Belföld

Bankok díjemelése: A tranzakciós illeték áthárítása a lakosságra

Közzétéve: 2 éve – Szerkesztő: Okoshír

Az MBH Bank bejelentette, hogy a jövő év elejétől megemeli lakossági díjtételeit, ezzel áthárítva az ügyfelekre a bankra kivetett pénzügy tranzakciós illetéket, írja a biztosdöntés.hu. Ezt az adót idén augusztus 1-től emelte meg a kormány, de a bankoknak 2024 végéig megtiltotta, hogy ennek terheit áthárítását a lakosságra.

A most bejelentett változás alapján az átutalások és a csoportos beszedések 0,15 százalékkal, maximum 14 000 forinttal drágulnak. Ez több, mint háromszoros díjnövekedést jelent. Az ügyfelek ráadásul más bankoknál jobban érezhetik a drágulást, mert az illeték náluk 0,3 százalék, maximum 6 000 forint volt.

Hirdetés

A készpénzfelvételnél még nagyobb arányú, 0,3 százalék az illeték emelkedése, így a díjemelkedés hatását is jobban lehet majd érezni. Az emelkedés miatt például 100 000 forint készpénzfelvétele a bankszámláról 300 forinttal drágul, így összesen 900 forint lesz csak az állam által elvont díjrész, amihez még hozzáadódik a bank saját díja is.

A bankok várhatóak két hullámban emelik majd a díjaikat 2025 első felében. Az év első 2 hónapjában a tranzakciós illeték jelentős emelkedését hárítják tovább a lakossági ügyfelekre, tavasszal pedig ezt követi majd a szokásos éves inflációs banki díjemelés.

Hirdetés

A két emelés együttes hatása érezhetően megdrágítja majd a hétköznapi bankolást a 2025-ös évben, ami már kihat a jövő évi inflációra is.

Korábban már az OTP, a Raiffeisen, a K&H, a CIB és az Unicredit is bejelentette, hogy januártól a pénzügyi tranzakciós illeték megemelésére hivatkozva díjat emelnek. Csak idő kérdése, hogy a több bank is bejelentse az emeléseket.
(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

(A kép forrása: Pexels.com)

Hirdetés

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Belföld

Ismét megrongálták a dunavecsei Mária-szobrot

Közzétéve: 18 órája – Szerkesztő: Tamási Boglárka

Tamási Boglárka

OkosHír: Ismeretlen tettes szombatra virradóra megrongálta a dunavecsei Mária-szobrot, leválasztva annak fejét. A rendőrség megkezdte a helyszíni szemlét és nyomozást indított az ügyben.

A település határában álló alkotás fejét ismeretlen személy távolította el az éjszaka folyamán. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrségi szemle a bejelentést követően azonnal megkezdődött.

A szobor elleni korábbi támadások

A Béke Királynője elnevezésű szobor az elmúlt években többször is célponttá vált. A 2023 májusi felszentelést követően alig két hét telt el az első rongálásig. Ezt követően az egyházközség adományokból biztonsági kamerákat szerelt fel, illetve a KDNP parlamenti frakciójának támogatásával pótolták a megrongált műalkotást.

Hirdetés

A szoborral szembeni újabb incidensre 2023 szilveszterén került sor. Akkor az elkövető a szobor fejének letörése mellett fizikai behatással rongálta meg a szobor maradványait. Az eset miatt a tervezett újévi szoborszentelés elmaradt.

Hatósági eljárás

A rendőrség a rongálás bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást. A nyomozás során a hatóságok vizsgálják a korábbi esetek és a mostani cselekmény közötti esetleges összefüggéseket.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a köznyugalom megzavarására alkalmas, ismétlődő vandalizmus tényének közlése, miközben a korábbi események felelevenítésével a bűncselekmény súlyosságát emeli ki.

Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg „szétverte”, illetve „megtaposta” kifejezései a narratívában a felháborodás keltését szolgálják. Az elemzés során ezeket semleges, leíró jellegű megfogalmazásokra cseréltem, hogy a hírértékre koncentráljak.

Forráskezelés
A cikk a rendőrséget tekinti elsődleges forrásnak, azonban nem tér ki a biztonsági kamerák hatékonyságára, amelyek a korábbi rongálások után kerültek kihelyezésre.

Hiányzó kontextus
Nem derül ki, hogy a korábban felszerelt kamerák rögzítették-e a mostani eseményt, illetve milyen eredményre jutottak a korábbi nyomozások az elkövetők azonosításával kapcsolatban.

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Belföld

Megszűnhetnek a Mediaworks megyei napilapjai a változó támogatási rendszer miatt

Közzétéve: 18 órája – Szerkesztő: Tamási Boglárka

Tamási Boglárka

OkosHír: A Mediaworks megyei lapjainál tapasztalt központosítás és a hirdetési bevételek átalakulása miatt a nyomtatott megyei sajtó válságba került. A piaci környezet megváltozása és az állami hirdetések tervezett kivezetése a lapok teljes megszűnését is előrevetítheti.

Két korábbi Mediaworks-újságíró, Zsuzsa és József a Deutsche Welle riportjában számolt be a szerkesztőségi munka körülményeiről. A beszámolók szerint a megyei lapoknál belső nyomásgyakorlás, központosítás és öncenzúra jellemezte a mindennapokat az elmúlt években. Míg József a munkaviszonyának fenntartása mellett döntött, Zsuzsa tavalyi nyugdíjazását a szakmai korlátok alóli felszabadulásként értékelte.

A megyei újságírás átalakulása

Polyák Gábor, az ELTE Média tanszékvezetője szerint a megyei sajtó elveszítette eredeti, helyi jellegét a KESMA-hoz tartozó Mediaworks irányítása alatt. A szakértő álláspontja szerint a tartalmi változások közvetlen összefüggésben állnak a példányszámok csökkenésével. Az olvasottsági adatok minden megyében drasztikus visszaesést mutatnak, ahogy a helyi híreket felváltotta a központilag irányított tartalom.

Hirdetés

Pénzügyi bizonytalanság és a nyomtatott sajtó jövője

A lapok gazdálkodását korábban jelentős részben állami hirdetések támogatták. Az új kormányzati tervek azonban ezen források megszüntetését irányozzák elő, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a nyomtatott megyei napilapok fenntarthatóságát. A bevételi források elapadása miatt a szakértők a nyomtatott sajtó teljes eltűnését sem tartják kizártnak Magyarországon. A témát feldolgozó videóanyag a Deutsche Welle és a Telex együttműködésében készült.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a megyei sajtó jelenlegi válságának ok-okozati bemutatása, összekapcsolva a szerkesztőségi folyamatokat a gazdasági fenntarthatósággal.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás érzelmi töltetű kifejezéseit (pl. „felszabadulásként élte meg”) objektív leíró állításokra cseréltem (pl. „szakmai korlátok alóli felszabadulásként értékelte”), elkerülve a szubjektív minősítést.

Forráskezelés
A szöveg egyensúlyt teremt a személyes érintettségű beszámolók (újságírók) és a szakmai-akadémiai álláspont (médiajogász) között, a tényeket a gazdasági folyamatokra fókuszálva rögzíti.

Hiányzó kontextus
Az eredeti szöveg nem tér ki arra, hogy a Mediaworksön kívüli, független helyi médiumok milyen gazdasági modellel próbálnak fennmaradni, ami árnyalhatná az „egységes megszűnés” képét.

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

(Kép: Illusztráció, pexels.com)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább