Közélet

KÖZLEMÉNY

A mai napon a Vadhajtások nevű véleményportál egy mélyen sértő és elfogadhatatlan cikket hozott le „A Magyar Hang bocsánatot kért, Poloska pedig megbaszhatja az anyját” címmel, válaszul a szíriai repülőgépes történetre. Mi, az okoshir.hu szerkesztősége, az alábbiakban határozottan elutasítjuk és elítéljük ezt a gyalázatos nyelvezetet.

Ez lenne 2024-ben a magyar újságírás? Egy olyan közéleti környezet, ahol bárki úgy gondolhatja, hogy az anyák megsértése, a legaljasabb kifejezések használata elfogadható válasz a közéleti vitákra? Minden érték, amit az újságírás képvisel, sérül, ha az ilyen szintű erkölcsi mélységekbe süllyedünk.

Szerkesztőségünk nevében kijelentjük, hogy az ilyen és hasonló megnyilvánulásokat minden politikai oldaltól függetlenül elutasítjuk. Lehet vitatkozni, lehet másként gondolkodni, de soha nem szabad elérni azt a pontot, hogy bárki más édesanyját ilyen vulgáris és sértő módon említse. A legnagyobb tisztelettel kell bánnunk egymás iránt, és ez az, ami az erkölcsi minimumot jelenti.

Ezért dolgozunk minden nap: azért, hogy a magyar újságírás színvonala emelkedjen, és hogy a közéletben ne férjenek el a hatásvadász címek, a lesajnáló kommentárok és az ilyen erkölcsi szakadékok. Mi az értékek mellett állunk, és nem fogjuk eltűrni, hogy ezek sérüljenek, sem a szándékos provokációk, sem a politikai vélemények mögé bújva.

Nem adjuk fel, és reméljük, hogy mind többen csatlakoztok hozzánk ebben a harcban, hogy a magyar újságírás és közélet méltósága helyreálljon.

Az okoshir.hu szerkesztősége

Közélet

Az USA felülvizsgálja a Szabad Európa Rádió finanszírozását

OkosHír: A Trump adminisztráció leállítja a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió, az Amerika Hangja és a Szabad Ázsia Rádió finanszírozását a U.S. Agency for Global Media (USAGM) keresztül. A Szabad Európa Rádiót és testvérszervezetét, a Szabadság Rádiót az amerikai kormány hozta létre a hidegháború idején. A cél az volt, hogy híreket és információkat sugározzon Kelet-Európába, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre azokban az országokban, ahol a kormányok korlátozzák az információkhoz való hozzáférést.

A Szabad Európa Rádió 2020-ban újraindult Magyarországon online újságként, több mint 20 év szünet után. Csák Gyula, a magyar kiadás vezetője akkor azt nyilatkozta, hogy a Szabad Európa célja, hogy független, közszolgálati tartalmat biztosítson azokban az országokban, ahol az amerikai kongresszus ezt szükségesnek ítéli.

A Szabad Európa Rádió Magyarországon nyilvánosságra hozott felvételeket, melyeken Bende Balázs, az MTVA akkori vezető szerkesztője állítólag arról beszélt, hogy a közmédiában nem az ellenzéket támogatják.

Oroszországban a Szabad Európa Rádiót nem kívánatos szervezetnek minősítették. Fehéroroszországban pedig büntetés fenyegeti azokat, akik előfizetnek a rádióra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több ponton is elfogultnak tekinthető. Az „Trumpék nem finanszírozzák tovább” címke lekezelő és nem semleges. Az „Trump már az első ciklusában is összetűzésbe került” mondat negatív konnotációt hordoz. A „gyorsan döntésre vitte a dolgot” kifejezés sugalmazza, hogy Trump hirtelen és meggondolatlanul cselekedett. A cikk kiemeli a Szabad Európa Rádió által nyilvánosságra hozott, az MTVA-val kapcsolatos felvételeket, ami arra utalhat, hogy a cikk támogatja a rádió tevékenységét. A cikk konklúziója, hogy a Trump adminisztráció negatívan viszonyul a Szabad Európa Rádióhoz, ami nem feltétlenül tükrözi a teljes képet. Az esemény hatása a magyar közéletre nem közvetlen, de befolyásolhatja a médiumokhoz való hozzáférést és a tájékoztatás sokszínűségét.

