Belföld
NIS2 Kiberbiztonsági Audit: A több ezer magyar céget érintő vizsgálat nagy anyagi terhet ró a vállalkozásokra
2024 utolsó hónapjaiban számos magyar cégnek kellett felkészülnie az Uniós NIS2 kiberbiztonsági szabályozás magyarországi átültetésére. A szabályozás célja a kritikus infrastruktúrájú ágazatok kiberbiztonságának erősítése. Az érintett cégeknek 2024. október 18-tól kellett teljesíteniük az előírásokat. Az első auditokra 2024. december 31-ig kellett szerződést kötni, a végrehajtás 2025 végéig tartott volna. Az auditori díjak azonban csak 2025. január 31-én kerültek meghatározásra a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kiadott rendeletben, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával folytatott egyeztetések után.
Az Auditok Kezdődése és a Szakemberhiány
A rendelet megjelenése után, 2025 februárjától kezdődtek a NIS2 auditok. A szakmai vélemények szerint azonban nincs elegendő auditor a több ezer érintett cég auditálásához. Az SZTFH közleménye szerint a rendelet a szakmai egyeztetések lezárulta után jelent meg a Magyar Közlönyben.
A NIS2 Audit: Mit Tartalmaz?
A NIS2 irányelv célja a tagállamok közötti kiberbiztonsági szabályozás harmonizációja. Az audit célja az érintett cégek információs rendszereinek biztonságosságának ellenőrzése. Az audit kétévente ismétlődik. A 2024-ben már működő cégeknek 2025-ben kellett az első auditot elvégeztetniük.
Érintett Cégek Meghatározása
A NIS2 szabályozás az alábbi szempontok alapján határozza meg az érintett szervezeteket:
- Méret: Közép- és nagyvállalatok (50 főnél több alkalmazott vagy 10 millió EUR-nál nagyobb éves árbevétel).
- Tevékenység: Alapvető vagy digitalizáció szempontjából nélkülözhetetlen szolgáltatások nyújtása.
Az érintett cégeknek biztonsági osztályba (alacsony, jelentős, magas) kellett besorolniuk magukat, és a megfelelő védelmi intézkedéseket megtenniük. Az SZTFH 2024 januárjától kezdte el nyilvántartásba venni az érintett szervezeteket, a regisztráció határideje 2024. június 30. volt.
Az Auditori Díj Meghatározása
A rendelet tartalmazza az auditorok által felszámítható maximális díjakat. A maximális díj az alábbi tényezőktől függ:
- A cég árbevétele
- Az elektronikus információs rendszerek száma
- A rendszerek biztonsági osztálya
A minimális díj 1 575 000 Ft + ÁFA, míg a maximális akár 140 000 000 Ft + ÁFA is lehet. Az SZTFH közleménye szerint a díj maximalizálása a kis- és középvállalkozások versenyképességének megőrzése érdekében történt.
A cikk említi, hogy a magas biztonsági osztályú cégek auditálására korlátozott számú cég jogosult. Ez a kijelentés további vizsgálatot igényel az objektív értékeléshez.
Auditorok Száma és Elérhetőség
A cikkben szereplő becslések szerint körülbelül 3500 cégnek kell auditot végeztetnie. A szakértői vélemények szerint azonban nem áll rendelkezésre elegendő auditor a feladat elvégzéséhez. A cikkben említett szám, a rendelkezésre álló auditorok száma, 10, amelyből csak egy képes magas biztonsági osztályú auditot végezni. Az egyetemek azonban új képzéseket indítottak a szakemberhiány enyhítésére.
A Felügyeleti Díj
A kiberbiztonsági felügyeleti díj az előző évi nettó árbevételtől függ. Az ötezer forintot meg nem haladó díjakat a hatóság elengedi.
Büntetések
A NIS2 szabálysértések esetén a büntetések a kockázati kategóriától függenek. Kiemelten kockázatos ágazatokban a büntetés maximum 10 millió euró, vagy az éves árbevétel 2%-a lehet. Kockázatos ágazatokban ez a maximum 7 millió euró, vagy az árbevétel 1,4%-a.
Elemzés és Következtetések
A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő adatok nagyrészt az SZTFH közleményein és nyilatkozatain alapulnak. A szakértői véleményekre való hivatkozás objektív, de az ezekből levont következtetések részben szubjektívnek tűnnek (pl. a piac nagyságának becslése, a Hunguard piacbefolyásolásának említése). A pontos adatok hiánya miatt nehéz teljes mértékben ellenőrizni a cikk minden állítását. Továbbá hiányzik a konkrét források megjelölése több állításnál (pl. a „Rogán-közeli körökben jól mozgó szereplő” kifejezés).
Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A NIS2 szabályozás átültetése Magyarországon komoly kihívásokat jelent a cégek és a hatóság számára egyaránt. A későn megjelent rendelet és a szakemberhiány jelentős nehézségeket okozhat a megfelelőség biztosításában. A díjszabás és a büntetések mértéke jelentős anyagi terhet róhat a vállalkozásokra.
Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? A NIS2 szabályozás hatása a magyar közéletre a gazdasági szereplők kiberbiztonsági védelmének fokozását jelenti. Az esetleges jogsértések és büntetések hatással lehetnek a vállalkozások működésére és a gazdasági növekedésre. A szakemberhiány pedig hosszú távú kihívásokat jelenthet az informatikai szektor számára.
(Forrás: telex.hu)
(Kép: pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Lőrincz Dorothy távozott az ATV-től a Szijjártó Péter fórumán tett megnyilvánulása után
A riporter felszólalásában felidézte a március 5-i eseményeket, amikor a miniszter két, hadifogságból kiszabadított férfival érkezett haza Oroszországból. Lőrincz a repülőtéri sajtótájékoztatón tapasztalt személyes benyomásaira hivatkozott. Saját bevallása szerint a miniszter tekintetében az „embert” vélte felfedezni. Ezt követően a kormány és Brüsszel közötti politikai konfliktusokról, valamint a belpolitikai küzdelmekről kérdezte a tárcavezetőt.
Lőrincz Dorothy kérdésfeltevése során a kormányzati kommunikációban gyakran megjelenő fordulatokat alkalmazott. A riporter tizenegy és fél éve tartó „harcként” hivatkozott a kormányzat nemzetközi és belföldi tevékenységére. Érdeklődött továbbá a miniszter és csapata mentális állapotáról ezen időszak tükrében.
A miniszteri válasz és a szakmai következmények
Szijjártó Péter válaszában elismerte, hogy hoztak olyan döntéseket, amelyeket mai tudással már másképpen alakítanának. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korábbi döntéseket nem szabad a jelenlegi ismeretek alapján utólagosan kritizálni. A miniszter kifejtette, hogy megtiszteltetésnek tartja az ország képviseletét, és beszélt Orbán Viktorhoz fűződő szakmai ambícióiról is.
Az eset után az ATV megerősítette, hogy Lőrincz Dorothy már nem dolgozik a csatornánál. Bár a „Hazahúzó” című műsor legújabb része március 14-én megjelent a videómegosztó portálokon, a televízió közölte, hogy ez a felvétel még a riporter távozása előtt készült. Az intézmény vezetése közvetlen összefüggést lát a fórumon történt felszólalás és a munkaviszony megszűnése között.
A médiatársaság hivatalos álláspontja szerint minden szerkesztőtől elvárják a professzionális hozzáállást és a politikai erőktől való korrekt távolságtartást. A csatorna válasza alapján a riporter viselkedése sértette a cégcsoport szakmai alapelveit.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti esemény és annak tálalása a politikai lojalitás és az újságírói függetlenség ütközését mutatja be. A riporter célja a fórumon a szimpátia kinyilvánítása volt, míg az eseményről szóló beszámolók a médiaetikai határvonalak átlépésére fókuszáltak.
A forrásszöveg rögzíti a riporter érzelmileg telített kifejezéseit: „tekintete egy kicsit homályos volt”, „embert vélte felfedezni”. Ezek a fordulatok az objektív tájékoztatás helyett a személyes azonosulást segítik elő. A „harcot tizenegy és fél éve… vívja Brüsszellel” fordulat pedig kritika nélkül emeli be a politikai szlogeneket a kérdésfeltevésbe.
A szöveg megszólaltatja az érintett feleket: idézi a miniszter válaszát és az ATV PR-osztályának hivatalos álláspontját. Hiányzik azonban Lőrincz Dorothy közvetlen reakciója a távozás körülményeire, így csak a munkáltatói oldal motivációja válik teljesen világossá.
A cikk nem részletezi az ATV etikai kódexének pontos pontjait, amelyek tiltják a munkavállalók politikai rendezvényeken való aktív, véleménynyilvánító részvételét. Szintén elhallgatja, hogy a riporter korábbi munkássága során mutatkoztak-e már hasonló jelei a szakmai távolságtartás hiányának.
(Kép: Lőrincz Dorothy – Szijjártó Péter – fb reels-video képernyőkép)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Mobilcella-adatokkal méri a március 15-i tömeget a Magyar Turisztikai Ügynökség
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) méréseket végez a fővárosi március 15-i rendezvényeken, érintve a Tisza Párt politikai gyűlését is. Az állami szervezet a mobilcella-adatokon alapuló elemzésekkel kívánja feltérképezni a látogatók mozgását és tartózkodási idejét.
A közlemény szerint a módszer alkalmas a hagyományos statisztikákból kimaradó, egynapos látogatók jelenlétének rögzítésére. Az MTÜ hangsúlyozta, hogy az adatkezelés a GDPR előírásainak megfelelően, kizárólag anonim és aggregált módon történik. A szervezet a turizmus hatékonyságának növelésével indokolja a technológia alkalmazását.
Technikai korlátok és mérési bizonytalanságok
A cellainformációkon alapuló mérés nem számít újdonságnak, azonban a belvárosi környezetben jelentős hibaforrásokkal kell számolni. A telefonok gyakran egyszerre több toronyra csatlakoznak, ami többszörös számláláshoz vezethet. A több SIM-kártyás készülékek és az átutazó forgalom tovább torzíthatja a végeredményt.
Szakértők szerint ezek az adatok zajosak, így abszolút látogatószámok meghatározására csak korlátozottan alkalmasak. Egy korábbi, augusztus 20-i mérés során az MTÜ 798 ezer látogatót regisztrált, köztük 139 ezer külföldit, akiknél a származási országot is azonosították.
Eltérő becslések és politikai háttér
A múltbeli eseményeknél jelentős különbségek mutatkoztak a kormányzati és a független becslések között. Október 23-án a Kormányzati Tájékoztatási Központ 80 ezer, illetve 45 ezer főről számolt be a különböző helyszíneken. Ezzel szemben szociológusok mérései a Békemenetre 85-92 ezer, a Nemzeti Menetre pedig 160-170 ezer résztvevőt jeleztek.
Az MTÜ intézményi háttere is változott a közelmúltban. A szervezet vezérigazgatói posztjára tavaly júliusban Egresitsné Firtl Katalin került. A szakember korábban a fertődi Eszterháza Kulturális Központ ügyvezetőjeként tevékenykedett, pályafutása során szoros szálak fűzték a kormánypárthoz.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja az állami adatgyűjtés legitimálása turisztikai célként, miközben burkoltan jelzi a politikai rendezvények kontroll alatt tartását. A szöveg egyensúlyozni próbál a technológiai modernitás és a mérési pontatlanságok elismerése között.
Az eredeti forrás a „feltehetően” szót használja a Tisza Párt kapcsán, ami bizonytalanságot sugall ott, ahol a szándék egyértelmű. A „turizmus még hatékonyabb és eredményesebb működése érdekében” fordulat eufémizmusként szolgál a tömegmegfigyelésre.
A szöveg nem részletezi, hogy milyen algoritmusokkal szűrik ki az átutazókat vagy a környéken lakókat. Elhallgatja továbbá, hogy az MTÜ vezetőjének kinevezése milyen szakmai kritikákat váltott ki a politikai háttér miatt, csak a tényt rögzíti.
(Kép: Dephositphotos.com)
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Szijjártó Péter: Az Európai Unió igen súlyos lelki válságot él át az ideológiai és véleménydiktatúra miatt
-
Közélet-Politika2 napja
Vizsgálatot sürget a záhonyi Fidesz a kihelyezett névtelen feliratok ügyében
-
Közélet-Politika7 órája
Toroczkai László feltételekhez kötné a kormányzati együttműködést a Fidesszel és a Tisza Párttal
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Vecsésen: Itt az a kérdés, hogy Zelenszkij alakít kormányt vagy én!
-
Közélet-Politika1 napja
Helybenhagyta a Kúria Orbán Viktor gyerekekkel kampányoló videója miatti döntést
-
Közélet-Politika2 napja
Elutasították a Tisza Párt fellebbezéseit a győri választókerületben
-
Közélet-Politika5 órája
Hetek: Karlendített a tiszás sajtófőnök, Tisza Párt: Szurkolói éneklést rögzített Tárkányi Zsolt vitatott fényképe
-
Közélet-Politika1 napja
Orbán Viktor: Mi nem keressük a bajt, de maflák sem vagyunk