Közélet
Online jelentgetések és tartalomszabályozás: Toroczkai László Facebook oldalának esettanulmánya
Az online térben egyre gyakoribb jelenség a felhasználók általi tartalomjelentés és a platformszolgáltatók általi moderáció. Ez a cikk egy konkrét esetet vizsgál meg, amelyben egy Facebook-oldal jelentgetéseinek hatására egy másik oldal tartalmát felfüggesztették.
A Facebook-Oldal és a Jelentgetések
Egy „Ellenforradalom 1956” néven ismert Facebook-oldal több alkalommal jelentett be más Facebook-oldalakat és szereplőket. Az oldal tartalmának egy része az 1956-os forradalommal kapcsolatos, de a cikk nem részletezi pontosan a tartalmat. Ennek következtében Toroczkai László Facebook-oldalát felfüggesztették. A Facebook a bejelentésekre reagálva cenzúrázó intézkedéseket tett.
A Facebook Moderációs Politikája és a Szövetségek
A Facebook moderációs politikája, amelynek részleteit a cikk nem tartalmazza, lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy jelentsenek be tartalmakat. A platform ezután eldönti, hogy a bejelentett tartalom sérti-e a szabályzatát. A cikk utal egy – a forrás nem nevezett – hosszú távú szövetségre különböző csoportok között, melynek létezését azonban nem támasztja alá bizonyítékkal. *Ez a kijelentés szubjektív, és további bizonyítékokra lenne szükség az alátámasztásához.*
Az „Ellenforradalom 1956” Oldal Tartalma és Jellege
A cikk a „jóérzés” és a „Btk.” (Büntető Törvénykönyv) megsértésének lehetőségéről beszél az oldal egyes bejegyzéseivel kapcsolatban. *Ez a megállapítás azonban értékelés, nem tényszerű megállapítás, és a releváns jogszabályokra való hivatkozás nélkül nem igazolható.* Az oldal képei között szerepel egy, amelyen kommunisták emlékeznek meg Kalamár József csepeli Városi Tanács elnökéről, aki az 1956-os forradalom során életét vesztette. A kép forrása az „Ellenforradalom 1956” Facebook-oldal.
Elemzés és Következtetések
A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak?
A cikk több állítása nem támaszkodik ellenőrizhető forrásokra és szubjektív véleményeket is tartalmaz. A Facebook moderációs politikájának részletei hiányoznak, és a különböző csoportok közötti állítólagos szövetségre nincsenek bizonyítékok.
Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból?
A cikk leírja egy Facebook-oldal jelentgetési tevékenységét és annak következményeit, de nem von le egyértelmű következtetéseket. A megállapítások megerősítéséhez további információkra és független forrásokra lenne szükség.
Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre?
A cikk nem ad elegendő információt ahhoz, hogy értékelni lehessen az esemény hatását a magyar közéletre. Az online tartalommoderáció és a politikai vélemények online terjedése azonban folyamatosan befolyásolja a közéletet. Az esemény hatásának megértéséhez további kutatásra van szükség.
(Forrás: magyarjelen.hu)
A kép forrása: Facebook
Közélet
Ügyészségi válasz érkezett a gödi Samsung gyárral kapcsolatos megkeresésre
OkosHír: Vadai Ágnes a legfőbb ügyészhez fordult a Telex cikkére hivatkozva, kérdezve, hogy indít-e az ügyészség vizsgálatot a gödi Samsung gyárból feltételezhetően rákkeltő por évekig tartó kibocsátása miatt. Polt Péter válaszában közölte, hogy a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság környezetkárosítás gyanúja miatt nyomozást folytat az ügyben. A kérdést a nyomozó hatósághoz továbbította értékelés céljából. Tájékoztatása szerint a nyomozás felderítési szakaszban van, és a további információk a nyomozóhatóság irányítását ellátó személy hatáskörébe tartoznak.
A sajtó korábban arról számolt be, hogy a gödi Samsung-gyár szellőzőiből éveken át fekete por került a környezetbe. A légi felvételeken látható volt a szennyezés, és az is, hogy azt többször megpróbálták eltakarítani vagy letakarni. Az Átlátszó arról írt, hogy a Samsung több száz tonna mérgező anyagot tárolt engedély nélkül abban a gyárrészben, ahonnan a fekete por származott. A szellőző abból az épületrészből vezette ki a levegőt, ahol az akkumulátorokba szükséges katódot gyártják rákkeltő vegyi anyagokból, nevezetesen nikkel-kobalt-mangán (NCM) és nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokból. Az iparbiztonsági hatóság állítólag többször is megtiltotta a tevékenység folytatását, de a cég ezt állítólag nem hajtotta végre.
A Samsung SDI egyik képviselője azt nyilatkozta, hogy a fekete por nem mérgező vagy rákkeltő, hanem grafitpor. A képviselő hozzátette, hogy a cég betartja a magyar környezetvédelmi előírásokat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. A „rákkeltő por” kifejezés ismételt használata félelmet kelthet, anélkül, hogy a tényleges kockázatok pontosan tisztázottak lennének. Az „éveken keresztül” kifejezés a probléma időtartamát hangsúlyozza, ami fokozza a súlyosság érzetét. A cikkben említett „megpróbálták feltakarítani vagy letakarni” megfogalmazás arra utal, hogy a vállalat el akarta titkolni a szennyezést, ami negatív színben tünteti fel a céget. Az „Átlátszó kiderítette” fordulat azt sugallja, hogy a vállalat valamit eltitkolt, és csak egy oknyomozó újságírói munka révén derült fény a problémára. A cikk konklúziója, hogy a Samsung képviselőjének nyilatkozata ellentmond a korábbi állításoknak, tovább erősítve a vállalat iránti bizalmatlanságot.
