Budapest légszennyezettsége: homogén vagy heterogén Kép?

A Levegő Munkacsoport munkatársa, Tóth Csaba szerint a budapesti légszennyezettségről szóló tájékoztatások gyakran egységesen kezelik a várost, holott a valóságban a légszennyezettség mértéke jelentősen eltérhet akár rövid távolságokon belül is. Egy 2024-es mérés szerint a különbségek elsősorban a gépjárműforgalom függvényében alakulnak.

Kritikák a hivatalos mérőállomásokkal kapcsolatban

Tóth Csaba rámutatott, hogy a szakértők többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a hivatalos mérőállomások által közölt adatok nem feltétlenül tükrözik azt a légszennyezettséget, amely ténylegesen éri az embereket, különösen a belső kerületekben.

Civil szervezetek mérési módszerei és eredményei

2024 márciusától júniusig a Levegő Munkacsoport és a Deutsche Umwelthilfe nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációt mért Budapesten, a hivatalos mérési módszertől eltérő, de Németországban alkalmazott módszerrel. A mérőfiolákat gyalogosok által frekventált helyeken, például utcatáblákon és villanyoszlopokon helyezték el.

A Mérési Folyamat

1. A mérőfiolák speciális anyaggal kötötték meg a nitrogén-dioxidot.
2. Egy hónap elteltével a kivont NO2 mennyiségéből kiszámították a levegő átlagos NO2-tartalmát.
3. Az eredményeket a svájci Passam cég akkreditált laboratóriumában értékelték ki.

Az eredmények két fő kategóriája

• Forgalmas utak és kereszteződések: NO2 koncentráció jellemzően 40 μg/m3 felett (például Hungária körút, M3-as bevezető, Blaha Lujza tér).
• Csendes mellékutcák és sétálóövezetek: NO2 koncentráció nem érte el a 30 μg/m3 értéket (például Almássy utca, Peterdy utca, Pálya utca, Tünde utca).
• Kisebb, forgalmas utak: 30-40 μg/m3 közötti értékek (például Mária utca, Dembinszky utca, Wesselényi utca).

Észrevehető változások az évszakok Közt

A márciusi értékek általában magasabbak voltak, mint a júniusiak. Ennek okai:

• Fűtési időszakban a fűtés is hozzájárul az NO2 kibocsátáshoz.
• Nyáron a fotokémiai reakciók csökkentik az NO2 koncentrációját és növelik az ózonkoncentrációt.

Különbségek rövid távolságokon belül

A mérések kimutatták, hogy akár 100-200 méteren belül is jelentős különbségek lehetnek a NO2 koncentrációban, attól függően, hogy mennyire forgalmas az adott útszakasz.

Példák a különbségekre

• Júniusban a Ferihegyre vezető út és a Csömöri út mentén több mint két és félszer akkora volt a NO2 koncentráció, mint a 100 méterre lévő mellékutcákban.
• A Wesselényi utca NO2 koncentrációja 2,3-szor magasabb volt, mint a 200 méterre lévő Almássy utcáé.
• A Dembinszky és Peterdy utcák között, amelyek 100 méterre vannak egymástól, másfélszeres különbség volt a NO2 szintben.

Határértékek és ajánlások

A Levegő Munkacsoport szerint a márciusi mérések átlagai közel állnak az éves átlaghoz. Az Európai Unió éves határértéke 40 μg/m3, amelyet a forgalmas utcák gyakran meghaladnak. Az EU tervei szerint 2030-ig a határértéket 20 μg/m3-re kell csökkenteni.

A WHO által ajánlott határérték 10 μg/m3, ami Budapest nagy részén jelenleg nem teljesíthető. A legtöbb közterületen a NO2 koncentráció még a WHO által javasolt napi határértéket (25 μg/m3) is meghaladja.

Javaslatok a Belvárosi Légszennyezés Csökkentésére

Tóth Csaba szerint a belvárosban az emberek jelentős része forgalmas, szennyezett utcákon tölti az idejét. Ezért fontos lenne a belváros forgalomcsillapítása. Javaslatai:

• Parkolási díjak emelése és kiterjesztése.
• Alacsony kibocsátású zónák létrehozása.

A HungaroMet álláspontja a mérési eredményekkel kapcsolatban

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. is alkalmazza a diffúziós mintavételt, de jellemzően csak indikatív mérésre. Dézsi Viktor, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ igazgatója szerint ez a technika csak hosszabb időszakra ad átlagkoncentrációt, nagy mérési bizonytalansággal. Emiatt nem alkalmas a lakosság tájékoztatására, mert nem követi az órás/napi változásokat, és nem hasonlítható a határértékekhez.

