Közélet
Elhunyt az agrárminisztériumi ügy negyedrendű vádlottja
Az Agrárminisztériumhoz köthető visszaélési ügy negyedrendű vádlottja elhunyt. Az ügyben a volt agrárminisztériumi helyettes államtitkárt azzal vádolják, hogy közreműködésével a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot fizetett ki két ügyvédi irodának, köztük az elhunyt vádlott irodájának. A Székesfehérvári Törvényszék megerősítette a vádlott halálhírét, és a hivatalos tájékoztatást követően ejtik a vádat vele szemben. Az elmarasztaló ítélet esetén azonban vagyonelkobzással sújthatják a megmaradt és az eljárással zárolt összeget.
A vádlott 69 éves volt, a Behir szerint tragikus hirtelenséggel hunyt el. A búcsúztatók kiemelik pályafutása kiemelkedő szerepét a közigazgatási és jogi életben. Az 1980-as években a békéscsabai Mezőgép Vállalat főosztályvezetőjeként kezdte karrierjét, majd a város polgármesteri hivatalának igazgatási és jogi osztályát vezette. Az első Orbán-kormány idején a földművelési tárcánál dolgozott közigazgatási államtitkári rangban.
A vádirat szerint 2019-ben a megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft, az Agrárminisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot fizetett ki látszattevékenységekért a pénzek kimentésére. Az elhunyt cége 1,7 milliárd, a másik vádlotté pedig 500 millió forintot kapott.
Október végén költségvetési csalás miatt vádat emelt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség Nobilis Kristóf milliárdos üzletember ellen. A vállalkozó neve tavaly merült fel, amikor előkerült egy hozzá kötődő svájci bankszámla. Az ügyvédi irodák vezetői ezen a bankszámlára utalhattak jelentős összegeket, a számla tulajdonosa pedig egy panamai offshore cég volt, ami Nobilis Kristófhoz köthető. Az ügyészség letöltendő börtönt kért az üzletemberre.
(A kép forrása: Pexels.com)
Közélet
Az USA felülvizsgálja a Szabad Európa Rádió finanszírozását
OkosHír: A Trump adminisztráció leállítja a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió, az Amerika Hangja és a Szabad Ázsia Rádió finanszírozását a U.S. Agency for Global Media (USAGM) keresztül. A Szabad Európa Rádiót és testvérszervezetét, a Szabadság Rádiót az amerikai kormány hozta létre a hidegháború idején. A cél az volt, hogy híreket és információkat sugározzon Kelet-Európába, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre azokban az országokban, ahol a kormányok korlátozzák az információkhoz való hozzáférést.
A Szabad Európa Rádió 2020-ban újraindult Magyarországon online újságként, több mint 20 év szünet után. Csák Gyula, a magyar kiadás vezetője akkor azt nyilatkozta, hogy a Szabad Európa célja, hogy független, közszolgálati tartalmat biztosítson azokban az országokban, ahol az amerikai kongresszus ezt szükségesnek ítéli.
A Szabad Európa Rádió Magyarországon nyilvánosságra hozott felvételeket, melyeken Bende Balázs, az MTVA akkori vezető szerkesztője állítólag arról beszélt, hogy a közmédiában nem az ellenzéket támogatják.
Oroszországban a Szabad Európa Rádiót nem kívánatos szervezetnek minősítették. Fehéroroszországban pedig büntetés fenyegeti azokat, akik előfizetnek a rádióra.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is elfogultnak tekinthető. Az „Trumpék nem finanszírozzák tovább” címke lekezelő és nem semleges. Az „Trump már az első ciklusában is összetűzésbe került” mondat negatív konnotációt hordoz. A „gyorsan döntésre vitte a dolgot” kifejezés sugalmazza, hogy Trump hirtelen és meggondolatlanul cselekedett. A cikk kiemeli a Szabad Európa Rádió által nyilvánosságra hozott, az MTVA-val kapcsolatos felvételeket, ami arra utalhat, hogy a cikk támogatja a rádió tevékenységét. A cikk konklúziója, hogy a Trump adminisztráció negatívan viszonyul a Szabad Európa Rádióhoz, ami nem feltétlenül tükrözi a teljes képet. Az esemény hatása a magyar közéletre nem közvetlen, de befolyásolhatja a médiumokhoz való hozzáférést és a tájékoztatás sokszínűségét.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Szabad Európa/Facebook
Közélet
Orbán Viktor beszéde március 15-én: Hasonlat a kritikus társadalmi csoportokról
OkosHír: Orbán Viktor miniszterelnök 2025 március 15-i beszédében a kormányt kritizáló társadalmi csoportokat „áttelelő poloskákhoz” hasonlította. Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója a Facebook-on felidézte Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazda Párt korábbi elnökének 1996-os beszédét, melyben „liberális férgekhez és dögkeselyűkhöz” hasonlította politikai ellenfeleit.
