A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015 óta 80%-ban maximálja a jelzáloghitelek ingatlanfedezetét. Ez azt jelenti, hogy a hitelfelvevőnek legalább 20% önerővel kell rendelkeznie a hitel felvételéhez, pótfedezet hiányában. A jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabályok is változtak 2025. január 1-jétől.

Megjegyzés: A cikk nem tartalmazza a frissített jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó táblázatot.

A 20% alatti önerővel felvett hitelek aránya

Az MNB adatai szerint 2025 második negyedévében egyre több jelzáloghitel került kihelyezésre 20% alatti önerővel. Szeptemberben a szerződött jelzáloghitelek 4,25%-a (volumen alapján) és 3,05%-a (darabszám alapján) haladta meg a 80%-os LTV-arányt.

A 10% önerős lakáshitelek elérhetősége

2024-ben a nagybankok többsége bevezette a 41 év alatti első lakásvásárlók számára elérhető, akár 10%-os önerőt igénylő lakáshiteleket. A 2025. január 1-jei szabályozási változások átültetése azonban egyes bankoknál még folyamatban van.

Megjegyzés: A szövegben szereplő „forrásaink szerint” megállapítás szubjektív információforrásra utal, ezért nem tekinthető megbízható adatnak.

A hitelfelvevők életkora

Az MNB adatai szerint az új jelzáloghitelek piacán a főadós életkorát tekintve a 40 év alattiak aránya 65% (volumen alapján) és 60% (darabszám alapján).

A 10% önerős hitel további feltételei

A 10%-os önerővel igénybe vehető lakáshitelek esetében a bankok további feltételeket is támaszthatnak. Például: (A cikk nem sorolja fel a bankok által támasztott további feltételeket.)

A babaváró hitel szerepe az önerő kiegészítésében

A babaváró hitel népszerű eszköz az önerő kiegészítésére. Az MNB legfeljebb 75%-ban fogadja el önerőként a babaváró hitelt. Az MNB 2021. decemberi vezetői körlevele alapján a pénzügyi intézményeknek a babaváró kölcsön legalább 25%-ával kell növelniük a lakáscélú jelzáloghitel felvehető összegét, amennyiben a hiteligénylő a hitelbírálati döntést megelőző 90 napban kötött szerződést babaváró kölcsön felvételére, és a hitelbírálati döntést követő 20. munkanapon belül jóváhagyásra került a babaváró kölcsön.

Az átlagos LTV emelkedése

Nem csak a 20% alatti önerővel felvett hitelek száma nőtt, hanem a teljes piac átlagos LTV-je is emelkedett. Ez több tényező együttes hatásának tulajdonítható.

A CSOK Plusz és a piaci kamatozású hitelek szerepe

A CSOK Plusz program bevezetése és a piaci kamatozású lakáshitelek LTV-jének emelkedése is hozzájárult az átlagos LTV növekedéséhez. A támogatott hitelek aránya 25-30% körül stabilizálódott az utóbbi hónapokban. A tisztán piaci kamatozású lakáshitelek LTV-je két év alatt 50%-ról 57%-ra emelkedett.

A háztartások hitelezhetőségének javulása

Az alacsonyabb piaci kamatok és a növekvő nominális bérek javították a háztartások hitelezhetőségét. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan nominális jövedelem mellett nagyobb nominális hitelösszeget vehetnek fel. A jövedelmek növekedése jellemzően meghaladta a lakásárak nominális változását az elmúlt két évben.

A zöld lakáshitelek és a 10% önerő

Az MNB kiterjesztette a 10%-os önerő lehetőségét a zöld lakáshitelekre is. Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio őszi Future of Finance 2024 konferenciáján beszélt erről. Az 5%-os kamatplafonnal rendelkező lakáshitelek megjelenése is lendületet adhat a 20% alatti önerővel felvett hitelek elterjedésének.

Megjegyzés: Banai Ádám nyilatkozata szakértői vélemény, melynek pontosságát a cikk nem tudja függetlenül ellenőrizni.

Zöld lakáshitelek elérhetősége

A zöld lakáshitelek 2025. április 1-jétől 2025. október 31-ig lesznek elérhetők a Magyar Bankszövetség tagjainak vállalása alapján. A hitel feltételei a bankoknál eltérőek lehetnek. (A cikk nem sorolja fel a hitel feltételeit részletesen.)

Elemzés

A cikkben leírt adatok az MNB által közzétett statisztikákon alapulnak. Az állítások hitelességének ellenőrzése az MNB hivatalos adatainak megtekintésével lehetséges. A cikkből arra lehet következtetni, hogy a magyar lakáshitelpiac jelentős változásokon megy keresztül, az LTV arányok emelkednek, ami több tényező komplex hatásának eredménye. A hosszú távú hatások előrejelzése nehéz, és függ a gazdasági és politikai környezettől.

A magyar közéletre gyakorolt hatás a következő lehet: a könnyebben elérhető hitelek a lakásvásárlási kedvet növelhetik, ami a lakásárak további emelkedését eredményezheti. Ugyanakkor a magasabb LTV arányok növelhetik a hitelezési kockázatokat is. A kormányzati támogatási programok, mint a CSOK Plusz, jelentős hatással vannak a piacra. A zöld lakáshitelek megjelenése pedig a fenntartható építkezést ösztönözheti.

A cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak.

(Forrás: portfolio.hu)
(Kép: pexels.com)