kelthet, bár a szöveg definálja a fogalmat. A cikkben említett feltételezés, hogy 2050-re a rezisztens fertőzések jelentik majd az első számú halálozási okot, egy szakértői véleményen alapul, de nem feltétlenül tükrözi a jövőbeli valóságot. A spanyolországi adatok eltérései rávilágítanak az antibiotikum-rezisztencia monitorozásának fontosságára és a különböző módszertanok okozta különbségekre. A cikkben leírtak rámutatnak az antibiotikum-rezisztencia globális problémájára, ami a magyar közéletre is hatással lehet, például a kórházi fertőzések kezelésének kihívásai és az antibiotikum-használattal kapcsolatos szabályozások szigorítása révén.

(Forrás: telex.hu)
(Kép: Pexels)