A túlzottdeficit-eljárás kezdete
Az Európai Bizottság 2024 nyarán túlzottdeficit-eljárást (EDP) indított Magyarország ellen. Ennek oka az volt, hogy a 2023-as GDP-arányos költségvetési hiány 6,7%-ot ért el, meghaladva a Stabilitási és Növekedési Paktum által előírt 3%-os határértéket.
A magyar kormány válasza: Középtávú strukturális terv
A magyar kormány 2024. november 4-én, a határidő után több nappal nyújtott be egy középtávú strukturális tervet. Ez a terv a költségvetési fegyelem helyreállítását, a hiány fokozatos csökkentését és a gazdasági stabilitás elérését ígérte.
Az Európai Bizottság első reakciója
Az Európai Bizottság a benyújtott tervet és a makroszámokat hiányosnak és az uniós módszertantól eltérőnek találta. Ezért 2024. december 5-én figyelmeztető levelet küldött.
Az eredeti magyar terv célkitűzései
Az eredeti magyar terv a következő költségvetési hiányokat célozta meg: 2024-re 4,5%, 2025-re 3,7%, 2028-ra pedig 1,5% GDP-arányosan. Emellett az államadósság arányának éves legalább 0,5 százalékpontos csökkentését vállalta. A GDP-növekedést 2024-re 0,8%-ra, az inflációt 3,7%-ra becsülték.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA kompromisszumos terv
Az Európai Bizottság és a magyar kormány tárgyalásokat folytattak, melynek eredményeként egy módosított középtávú strukturális tervet dolgoztak ki. Ezt a tervet 2024. december 20-án nyújtotta be a magyar kormány. Az Európai Bizottság ezt a módosított tervet elfogadta.
A módosított terv főbb elemei
- GDP-növekedés: Az eredeti 0,8%-os 2024-es GDP-növekedési előrejelzés helyett az uniós 1,2%-os előrejelzését vették alapul.
- Költségvetési kiadások: A nettó költségvetési kiadások növelésére 2024-hez képest 4,2%-os maximális növekedési limitet szabtak meg.
- GDP-arányos deficit: A módosított terv szerint a GDP-arányos deficit 2025-ben 3,6%, 2026-ban 2,5% lesz.
- Államadósság: Az államadósság aránya 2025-ben 73,5%-ra csökkenhet a tavalyi 74%-ról (uniós kalkuláció alapján).
A kormány és a Bizottság nyilatkozatai
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a kormány elkötelezett a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés párhuzamos biztosítása mellett. A minisztérium úgy véli, hogy a kedvezőtlen külső gazdasági körülmények ellenére a költségvetési hiány és az államadósság a következő években folyamatosan csökkenni fog. (Megjegyzés: Ez a kijelentés a kormány álláspontját tükrözi.)
A magyar kormány célkitűzései
- 2025-re 3,7% GDP-arányos költségvetési hiány
- 2026-ra 2,9% GDP-arányos költségvetési hiány
- Az államadósság 70% alá csökkentése
Elemzés
A cikkben szereplő adatok elsősorban a magyar kormány és az Európai Bizottság hivatalos közleményein alapulnak. A GDP-növekedés és a költségvetési hiány előrejelzései azonban természetüknél fogva bizonytalanok, és különböző tényezőktől függnek. A kormány és a Bizottság eltérő prognózisai a gazdasági modellek és a feltételezések különbözőségéből adódhatnak. A két fél közötti kompromisszum egy kölcsönös megértést tükröz, de a jövőbeli gazdasági teljesítményre vonatkozó előrejelzések pontossága kérdéses marad. A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a nyilvánosan hozzáférhető információknak. A konklúzió az, hogy Magyarország és az Európai Bizottság egyezségre jutott a költségvetési deficit csökkentéséről, de az előrejelzések bizonytalansága fennmarad. A magyar közéletre gyakorolt hatás elsősorban a költségvetési politika alakulásában és az EU-val való kapcsolatokban mutatkozik meg. A sikeres deficitcsökkentés pozitív hatással lehet a gazdasági stabilitásra és a befektetői bizalomra, míg a sikertelenség további feszültségeket okozhat az EU-val való kapcsolatokban.
(Forrás: portfolio.hu)
(Kép: pexels.com)
