Technológia és Tudomány
Kínai AI-modell: Olcsó innováció vagy szellemi tulajdonjog-sértés? Az OpenAI vádja a DeepSeek ellen
Az OpenAI azt állítja, hogy a kínai DeepSeek cég az OpenAI szabadalmaztatott modelljeit használta fel nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modelljének betanításához. Az OpenAI a Financial Times-nak nyilatkozva közölte, hogy bizonyítékokat talált a „desztilláció” technikájának alkalmazására. Ez a technika lehetővé teszi a kisebb modellek számára, hogy a nagyobb modellek kimeneteinek felhasználásával jobb teljesítményt érjenek el alacsonyabb költséggel. Bár a desztilláció elfogadott gyakorlat az iparágban, az OpenAI szerint a DeepSeek a saját modelljének létrehozására használta fel ezt a technikát, ami megsérti a szolgáltatási feltételeiket. Az OpenAI elutasította a további kommentárokat és a bizonyítékok részletezését.
Megjegyzés: Az OpenAI állításait jelenleg nem lehet függetlenül ellenőrizni.
A DeepSeek R1 modell sikere és költségei
A DeepSeek R1 érvelési modellje meglepte a piacot, a befektetőket és a szilícium-völgyi technológiai vállalatokat a vezető amerikai modellekhez hasonló teljesítményével. A DeepSeek azt állítja, hogy a modell fejlesztése mindössze 6 millió dollárba került, ami jelentősen kevesebb, mint a versenytársak által elköltött összegek. Ez felveti a kérdést a jelenlegi, nagymértékű AI-fejlesztési programok költségeinek hatékonyságával kapcsolatban.
Megjegyzés: A DeepSeek által közölt költségeket független forrásokból jelenleg nem lehet ellenőrizni.
Az OpenAI és a Microsoft fellépése
Az OpenAI és a Microsoft a DeepSeeknek tulajdonított fiókokat vizsgált meg, amelyek az OpenAI alkalmazásprogramozási felületét (API) használták. A szolgáltatási feltételek megsértésének gyanúja miatt blokkolták a hozzáférést. A Microsoft nem kívánt nyilatkozni, az OpenAI pedig nem reagált a részletekkel kapcsolatos megkeresésre. A DeepSeek sem válaszolt a megkeresésekre.
Szakértői vélemények
David Sacks, Donald Trump korábbi AI- és kriptoügyi elnök megbízottja, a szellemi tulajdonjogok lehetséges megsértésére utalt. Ritwik Gupta, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) mesterséges intelligenciával foglalkozó doktorjelöltje elmondta, hogy gyakori gyakorlat a start-upok és az akadémikusok körében, hogy a kereskedelmi LLM-ek (nagy nyelvi modellek) kimeneteit használják fel egy másik modell betanításához. Gupta szerint ez költséghatékony megoldás, és nehéz lehet megakadályozni ezt a gyakorlatot.
Megjegyzés: A szakértői vélemények különböző perspektívákat tükröznek, és nem feltétlenül jelentenek objektív igazságot.
Az OpenAI védekező lépései
Az OpenAI kijelentette, hogy folyamatosan próbálják megvédeni szellemi tulajdonukat, és ellenintézkedéseket tesznek a jogsértések megakadályozására. Kiemelték az együttműködést az amerikai kormánnyal is.
Az eset hatása
Az eset rávilágít a technológiai előnyök védelmének nehézségeire, és a mesterséges intelligencia fejlesztésének etikai és jogi kérdéseire. A DeepSeek modelljének olcsó fejlesztése potenciálisan felboríthatja a piacot, és hatással lehet a jövőbeli AI-fejlesztésekre. A pénzügyi piacokon is érzékelhető volt a hatás, az Nvidia részvényeinek jelentős ingadozása mutatja ezt.
Elemzés
A cikkben szereplő állítások nagy része egyoldalú forrásból származik (OpenAI), és független ellenőrzésre nincs lehetőség. A DeepSeek állításait és a szakértői véleményeket is figyelembe véve nehéz egyértelmű következtetésre jutni a szellemi tulajdonjog-sértés kérdésében. A DeepSeek modelljének sikerét és alacsony költségét figyelembe véve azonban elmondható, hogy a piaci versenyben jelentős hatást gyakorolhat, és felveti a kérdést a nagyméretű AI-fejlesztések költséghatékonyságáról. A magyar közéletre a hatás jelenleg minimális, de a globális AI-fejlesztésekre és a technológiai versenyre gyakorolt hatása jelentős lehet, és közvetve befolyásolhatja a magyar innovációs stratégiákat és a technológiai cégek helyzetét.
(Forrás: 444.hu)
(Kép: Deepseek/Facebook)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Dobrev Klára korlátozná a határon túliak szavazati jogát, az ellenzéki pártok elzárkóztak a javaslattól
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Közélet-Politika2 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Külföld2 napja
Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja
-
Belföld2 napja
Hankó Balázs: Mi, magyarok vagyunk a világ legtehetségesebbjei
-
Belföld2 napja
Nacsa Lőrinc: Tíz éve támogatja a diaszpóra fiataljainak hazalátogatását a kormányzati program
-
Közélet-Politika2 napja
Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot