A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) 2025. januárjára vonatkozó jelentése szerint 13,23 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletet mértek. Ez 1,75 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A jelentés megemlíti, hogy a trópusi Csendes-óceánon La Niña állapotok alakultak ki, melynek átmeneti lehűtő hatása várható a globális hőmérsékletre. A C3S igazgatóhelyettese, Samantha Burgess megjegyezte, hogy a mért hőmérséklet meglepő, mivel a La Niña lehűtő hatása nem volt érzékelhető.

Megjegyzés: Burgess kijelentése szubjektív értékelést tartalmaz („meglepő”).

Óceáni Hőmérsékletek és Kapcsolódó Hatások

A globális hőmérséklet emelkedése szorosan összefügg az óceánok hőmérsékletével. 2023 áprilisa előtt az óceánok felszíni hőmérséklete soha nem látott szinten volt. 2025 januárja a második legmelegebb hónap volt az óceánok felszínének hőmérséklete szempontjából, a 2024 januári rekord után.

Hirdetés

A magasabb óceáni hőmérsékletek számos jelenséghez köthetők, mint például aszályok, hőhullámok és árvizek.

Északi-sarki Tengeri Jég Kiterjedése

Az Északi-sarkvidéken szokatlanul meleg tél volt tapasztalható. Januárban a tengeri jég kiterjedése a legalacsonyabb januári szintre csökkent, ami közel azonos a 2018-as értékkel.

A +1,5 Celsius-fokos Határérték

A Copernicus jelentése szerint 2025 januárja a tizenkilencedik hónap volt a múlt tizenkilenc hónapból, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladta az iparosodás előtti szinthez képest az 1,5 Celsius-fokot. A Párizsi Klímaegyezmény legambiciózusabb célkitűzése a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatti szinten tartása. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a határérték legalább 20 év átlagos felmelegedésén alapul. Jelenlegi becslések szerint az 1,5 Celsius-fokos határértéket 2030 és 2035 között érhetjük el az IPCC becslései alapján.

Megjegyzés: A cikkben szereplő állítás, miszerint „a párizsi klímacsúcson elhatározott célkitűzésektől a globális felmelegedés jócskán elszakadt”, szubjektív vélemény, amelyet nem támasztanak alá konkrét adatok.

Elemzés

A cikkben szereplő adatok a globális hőmérséklet emelkedését mutatják, amely összefüggésbe hozható az óceáni hőmérsékletek emelkedésével és az Északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedésének csökkenésével. Az állítások nagy része alátámasztott adatokon alapul (Copernicus jelentés), de néhány szubjektív értékelést is tartalmaz. A Párizsi Klímaegyezmény célkitűzésének elérésére vonatkozó kijelentések vitathatóak, és további kutatást igényelnek.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Következtetés: A cikk adatai aggasztó tendenciát jeleznek a globális felmelegedés tekintetében. A hosszú távú következmények jelentősek lehetnek a környezetre és a társadalomra egyaránt.

Magyarországi hatás: A globális felmelegedés Magyarországon is érzékelhető hatásokkal jár, mint például a csapadékmennyiség változása, a hőhullámok gyakoribbá válása és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése. Ez jelentős kihívásokat jelenthet a mezőgazdaság, a vízkészletek kezelése és a katasztrófavédelem szempontjából.

(Forrás: portfolio.hu)
(Kép: pexels.com)