Közélet

Csurka István szoborának felállítása Lakitelek: A Mazsihisz álláspontja

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) hivatalos közleményt adott ki a tervezett Csurka István szobor felállításával kapcsolatban a lakiteleki Nemzeti Pantheonban. A Mazsihisz álláspontja szerint Csurka István teljes életművének megítélése szükséges a szobor felállításának megfontolásakor. A közlemény hangsúlyozza a példaképek gondos kiválasztásának fontosságát, különös tekintettel a gyermekek szocializációjára. A Mazsihisz kéri a döntéshozókat, hogy mérlegeljék Csurka István életútjának, alkotásainak és tevékenységének minden elemét. A közleményben felmerül a kérdés, hogy Csurka István életműve megfelel-e a feddhetetlen erkölcsi normáknak és maradandó érték teremtésének.

A rendezvény és a hozzászólások

A közlemény említi, hogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke meghívására Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Szatmáry Kristóf, országgyűlési képviselő is beszédet mondott a lakiteleki rendezvényen. A Mazsihisz közleménye kiemeli, hogy Csurka István munkásságát korábban számos alkalommal bírálták antiszemita megnyilvánulásai miatt, amiért az akkori parlamenti pártok nem vállaltak közösséget vele. A Mazsihisz közleménye szerint a szobor felállítása egy olyan személy kultuszának megalapozását jelentené, akinek munkásságát az antiszemitizmus jellemezte.

A Mazsihisz aggályai

A Mazsihisz aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szobor felállítása bátoríthatja azokat, akik a zsidóság és Izrael ellen uszítanak. A közlemény utal az Európában tapasztalható antiszemitizmusra, de nem állít kapcsolatot közvetlenül Csurka István gondolatai és a jelenlegi antiszemita megnyilvánulások között. Megjegyzendő, hogy a közleményben felvetett összefüggés a jelenlegi antiszemitizmus és Csurka István életműve között szubjektív értékelésen alapul.

A Mazsihisz végső álláspontja

A Mazsihisz végső álláspontja szerint Csurka István teljes életművét figyelembe véve, a szobornak nincs helye a lakiteleki Nemzeti Pantheonban, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós mellett.

Elemzés

A cikkben szereplő állítások hitelességének ellenőrzése további kutatást igényel. A Mazsihisz állításainak igazolásához szükséges a Csurka István életművének részletes elemzése és az antiszemitizmus vádjának alapos vizsgálata. A Mazsihisz álláspontja érthető, tekintettel a szervezet céljaira és feladataira, azonban a közleményben foglalt következtetések nem feltétlenül bizonyítottak. A cikkből nem vonható le egyértelmű konklúzió a szobor felállításának társadalmi hatásairól. A magyar közéletre gyakorolt hatás a döntéshozók és a társadalom reakciójától függ. A vita a nemzeti emlékezet, a történelmi szereplők megítélése és a köztéri szobrok szerepe körül folytatódhat. A cikkben szereplő szubjektív megállapítások és a lehetséges elfogultság miatt további kutatás és elemzés szükséges a teljesebb kép érdekében.

(Forrás: magyarjelen.hu)

Hirdetés

Közélet

Zelcsényi Miklóst gyanúsítottként hallgatta ki a NAV

OkosHír: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás gyanújával gyanúsítottként hallgatta ki Zelcsényi Miklóst, a Tisza Párt rendezvényigazgatóját. Zelcsényi tagadja a bűnösségét. Az ügy hátterében a 444.hu információi szerint a 2017 augusztusában Budapesten megrendezett Budapestman Triatlon Országos Bajnokság áll. A versenyt a Zelcsényi résztulajdonában álló Budapestman Kft. szervezte. A Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ), melynek elnöke akkor Bátorfi Béla volt, körülbelül 180 millió forint állami támogatást nyújtott a rendezvényhez.

A 444.hu cikke szerint a gyanú szerint Bátorfi állami forrásokat irányított Zelcsényiékhez, majd ennek a pénznek egy része, mintegy 32 millió forint, megbízások formájában Bátorfihoz köthető cégekhez került. E cégek egy része Szűcs Lászlóhoz köthető, aki Bátorfi állandó partnere, és az MTSZ-nél elnöki tanácsadóként tevékenykedett abban az időben, amikor Zelcsényi cégei szerződéseket kötöttek a versennyel kapcsolatban.