A hivatalos mérőhálózat

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) 10 automata mérőállomást üzemeltet Budapesten, amelyek folyamatosan mérik az NO2 koncentrációt szabványos referenciamódszerrel.

A civil szervezetek mérési kompetenciájának kérdése

Dézsi Viktor szerint a Levegő Munkacsoport mérési/mintavételi kompetenciáját nem ismeri el harmadik fél, így az adataik nem hasonlíthatók össze az OLM adataival. Hozzátette, hogy a néhány hónapra kapott átlagos havi koncentrációt az éves határértékhez viszonyítani tudománymódszertani hiba.

A mintavételi pontok elhelyezésének fontossága

Dézsi Viktor hangsúlyozta, hogy a mintavevő nyílásokat a forrástól megfelelő távolságra és magasságban kell elhelyezni. Ha túl közel vannak a forráshoz, akkor nem a környezeti levegőt (immissziót), hanem a kibocsátást (emissziót) mérik.

A légszennyezettség heterogenitásának elismerése

Dézsi Viktor elismerte, hogy nagy különbség lehet NO2-koncentrációban két közel fekvő utca között, és Budapest nem tekinthető homogén területnek légszennyezettség szempontjából. Azonban a főváros által kiadott 2022-es környezeti állapotértékelés szerint a kiegészítő mérőpontokon mért eredmények hasonlóak a referenciamérőállomások eredményeivel.

A Levegő Munkacsoport válasza a kritikákra

A Levegő Munkacsoport szerint a passzív mérés nem helyettesíti a HungaroMet gázelemzőit, hanem az NO2 koncentráció egy hónapi átlagának indikatív meghatározására szolgál. A mérési helyszínek kiválasztása a gyártó útmutatása alapján történt, és a márciusi átlagot azért viszonyították az éves határértékhez, mert nem állt rendelkezésükre éves átlag.

A mérési helyszínek jogszabályi megfelelősége

A szervezet szerint a belvárosban az utak menti járda feletti levegő környezeti levegőnek számít, és a passzív mérők elhelyezése megfelelt az EU-s irányelvnek. Az emissziós méréssel összehasonlítani a járda feletti levegő mérését félrevezető, hiszen az emissziós mérés a kibocsátott anyagok mérését jelenti. A mérések nagy részét azért végezték utca kanyonokban, mert Budapest belvárosának túlnyomó része ilyen.

A jövőbeli mérési stratégiákra vonatkozó javaslatok

A Levegő Munkacsoport szerint a Hungarometnek nem csak közepesen forgalmas utak melletti tereken, hanem nagy forgalmú utcák közvetlen közelében, utca kanyonokban, sétálóutcákban és nagyobb parkokban is kellene mérnie, ha a budapesti légszennyezettség heterogenitását és kiváltó okait szeretné bemutatni.

Összegzés és elemzés

A cikk bemutatja a budapesti légszennyezettséggel kapcsolatos különböző mérési módszereket és eredményeket, valamint az ezekkel kapcsolatos szakmai vitákat. A Levegő Munkacsoport mérései rávilágítanak arra, hogy a légszennyezettség Budapesten nem homogén, és a forgalmasabb területeken élők jelentősen nagyobb szennyezésnek vannak kitéve, mint a csendesebb mellékutcákban lakók.

Állítások valóságtartalma

A cikkben szereplő állítások alapvetően megfelelnek a valóságnak, amennyiben a bemutatott mérési eredmények és a szakértői vélemények tényszerűen kerülnek ismertetésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a különböző mérési módszerek eltérő eredményeket produkálhatnak, és a mérési helyszínek kiválasztása is befolyásolhatja az eredményeket.

Konklúziók

A cikk alapján arra lehet következtetni, hogy a budapesti légszennyezettség továbbra is komoly probléma, különösen a forgalmas területeken. A különböző szervezetek által végzett mérések eltérő eredményeket mutatnak, de mindegyik megerősíti, hogy a légszennyezettség jelentős hatással van az emberek egészségére. A probléma megoldása érdekében további intézkedésekre van szükség, mint például a forgalomcsillapítás, a parkolási díjak emelése és az alacsony kibocsátású zónák létrehozása.

Hatás a magyar Közéletre

A cikkben bemutatott információk felhívhatják a figyelmet a budapesti légszennyezettség problémájára, és ösztönözhetik a döntéshozókat a hatékonyabb intézkedések meghozatalára. A lakosság tájékoztatása és a különböző mérési módszerek közötti különbségek megértése hozzájárulhat a probléma kezeléséhez és a fenntarthatóbb városi környezet kialakításához.

(Forrás: telex.hu)
(Kép: Pexel)