OkosHír: Egy friss kutatás rávilágít, hogy a Föld 56 millió évvel ezelőtti, paleocén-eocén hőmaximum idején tapasztalt jelentős felmelegedés a bolygó növényzetének nagy részét kipusztította, ami hozzájárult az esemény elhúzódásához. A kutatók szerint a mai felmelegedési ütem tízszer gyorsabb, ami komoly kihívások elé állíthatja a modern növényzet alkalmazkodóképességét.

A Föld hosszú geológiai története során számos extrém éghajlati jelenséget élt már át, beleértve jelentős felmelegedéseket és lehűléseket. Ilyen esemény volt a paleocén kort lezáró paleocén-eocén hőmaximum (PETM) is, amely körülbelül 56 millió évvel ezelőtt következett be. Ebben az időszakban mintegy 5000 év alatt jelentősen megnőtt a szén mennyisége a légkörben, és a globális hőmérséklet hozzávetőlegesen 6 Celsius-fokkal emelkedett.

Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb vizsgálata szerint ez a felmelegedés a bolygót borító növényzet jelentős részének kipusztulásához vezetett. Ez a növényzetvesztés hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hőmaximum több mint 100 ezer évig tartott. A kutatás különösen releváns napjainkban, mivel a Föld jelenleg tízszer gyorsabb ütemben melegszik, mint 56 millió évvel ezelőtt, ami még nehezebbé teheti a mai növényzet számára az alkalmazkodást.

A kutatócsoport a *Nature Communications* szaklapban publikált tanulmányát foglalta össze a *Conversation* című kiadványban. A növények fotoszintézis révén megkötik és tárolják a szén-dioxidot, azonban a gyors felmelegedés megzavarhatja ezt a létfontosságú folyamatot. Ennek pontos mechanizmusának feltárására a kutatók egy számítógépes modellt fejlesztettek ki, amely a növények fejlődését, elterjedését és szénmegkötő képességét vizsgálta.

Regionális különbségek és alkalmazkodási korlátok

A modelleket három különböző földrajzi helyre vonatkozóan hasonlították össze, lehetővé téve a növények magasságának, levéltömegének és lombhullásának változásainak elemzését. Az eredményeket begyűjtött pollenmaradványokkal is összevetették, ami kimutatta, hogy a Sziklás-hegységben a kisebb, ellenállóbb növények váltották fel a lombhullató fákat – a pálmafák különösen jól alkalmazkodtak –, de kevesebb szenet voltak képesek megkötni. Ezzel szemben az Északi-sarkvidéken magasabb, dúsabb növényzet vette át a fenyőerdők helyét.

Ez arra utal, hogy a sarkvidéki területek akár profitálhatnak is a felmelegedésből a szénmegkötési képesség szempontjából. A kutatók azonban figyelmeztetnek, hogy a 4 Celsius-fokot meghaladó felmelegedéshez az enyhébb éghajlati övezetek már nem tudnak alkalmazkodni. Az adatok szerint a paleocén-eocén hőmaximum összességében mintegy 70-100 ezer évre borította fel a Föld szénmegkötési folyamatát.

A szénmegkötésre képes növényzet rendkívül lassan tudott újranőni, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a felmelegedési időszak összesen 200 ezer évig tartott.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Illusztráció, gemini)

OkosHír: Kedden hajnalban mínusz 43 Celsius-fokot rögzítettek Nyugat-Mongóliában, ami az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérséklete a régióban. Az Országos Meteorológiai Intézet (MTI) szerint a naptári év legalacsonyabb hőmérséklete januárban volt, ekkor mínusz 44,4 fokot mértek szintén az ország nyugati részén.

A jelenlegi értékek jelentősen elmaradnak a történelmi hidegrekordoktól. A Góbi-sivatagra jellemzőek a mínusz 40-50 Celsius-fok alatti fagyok, az északnyugati Uvs-tavi medencében (Uvs nuuriin hotgor) pedig már mértek mínusz 58 Celsius-fokot is.

A múlt hét vége óta rendkívüli időjárási körülmények nehezítik az életet Mongólia nyugati és középső területein. Viharos erejű szelek és hóviharok sújtják a térséget. A meteorológusok előre jelezték az erős hidegfront érkezését, és várakozásaik szerint a rendkívül erős fagyok csütörtökig fennmaradnak.

Mongóliában a téli időszak hosszan tart és rendkívül zord. Gyakori, hogy a hőmérséklet mínusz 30 Celsius-fok alá csökken. Az ország éves átlaghőmérséklete mindössze 1 Celsius-fok, összehasonlításképpen Magyarországon ez az érték 9,7 Celsius-fok.

(Forrás: 444.hu)