(Forrás: 444.hu)
Kép: Szabad Európa/Facebook

Tovább

Közélet

Orbán Viktor beszéde március 15-én: Hasonlat a kritikus társadalmi csoportokról

OkosHír: Orbán Viktor miniszterelnök 2025 március 15-i beszédében a kormányt kritizáló társadalmi csoportokat „áttelelő poloskákhoz” hasonlította. Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója a Facebook-on felidézte Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazda Párt korábbi elnökének 1996-os beszédét, melyben „liberális férgekhez és dögkeselyűkhöz” hasonlította politikai ellenfeleit.

Szabó Andrea bejegyzése szerint Torgyán József 1996. március 14-én a következőket mondta: „Álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat, és amíg a liberális férgek belülről rágják édes hazánk nemes testét, addig a liberális dögkeselyűk kívülről tépik, szaggatják az ezer sebből vérző, Trianonban megcsonkított, Párizsban továbbkurtított szerencsétlen nemzetünket.” Szabó Andrea szerint közvéleménykutatások azt mutatták, hogy a beszéd negatív fogadtatásra talált. Állítása szerint egy hónap alatt 5 százalékponttal csökkent az FKGP támogatottsága és majdnem 10 százalékponttal nőtt az MSZP támogatottsága. Továbbá, Torgyán népszerűségi indexe 10 ponttal csökkent, míg Horn Gyuláé ugyanennyivel nőtt. Az adatok forrása nem került megjelölésre.

Orbán Viktor hasonlata után Nyáry Krisztián irodalomtörténész a Facebook-on a ruandai népirtásra utalt, ahol egy hutu vezető a tuszi népcsoport tagjait bogarakhoz hasonlította. Nyáry Krisztián bejegyzése szerint Dr. Léon Mugesera beszéde után, melyben csótányokhoz hasonlította a tuszikat, egy rádióadó elkezdett „csótányirtást” követelni, ami 1994-ben népirtáshoz vezetett. Nyáry szerint Mugasera Kanadába távozott, majd Ruandában népirtásra való felbujtásért ítélték el. Nyáry szerint egy „magára valamit is adó vagy legalábbis óvatos afrikai diktátor, vagy a hatalom megragadására készülő népvezér” kínosan kerüli az ellenfelei bogarakhoz hasonlítását.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk több nyelvi eszközt is alkalmazott az olvasóra gyakorolt hatás érdekében. Az „ellenségnek kikiáltott” és az „egyre durvuló retorikához hozzászokhattak” kifejezések például negatív konnotációt hordoznak és sugallják a kormány kritikus megítélését. A cikk következtetésként tálalt feltételezéseket is tartalmazott, például amikor azt állította, hogy a Fidesz szavazói már hozzászokhattak a durvuló retorikához, anélkül, hogy ezt adatokkal alátámasztotta volna.

A cikkben tett állítások egy része, mint például Torgyán József beszédének tartalma, ellenőrizhető tényeken alapul. Azonban a közvéleménykutatási adatok forrásmegjelölés nélkül szerepeltek, ami megkérdőjelezi azok hitelességét. A ruandai népirtással való párhuzam felvetése pedig erős érzelmi hatást gyakorolhat az olvasóra, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozza.

A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányfő retorikája egyesek szerint dehumanizáló és emlékeztet a történelem negatív példáira. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább polarizálja a társadalmat és növeli a politikai feszültséget.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Orbán Viktor/Facebook

Tovább