Környezet
A Geminidák meteorraj 2024 leglátványosabb hullócsillag-zápora lesz
A meteorraj csúcsa
A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a Geminidák meteorraj 2024-ben december 13-14-én éri el a maximumát. Ez az év leglátványosabb meteorzáporának ígérkezik.
Láthatóság
A meteorraj maximális óránkénti gyakorisága ideális körülmények között 150 meteor lehet. A majdnem telihold jelenléte azonban csökkenti a látható meteorok számát. A csillagászok szerint a meteorok száma az éjszaka második felében várhatóan a legmagasabb. A megfigyeléshez a Holdtól balra eső égrészt javasolják, de a meteorok a teljes égbolton megfigyelhetők.
Megfigyelési tippek
A meteorok számának maximalizálása érdekében a fényektől mentes, sötét helyszín ajánlott. A városoktól távol eső, szabad kilátású területek ideálisak. Budapesten például a Normafa, a Hármashatár-hegy, vagy a Királydomb szóba jöhetnek.
A meteorok keletkezése
A meteorok, vagy hullócsillagok, apró porszemcsékből és kődarabokból állnak, melyek nagy sebességgel haladnak az űrben. A Föld légkörébe belépve ionizálják a levegőt, ez hozza létre a fényjelenséget, amit hullócsillagként érzékelünk.
Elemzés
A cikkben szereplő állítások nagyrészt összhangban vannak a csillagászati ismeretekkel. A Geminidák meteorraj valóban ismert, és rendszeresen jelentkezik decemberben. Az óránkénti meteorok számának becslése azonban függ a megfigyelési körülményektől (pl. fényzenész, légköri viszonyok), ezért a 150 meteor/óra adat ideális feltételekre vonatkozik. A telihold jelenléte valóban csökkenti a láthatóságot.
A Geminidák meteorraj megfigyelése 2024-ben lehetőséget kínál a csillagászati jelenség megfigyelésére. A láthatóságot azonban a telihold befolyásolhatja. A jelenség népszerűsítheti a csillagászatot és a természettudományok iránti érdeklődést. Lehetőség lehet a tudományos ismeretterjesztésre és a közösségi programok szervezésére.
(Fotó: Neale LaSalle: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fak-sziluettje-ejszaka-631477/)
Környezet
A Laki-laki vulkán kitört Kelet-Indonéziában
OkosHír: A kelet-indonéziai Laki-laki vulkán 2025 július 7-én és 8-án kitört. A kitörésekről videófelvételek készültek, melyeken látható a vulkánból feltörő füst- és hamufelhő.
A vulkán 2025. július 7-én egyszer, július 8-án kétszer produkált kitörést. Az indonéz hatóságok a kitörések után biztonsági intézkedéseket vezettek be. A füst- és hamufelhő becslések szerint 18 kilométer magasra emelkedett. A helyi lakosok a kitörések idején otthonaikban tartózkodtak. A gomba alakú felhő a vulkántól több mint 140 kilométer távolságra is megfigyelhető volt.
A 2025. július 8-i harmadik kitörés után az indonéz hatóságok a legmagasabbra emelték a vulkán riasztási szintjét, és figyelmeztetést adtak ki az intenzív esőzések veszélyére. A vulkáni tevékenység miatt a veszélyzónát a krátertől számított 8 kilométeres körzetre terjesztették ki. A hatóságok több mint 4000 embert evakuáltak a területről. A jelentések szerint eddig nem történtek személyi sérülések.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk a „hatalmas” szó használatával próbálta fokozni a drámai hatást.
- A cikk konklúziója, hogy nincsenek áldozatok, ami egy tényközlés, és megfelel a valóságnak a publikálás időpontjában.
- Az esemény potenciálisan hatással lehet a helyi lakosság életére és a vulkán közelében található területek gazdaságára. Az evakuálás és a riasztási szint emelése óvintézkedések a lakosság védelmében.
Környezet
Az aszály súlyossá vált Magyarországon, de a hét eleji esőzés enyhülést hozhat
OkosHír: A HungaroMet agrometeorológiai jelentése szerint az elmúlt hat hét száraz, helyenként forró időjárása jelentős hatással volt a termesztett és természetes növényzetre. Az aszály mértéke vasárnap érte el a tetőpontot, az ország területének 95 százalékán súlyos vagy nagyfokú mezőgazdasági aszályt regisztráltak. Hasonlóan nagy területet érintő, ilyen mértékű aszály utoljára 2022 augusztusában fordult elő.
Országos csapadék legutóbb május 27-én esett, de akkor is csak elszórtan haladta meg a 10 mm-t. Az elmúlt 30 napban a Dunántúl északnyugati részén 10-30 mm, az Alpokalján 30-40 mm csapadék hullott, míg a keleti országrészben elszórtan volt 10 mm-nél több. A HungaroMet szerint a csapadékosabb északnyugati területeken is 40-50 mm-rel kevesebb esett a szokásosnál, míg máshol 50-80 mm a hiány a sokéves átlaghoz képest.
Az elmúlt 90 nap is száraznak bizonyult, az ország jelentős részén a szokásos csapadékmennyiség fele-harmada hullott. Március volt az utolsó országszerte átlagosnál csapadékosabb hónap.
A talaj felső egy méteres rétege országszerte kiszáradt, nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom arányában 30% alá csökkent. A telítettséghez képest 120-160 mm hiányzik a talajból.
A májusi és júniusi csapadékhiány az őszi vetésekre is hatással volt, melyek a szokásosnál hamarabb értek be. Az aratás jelenleg is zajlik. A csapadék hiánya nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hanem a közterületi fákat is. A Főkert és a 10 millió Fa június közepén Önkéntes vízadó programot indított a fiatal fák életben tartása érdekében.
A hétfőn érkezett hidegfront enyhítheti az aszályt. Az előrejelzések szerint csütörtökig csapadékos idő várható.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk helyenként dramatizáló nyelvezetet használt, például a „tetőfokát érte el a szárazság” kifejezéssel, ami érzelmi hatást válthat ki.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikkben az a kijelentés, miszerint „a közterületen álló fák is szomjaznak”, feltételezésen alapul, bár valószínűsíthető.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások a HungaroMet agrometeorológiai jelentésén alapulnak, így valószínűsíthetően megfelelnek a valóságnak.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy Magyarországon súlyos aszályhelyzet alakult ki, ami negatívan befolyásolja a mezőgazdaságot és a növényzetet, de a közelgő esőzések enyhülést hozhatnak.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az aszályhelyzet hatással lehet az élelmiszerárakra, a mezőgazdasági termelésre, és növelheti a környezetvédelmi problémák iránti figyelmet.
-
Közélet
A Tisza Párt országos újságot indít Tiszta Hang néven
-
Külföld
Közvélemény-kutatás: Andrej Babis pártja vezetne a cseh választásokon
-
Külföld
A Hezbollah vezetője az Izrael által megszállt területekről és a fegyveres ellenállás szükségességéről beszélt
-
Belföld
A MÁV sínfestéssel teszteli a pálya hővédelmét Bükkösdnél
-
Sport
Lovasíjász-világbajnokságot rendeztek a Kassai-völgyben
-
Közélet
Gaal Gergely új pártot alapít MERJ Magyarország Párt néven
-
Külföld
Netanjahu Washingtonba utazik, miközben a Hamász módosításokat küld a tűzszüneti javaslatra
-
Közélet
Az Országgyűlés elé terjesztették Juhász Imre ombudsmani jelölését