Szabó Andrea bejegyzése szerint Torgyán József 1996. március 14-én a következőket mondta: „Álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat, és amíg a liberális férgek belülről rágják édes hazánk nemes testét, addig a liberális dögkeselyűk kívülről tépik, szaggatják az ezer sebből vérző, Trianonban megcsonkított, Párizsban továbbkurtított szerencsétlen nemzetünket.” Szabó Andrea szerint közvéleménykutatások azt mutatták, hogy a beszéd negatív fogadtatásra talált. Állítása szerint egy hónap alatt 5 százalékponttal csökkent az FKGP támogatottsága és majdnem 10 százalékponttal nőtt az MSZP támogatottsága. Továbbá, Torgyán népszerűségi indexe 10 ponttal csökkent, míg Horn Gyuláé ugyanennyivel nőtt. Az adatok forrása nem került megjelölésre.
Orbán Viktor hasonlata után Nyáry Krisztián irodalomtörténész a Facebook-on a ruandai népirtásra utalt, ahol egy hutu vezető a tuszi népcsoport tagjait bogarakhoz hasonlította. Nyáry Krisztián bejegyzése szerint Dr. Léon Mugesera beszéde után, melyben csótányokhoz hasonlította a tuszikat, egy rádióadó elkezdett „csótányirtást” követelni, ami 1994-ben népirtáshoz vezetett. Nyáry szerint Mugasera Kanadába távozott, majd Ruandában népirtásra való felbujtásért ítélték el. Nyáry szerint egy „magára valamit is adó vagy legalábbis óvatos afrikai diktátor, vagy a hatalom megragadására készülő népvezér” kínosan kerüli az ellenfelei bogarakhoz hasonlítását.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több nyelvi eszközt is alkalmazott az olvasóra gyakorolt hatás érdekében. Az „ellenségnek kikiáltott” és az „egyre durvuló retorikához hozzászokhattak” kifejezések például negatív konnotációt hordoznak és sugallják a kormány kritikus megítélését. A cikk következtetésként tálalt feltételezéseket is tartalmazott, például amikor azt állította, hogy a Fidesz szavazói már hozzászokhattak a durvuló retorikához, anélkül, hogy ezt adatokkal alátámasztotta volna.
A cikkben tett állítások egy része, mint például Torgyán József beszédének tartalma, ellenőrizhető tényeken alapul. Azonban a közvéleménykutatási adatok forrásmegjelölés nélkül szerepeltek, ami megkérdőjelezi azok hitelességét. A ruandai népirtással való párhuzam felvetése pedig erős érzelmi hatást gyakorolhat az olvasóra, és a helyzet súlyosságát hangsúlyozza.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a kormányfő retorikája egyesek szerint dehumanizáló és emlékeztet a történelem negatív példáira. Az esemény hatása a magyar közéletre abban állhat, hogy tovább polarizálja a társadalmat és növeli a politikai feszültséget.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Orbán Viktor/Facebook
-
Közélet2 napja
Sajtótájékoztató: Politikai vihart kavart Magyar Péter neve az EP határozaton
-
Közélet2 napja
Kormányinfó: „Szörnyű, ahogy Brüsszel működik, de Magyarország esetében jóval több érv szól az uniós tagság mellett, mint ellene”
-
Közélet1 napja
Szalay-Bobrovniczky: Magyarországnak fel kell készülnie a szabadság árára
-
Bulvár2 napja
TV2 módosítja a Hunyadi sorozat adását március 15-én
-
Hírek2 napja
Pankotai Lili pert nyert volt gimnáziuma ellen másodfokon
-
Hírek2 napja
A BND 2020-ban laboratóriumi balesetre utaló következtetéseket vont le a COVID-19 eredetével kapcsolatban
-
Hírek2 napja
Szijjártó Péter a „színes forradalmakról” és Szerbiáról nyilatkozott
-
Hírek3 napja
Jogászok véleménye a Fidesz állampolgárság felfüggesztésére vonatkozó tervéről