A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek, például a „rákkeltő por” állítás, melynek valóságtartalma nem bizonyított. A cikkben említett hatósági tiltások állítólagos be nem tartása is feltételezésen alapul, mivel a cikk nem mutatja be a bizonyítékokat erre vonatkozóan.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a gödi Samsung gyár környezetszennyezést okozott, és a hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, különösen a környezetvédelmi szabályozásokra és azok betartására vonatkozóan.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Polt Péter/Facebook
Közélet
A Mi Hazánk megemlékezést tart Kápolnán a Tarna partján
OkosHír: A Mi Hazánk politikusai és civil természetvédők március 22-én Kápolnán, a Tarna partján tartanak megemlékezést a „Tarnai csata” kapcsán. Az eseményen a tervek szerint bemutatják azokat a politikusokat, akik véleményük szerint a folyó élővilágának károsítását támogatták, valamint ismertetik javaslataikat a Tarnamente kiszáradásának megelőzésére, az Árpád-kori fokgazdálkodás modern változatának visszaállításával.
2022 júliusában Blahó László, akkori kompolti polgárőrparancsnok (jelenleg Kompolt polgármestere), és Szalóki Péter, Kápolna alpolgármestere (jelenleg önkormányzati képviselő és a Tarnamente FC elnökségi tagja) állításuk szerint azonosították, hogy Aldebrőn a Tóth és Tóth Borászat szivattyúkkal vizet szivattyúz a Tarna folyóból, ami állítólagosan állatok pusztulását okozta.
A jelentések szerint néhány nappal később mezőőrök, sportolók, állatvédők, polgárőrök, gazdák és helyi politikusok eltávolították az Aldebrőn épített gátakat. A cikk szerint az akciót fegyveres emberek akadályozták meg.
A helyzet akkor csillapodott le, amikor Hajdara Roland, a Mi Hazánk gyöngyösi választókerületi elnöke a helyszínre érkezett. A cikk szerint jelenléte visszatartotta a víztolvajokat a fizikai erőszaktól.
Az eseményeket Almási Lajos rögzítette, és a felvétel alapján közigazgatási eljárás indult vízlopás miatt. A tetteseket természetkárosítással vádolják.
A cikk szerint az ügy három éve húzódik, és még nem született ítélet a Debrői Tóth és Tóth Borászat ügyében, és azoknak a politikusoknak a neve sem került nyilvánosságra, akik a cikk szerint a víztolvajok érdekében lobbiztak.
A megemlékezésen részt vesz Dócs Dávid országgyűlési képviselő, Dr. Pápai Ákos, a Mi Hazánk egri választókerületi elnöke, Hajdara Roland, a Mi Hazánk gyöngyösi választókerületi elnöke és Kismihók Tamás, a Heves Vármegyei Közgyűlés képviselője.
Bóday Pál állat- és természetvédő aktivista szerint a megemlékezésen nyilvánosságra hozzák azoknak a politikusoknak a nevét, akik a víztolvajokkal működtek együtt, és javaslatot tesznek a fokgazdálkodás modern változatán alapuló vízmegtartó árterek létrehozására a Tarna mentén.
A rendezvényen a Mi Hazánk politikusai mellett jelen lesz Szalóki Péter, Kápolna önkormányzati képviselője, és Blahó László, Kompolt polgármestere.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat tartalmaz, például a „Tarnai csata”, „víztolvajok”, „gátlástalan természetpusztítók”, „politikai gengszterek” kifejezések használatával. Ezek a kifejezések negatív konnotációval bírnak, és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
- A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy bizonyos politikusok a „víztolvajok” érdekében lobbiztak, anélkül, hogy erre konkrét bizonyítékot mutatna be.
- A cikkben tett állítások valóságtartalma nem minden esetben ellenőrizhető, különösen a politikusok állítólagos lobbitevékenységével kapcsolatban.
- A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely a Tarna védelme mellett áll, és amelynek tagjait nem sikerült megvesztegetni. Ez a megállapítás egyoldalú és elfogult.
- Az esemény hatása a magyar közéletre kérdéses, de valószínűleg hozzájárul a Mi Hazánk politikai üzenetének terjesztéséhez és a környezetvédelmi kérdések iránti figyelem felkeltéséhez.
-
Hírek1 napja
Kocsis Máté reagált Orbán Viktor március 15-i beszédére
-
Hírek17 órája
A Fidesz módosító javaslatot nyújtott be a gyülekezési törvényhez
-
Hírek2 napja
Kovács Zoltán tájékoztatást adott a március 15-i rendezvényekről
-
Hírek15 órája
Az Országos Bírói Tanács reagált Orbán Viktor kijelentésére, majd a miniszterelnök is kontrázott
-
Bulvár2 napja
Nyomozás indult Lakatos Márk ellen egy 13 éves gyermek ügyében
-
Hírek2 napja
Kósa Lajos és az orosz főkonzul együtt koszorúztak Debrecenben március 15-én
-
Külföld2 napja
Autó hajtott a tüntetők közé Belgrádban, sérültek is vannak
-
Hírek14 órája
Karácsony Gergely bejelentette a Pride megrendezését Budapesten