Sztupa József, az Esze Tamás nevelőotthon korábbi szakmai vezetője, 11 év gyermekvédelmi tapasztalat után távozott a pályáról. Az ELTE-n ifjúságsegítő, a Wesley János Főiskolán szociális munkás végzettséggel rendelkezik. A távozás okáról nyilatkozott egy interjúban.

Munkafeltételek és személyzeti hiány

Sztupa József elmondta, hogy a munkahelyén a megoldatlan feladatok és a folyamatos feszültség jellemezte a mindennapjait. A vezetői pozíció további nehézségeket jelentett. A személyzet hiánya kritikus volt. Megjegyezte, hogy az ideális létszámhoz képest jelentős a hiány. Az állítás, miszerint a gyermekvédelmi intézmények 85-90%-ában kifogástalan a nevelési környezet, nem tükrözi a tapasztalatait.

Ideális létszám: 10 gyerekre 2 nevelő és 3 gyerekfelügyelő.
Valóság: Jelentős munkaerőhiány, gyakori a feladatok összevonása, egy gyerekfelügyelő akár 20-30 gyereket is felügyelhet. Előfordul, hogy más szakemberek (pl. pszichológusok) is bekapcsolódnak a gyerekfelügyeletbe.
Vezetői hiány: Egyes esetekben nincs intézményvezető, csoportokat kellett összevonni.

Infrastruktúra és anyagi források

Sztupa József beszámolt arról, hogy az intézményvezetők és a dolgozók nem rendelkeztek elegendő mozgásterrel az infrastruktúra és az eszközök fejlesztésére. A fenntartó rendszeresen elutasította a fejlesztési kérelmeket. A pénzhiány az intézmények állapotának romlásához vezetett. Példaként említette, hogy kisebb javításokra (pl. zuhanyfej, wc-deszka csere) volt lehetőség, nagyobb beruházásokra nem.

Külső ellenőrzések és kormányzati hozzáállás

Magyar Péter, az ellenzéki Tisza Párt elnökének látogatását megakadályozták a gyermekotthonokban, a gyerekek megzavarása indokával. Sztupa József szerint megfelelő szervezéssel ez nem okozott volna problémát. Az interjúban elhangzott, hogy a kormány nem mutat hajlandóságot a gyermekvédelmi rendszer problémáinak megoldására. Pintér Sándor belügyminiszter felelősségét is megkérdőjelezte, mivel az ágazat az ő irányítása alá tartozik.

Fizetések és munkafeltételek

A gyermekvédelmi dolgozók fizetése messze elmarad a kormányzati kommunikációban szereplő összegektől. Egy gyerekfelügyelő havi bruttó fizetése 270-290 ezer forint, túlórákkal 320 ezer forint lehet. A nevelők nettó 350 ezer forintot keresnek, ami túlórákkal 400 ezer forintra emelkedhet. Sokan kénytelenek másodállást vállalni.

Intézmények állapota

Sztupa József szerint a gyermekotthonok állapota sokszor kritikus: omladozó falak, penészes szobák, törött bútorok. Személyes tapasztalataira hivatkozva említett olyan eseteket, ahol a bejárati ajtót fóliával javították, vagy a gyerekek sittes törmeléken jártak a zuhanyzóban.

További problémák

A szökések és a prostitúció is említésre kerültek, mint valós problémák, melyekre nincs megfelelő megoldás. A megelőzés hiánya és a túlzott terheltség miatt a dolgozók nem tudnak kellőképpen foglalkozni az egyéni problémákkal. A rendszerszintű abuzusnak a dolgozók is áldozatai. A dolgozók félelmükben nem mernek fellépni.

Elemzés

A cikkben tett állítások hitelességét nehéz objektíven megítélni az egyetlen interjúra támaszkodva. További források és adatok szükségesek az állítások alátámasztásához vagy cáfolásához. A cikkből arra lehet következtetni, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszerben súlyos problémák vannak, melyek a munkaerőhiánytól az infrastrukturális hiányosságokon át a rendszerszintű problémákig terjednek. Ez a helyzet a gyerekek jólétét és a dolgozók lelki egészségét is veszélyezteti. A leírtak jelentős hatással lehetnek a magyar közéletre, hiszen a gyermekvédelem alapvető társadalmi feladat. A probléma feltárása és megoldása sürgős intézkedéseket igényel a kormánytól és az érintett szervezetektől. A cikk objektív információközlésre törekszik, de további kutatás és ellenőrzés szükséges az állítások megerősítéséhez.

(Forrás: telex.hu)
A kép forrása: Sztupa József/Facebook