Csőgör Péter, az MTSZ ellenőrző testületének elnöke 2018 decemberében, a könyvelés átvizsgálásakor észlelt szabálytalanságok miatt 2019-ben feljelentést tett. A 444.hu szerint ezt követően a NAV aktivizálta magát, és Zelcsényit gyanúsítottként hallgatta ki.

Zelcsényi a 444.hu-nak nyilatkozva kijelentette, hogy nem érzi magát csalónak, és a gyanúsítás időzítésében szerepet játszhat a Tisza Pártban vállalt szerepe. A Tisza Párt is hasonló véleményt fogalmazott meg.

A 444.hu megkereste a NAV-ot, hogy megtudja, miért csak évekkel később történt meg a gyanúsítotti kihallgatás, és hogy vannak-e más gyanúsítottak az ügyben. A NAV válaszában a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva nem adott további tájékoztatást.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikkben megjelentek olyan megfogalmazások, amelyek a gyanúsított személyére és a pártjára irányították a figyelmet, sugallva, hogy a gyanúsítás politikai indíttatású lehet.
A cikk feltételezéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Bátorfi állami forrásokat irányított Zelcsényiékhez, anélkül, hogy ezt egyértelműen bizonyították volna.
A cikkben tett állítások nagyrészt megfelelnek a valóságnak, amennyiben a 444.hu cikkeire és a NAV közleményére támaszkodnak.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy egy korrupciógyanús ügyben nyomozás folyik, és ennek keretében hallgattak ki egy politikust.
Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, amennyiben a nyomozás további politikai szereplőket is érint, vagy ha a vádak bebizonyosodnak.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Zelcsényi Miklós/Facebook

Tovább

Közélet

Ungár Péter Bóka Jánossal találkozott Schmidt Mária éttermében

OkosHír: Ungár Péter, az LMP társelnöke, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Schmidt Mária egy szerdai napon találkoztak Schmidt Mária I. kerületi éttermében, a Marischkában. A találkozóról fénykép készült. Schmidt Mária rendszeresen részt vesz kormányzati delegációk külföldi útjain. Ungár Péter 2022-ben az ellenzéki összefogás listájáról szerzett parlamenti mandátumot. Az LMP frakciója a parlamentben felbomlott Ungár vezetése alatt.

A cikk szerint Ungár Péter verseket kezdett írni és osztalékot vett ki családi cégükből.

Ungár Péter a sajtósa útján azt közölte, hogy a találkozón „a magyar zsidó közösség és Izrael állam politikája közötti viszonyról volt szó röviden.”

Bóka Jánost május végén nevezték ki az antiszemitizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízottá.

Ungár Péter korábban a Hit Rádiónak nyilatkozott, melyben Izrael-pártinak nevezte magát a gázai konfliktussal kapcsolatban, az európai és amerikai baloldal Izrael-ellenes politikáját pedig antiszemita gyökerűnek tartja. A palesztinbarát tüntetések mögött külföldi támogatást feltételez.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több helyen is élcelődő, ironikus hangnemet használ, ami nem objektív újságíráshoz méltó. Például: „bár a mandátum megszerzése után el is temette az összefogást”, „olyan erővel robbant szét az Ungár által vezetett LMP-frakció a parlamentben, hogy még a Fidesz sem tudta megmenteni”, „Ungár az ellenzéki kavarások helyett inkább verseket kezdett írni”.
Az eredeti cikkben feltételezésként tálalt következtetések is szerepelnek, például Ungár Péter motivációira vonatkozóan („Ungárnak elmondása szerint annyira elege lett a hazai politika színvonalából, hogy legszívesebben visszavonulna”). Schmidt Mária fiával kapcsolatos véleménye is ilyen („Schmidt Mária szerint a fia csak lázadásból nem fideszes, de reménykedik benne, hogy 40 éves korára ez megváltozhat”). Ezek az állítások nem feltétlenül tükrözik a valóságot, hanem a szerző szubjektív értelmezései.
A cikkben leírtakból az a konklúzió vonható le, hogy Ungár Péter politikai pályája ellentmondásos, és a kormányzathoz való viszonya nem egyértelmű.
Az esemény hatása a magyar közéletre potenciálisan az ellenzéki oldal további fragmentációja lehet, illetve a kormányzati és ellenzéki szereplők közötti kapcsolatok bonyolultságára hívja fel a figyelmet.

(Forrás: 444.hu)
Kép: Németh Szilvi/444

Tovább