Szegedi távhőrendszer átalakítása
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közleménye szerint Szeged távhőrendszere évente mintegy 28 millió köbméter földgázt használ. A geotermikus energiarendszerek teljes kiépítése után ez a mennyiség várhatóan 17 millió köbméterre csökken. Ez az átalakítás a becslések szerint évente 35 000 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást (55 000 tonnáról 20 000 tonnára).
A geotermikus energia potenciálja Szegeden
Dr. Bozsó Gábor, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakértője szerint Magyarország geotermikus adottságai kedvezőek. A Dél-Alföldön a földkéreg vékonyabb, így a geotermikus energia könnyebben jut a felszínre. Szeged földrajzi elhelyezkedése miatt közvetlenül hozzáférhető a geotermikus energia.
Meglévő és tervezett geotermikus rendszerek
Szegeden 2011 óta két, főleg egyetemi épületeket ellátó kaszkádrendszer működik. 2018 óta további kilenc geotermikus rendszer épült, amelyek a távhőrendszerhez kapcsolódnak. A Szent Gellért fórum és a városi üvegházakat is külön geotermikus rendszerek látják el. (Megjegyzés: A „kaszkádrendszer” kifejezés szakzsargon, mely egymásba kapcsolt, különböző hőmérsékletű vízzel működő rendszert jelent.)
Geotermikus hőmérsékleti kategóriák
A geotermikus célra kitermelt víz hőmérséklete alapján három kategóriát különböztetünk meg:
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása- 30-60 °C: kis hőmérsékletű (kertészeti és balneológiai felhasználásra)
- 60-150 °C: közepes hőmérsékletű (hőtermelésre)
- 150 °C felett: nagy hőmérsékletű (elektromos áram termelésére)
A geotermikus energia hasznosításának kihívásai
Dr. Bozsó Gábor kiemelte, hogy a geotermikus energia hasznosítása nem csak a hőforrás meglététől függ. Szükséges a közelben lévő megfelelő nagyságú hőfogyasztó, mert a szállítás során jelentős hőveszteség keletkezhet. A fogyasztók gépészeti kialakítása és a terület geológiai feltártsága is befolyásoló tényező.
Jövőbeli tervek
A jelenlegi tervek közé tartozik a geotermikus koncessziókon alapuló további projektek kidolgozása. Szegeden egy újabb rendszer telepítését tervezik, az előkészítő munka folyamatban van. További kutatási területek a termálvíz kísérőgázainak hasznosítása, a visszasajtolt termálvíz energiájának kinyerése ipari hőszivattyúkkal, valamint egy speciális abszorpciós technológia alkalmazása hűtési energia előállítására a termál hulladékhőből.
Elemzés
A cikkben szereplő adatok, a SZTE közleményére és Dr. Bozsó Gábor nyilatkozatára támaszkodva, nagyrészt tényszerűeknek tűnnek. Azonban a „kedvező geotermikus adottságok” és a „legnagyobb hatású környezetvédelmi projekt” megállapítások szubjektív értékeléseket tartalmaznak. A cikkből arra lehet következtetni, hogy Szeged jelentős előrelépést tesz a fenntartható energiafelhasználás terén a geotermikus energia hasznosításával. A projekt pozitív hatással lehet a magyar közéletre, mint példa a helyi környezetvédelmi erőfeszítésekre, és ösztönözheti más települések hasonló kezdeményezéseit. A projekt sikere azonban függ a további kutatásoktól, a finanszírozástól és a technikai megvalósítástól.
(Forrás: telex.hu)
(Kép:Richard Brutyo on Unsplash)
