Ideológiai viták és az unió alapjai

A tárcavezető beszédében éles párhuzamot vont a jelenlegi európai közállapotok és a múlt századi totalitárius rendszerek között. Úgy fogalmazott, hogy a kontinensen ideológiai diktatúra tapasztalható, amely negatív hatással van a nemzetek önrendelkezésére. Szijjártó szerint a „liberális mainstream” kizárólagosságra törekszik, és a magyar kormány sikerei éppen ezt az egyeduralmi igényt kérdőjelezik meg.

A miniszter emlékeztetett az Európai Unió alapításának eredeti céljaira, amelyeket a keresztény értékekben, a békében és a gazdasági fejlődésben határozott meg. Ezzel szemben a jelenlegi brüsszeli irányvonalat a háború, a migráció és a genderideológia támogatásával azonosította. Kiemelte, hogy Magyarország ezen törekvésekkel szemben határozott ellenállást tanúsít.

A választási tét és a biztonság kérdése

A közelgő parlamenti választások kapcsán Szijjártó Péter hangsúlyozta a külföldi figyelem és befolyásolási kísérletek jelenlétét. Véleménye szerint a választás tétje túlmutat az ország határain, és európai keretben értelmezendő. A miniszter a jelenlegi háborús világkorszakban a tapasztalatot és a kiszámíthatóságot nevezte a legfontosabb értéknek.

Záró gondolataiban a miniszter óva intett a politikai irányváltástól, amelyet „nullkilométeres bohóckodásnak” és kockázatos kalandnak nevezett. Úgy vélte, a jelenlegi nemzetközi helyzetben nem jött el az ideje a politikai kísérletezésnek, mivel a biztonság megőrzése elsőbbséget élvez minden egyéb szemponttal szemben.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Szijjártó Péter/Facebook

A tervezet központi eleme az intézményi struktúra racionalizálása. A 2019-ben regisztrált 108 fekvőbeteg-intézmény helyett 2035-re 70 egység maradna meg, ami 35 százalékos kapacitásmódosítást jelentene. A járóbeteg-ellátásban még jelentősebb, 60 százalékos koncentrációt javasol a BCG: az 557 intézmény helyett 221 központ működne tovább.

Kétszintű járóbeteg-ellátás és vármegyei struktúra

A javaslat nem egyszerű bezárásokról, hanem funkcionális átalakításról beszél. A felszabaduló kórházi kapacitásokat krónikus betegellátó vagy szociális gondozó intézményekké alakítanák át. A cél a rendszer hatékonyságának növelése a párhuzamosságok megszüntetésével.

A járóbeteg-ellátást két szintre osztanák. Az első szintet az önálló poliklinikák alkotnák, amelyek a leggyakoribb eseteket kezelnék 15-30 perces elérhetőségen belül. A második szintet a teljes diagnosztikai háttérrel rendelkező klinikák jelentenék, 60 perces elérhetőségi limittel. A tervezet szerint vármegyénként egy regionális kórház működne, míg Budapesten négy centrumkórház és hét helyi kórház maradna.

Béremelés és központosított irányítás

A Hippokratész-projekt a humánerőforrás-válság kezelésére a háziorvosi bérek 130-140 százalékos emelését javasolja, külön anyagi ösztönzőkkel a tartósan betöltetlen körzetek esetében. A védőnői hálózatot a házi gyermekorvosi rendszerbe integrálnák, csapatalapú ellátást vezetve be.

A teljes ellátórendszert – beleértve az állami, egyházi, egyetemi és magánintézményeket is – egy új, központi ellátástervező szervezet alá rendelnék. Ez a testület felügyelné a teljesítményvolumen-korlátok (TVK) elosztását, a társadalombiztosítási járulékok beszedését és a gyógyszerfelírási gyakorlatot is. A stratégia emellett kifejezetten javasolja a magánfinanszírozású ellátások bővítését.

(Forrás: AlfaHir.hu)