Bulvár
Velence lakhatási válsága: 500 üres lakás, de nincs forrás a felújításukra
Velencében komoly lakhatási gondokkal küzdenek, ami a város elnéptelenedéséhez és a turizmus fenntarthatóságának veszélyeztetéséhez vezethet. A helyi lakosság számára szociális alapon kiadott lakások iránti kereslet óriási, miközben több száz ingatlan kerül évente a rövid távú, turizmusorientált bérbeadás piacára, például az Airbnb platformokra. A probléma megoldása kulcsfontosságú a város jövője szempontjából, hiszen a turizmus ellátásához helyi lakosokra van szükség.
Velencében jelenleg körülbelül 500 üres lakás található, amelyeket az Ater, egy helyi lakásgazdálkodási szervezet kezel. Ezek közül 300 állami lakásépítési program (ERP) keretében épült, míg 200 szociális bérlakásként lenne elérhető, azonban az ingatlanok állapota jelentős akadályt jelent. A lakások felújítása és újbóli forgalomba hozatala hozzávetőlegesen 50 millió euróba (nagyjából 20 milliárd forint) kerülne. Ez lakásonként körülbelül 40 millió forintos költséget jelent, amelyre jelenleg nincs forrás.
A helyzet kezelésére Velence önkormányzata és az Ater nyilvános pályázatot hirdetett, amelyben első lépésként 80 lakást terveznek elérhetővé tenni. Ebből 15 a történelmi belvárosban található. Emellett az önkormányzat is hozzájárulhat további 80 lakással, hogy enyhítsék a lakhatási válságot.
A projekt azonban csak a probléma felszínét érinti, miközben az alapvető finanszírozási kérdések továbbra is megoldásra várnak. Velence lakhatási kihívásai rávilágítanak arra, hogy a városok elnéptelenedését és lakhatási válságát csak átfogó, hosszú távú stratégiákkal lehet kezelni.
Fotó: Chait Goli: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/1796736/
Bulvár
Orbán Ráhel tanulmányokat tervez az Egyesült Államokban
OkosHír: Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya, Instagram-oldalán közölte, hogy fontolgatja az Egyesült Államokban történő tanulmányokat. A bejegyzés szerint a végleges döntés még nem született meg, de a család mérlegeli a lehetőséget.
Orbán Ráhel a posztban azt írta, hogy 15 évvel ezelőtt részt vett egy nyári szemeszteren a Bostoni Egyetemen, és azóta tervezi a visszatérést. Úgy véli, hogy a legkisebb gyermeke iskolakezdése megfelelő időpont lehet a tanulmányok megkezdésére. Azt is megemlítette, hogy a gyermekei számára is előnyös lehet egy új közegben való tartózkodás, mivel ez fejlesztheti az önállóságukat, rugalmasságukat és nyitottságukat.
Orbán Ráhel szerint az Egyesült Államokban jelenleg erős a szakmai fejlődés lehetősége, és sok új tudást lehet szerezni, amit később Magyarországon szeretne hasznosítani. Azt írta, hogy a célja tanulni, tapasztalatokat szerezni és hazahozni azokat.
A család korábban, 2021 őszén már élt egy ideig külföldön, amikor Marbellára költöztek.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk idézetekkel és személyes hangvételű megfogalmazásokkal próbálta közelebb hozni az olvasóhoz a témát. A „lendület”, „inspiráló versenyhelyzet” kifejezések pozitív képet festenek az Egyesült Államokról.
- Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikk feltételezi, hogy Orbán Ráhel tanulmányai pozitív hatással lesznek a gyermekeire. Ezt az állítást nem támasztja alá semmilyen bizonyíték, így feltételezésnek tekinthető.
- A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások főként Orbán Ráhel Instagram-posztjára épülnek, így azok valóságtartalma az ő közlésén múlik. A korábbi marbellai tartózkodás ténye ellenőrizhető információ.
- Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy Orbán Ráhel komolyan fontolgatja a tanulmányok folytatását az Egyesült Államokban, és a család nyitott a külföldi életre.
- Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény hatása a magyar közéletre kérdéses. Orbán Ráhel tanulmányai önmagukban nem feltétlenül generálnak jelentős közérdeklődést, azonban a miniszterelnök családjának élete mindig is a figyelem középpontjában állt.
Kép: BDPST Group
Bulvár
Thompson koncertet tartott Zágrábban több százezer résztvevővel
OkosHír: Marko Perković „Thompson” horvát énekes koncertet adott Zágrábban, melyen a szervezők és a hatóságok becslései szerint több százezer ember vett részt. A koncert előzetesen forgalmi nehézségeket okozott, és a helyi egészségügyi intézmények készültségbe helyezését igényelte. A rendezvényt megelőzték tiltakozások és politikai viták.
A koncertre a jegyek értékesítése áprilisban kezdődött, és a szervezők szerint rövid idő alatt elfogytak. A rendőrség a koncert előtt 450 ezer résztvevőre számított. A szervezők korábban világrekordot emlegettek a jegyeladások kapcsán, és 450 ezer eladott jegyről, majd később 504 ezer megjelent vendégről számoltak be. A horvát belügyminisztérium sajtótájékoztatóján 450 ezres számot említettek. Davor Božinović miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint 26 szervezeti egységük 14 370 munkatársa, köztük 6523 rendőr vett részt a koncert biztosításában. A korábbi rekordot Vasco Rossi 2017-es modenai koncertje tartotta, több mint 225 ezer nézővel.
A Croatia Week szerint a rajongók már vasárnap kora reggel érkeztek a helyszínre. A Vreme a horvát Indexre hivatkozva azt írta, hogy a biztonságiak nem ellenőrizték szigorúan a jegyeket vagy a tiltott tárgyak bevitelét. A koncert este 9-kor kezdődött és 3 órán át tartott. A színpad 33 méter magas és 150 méter széles volt. A technológia egy részét Dubajból hozták. A koncert alatt drónokkal Szűz Máriát, angyalokat és keresztet is rajzoltak az égre. A megvalósításon mintegy 14 ezer ember dolgozott.
A belügyminisztérium szerint 123 embert vettek őrizetbe rendbontásokért, a mentők 245 embert láttak el. A Vreme szerint a szervezők azt nyilatkozták, hogy semmilyen rasszizmust vagy szélsőséges ideológiákat népszerűsítő szimbólumot vagy feliratot nem engedtek be. A rendőrség rögzítette az eseményeket, melyek alapján eljárások indulhatnak.
A koncert főpróbáján megjelent Andrej Plenković miniszterelnök, valamint Davor Božinović rendőrségért felelős és Toma Medved veteránokért felelős miniszter is. A politikusok közös fotót készítettek, Thompson autogramot és emlékérmét osztogatott.
Marko Perković 1966-ban született. Az 1991-es függetlenségi háborúban beállt a horvát seregbe, és a Thompson nevet ekkor kapta. A háború alatt dalokat írt, albumokat adott ki, koncertezett, és részt vett a Vihar hadműveletben. A békekötés óta Horvátország egyik ismert zenésze.
Bojan Mušćet horvát zenész szerint Thompson inkább jelenség, mint zenész. Azt mondta, a legtöbb hazafias dal a háborús időszakban a vérontás végéért imádkozott, de Thompson inkább a szerbeken való bosszút és az egyén önfeláldozását helyezte szerzeményei középpontjába. A zenéje a kritikus szerint a horvát népzene, a heavy metal klasszikusai, a szimfonikus rock és a kórusművek keveréke. Thompson zenéje Horvátországot ostromlott várként láttatja, a kereszténység, a nemzet, a horvátság és a hagyományos család védőbástyájaként.
Anđelo Jurkas író szerint Thompson koncertjei a kollektív identitás rituáléi. Thompson 2020 óta nem adott interjút. Korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a félfasiszta köszöntését védte meg.
A Balkan Insight adatai szerint a közönség harmada 28 év alatti, fele 32 év alatti. Mušćet szerint, ha Thompson belevágna a politikába, sikereket tudna elérni. A horvát fiatalok harmada nem hiszi el mindazt, ami történeti tény a világháborúval kapcsolatosan, és szerintük az usztasa állam csak a horvátok érdekeit védte a negyvenes években.
A koncert előtt a Balkan Insight arról írt, hogy 45 országból és mintegy 5000 településről várnak résztvevőket. A jegyek 5,3 százalékát Németországban, 4,3 százalékát Ausztriában, 2,4 százalékát Boszniában értékesítették. Jurkas szerint a külföldi horvát diaszpóra fontos pénzügyi és érzelmi tározó.
A France24 szerint Thompson koncertjei több országból ki vannak tiltva, mert a második világháborúban a nácikkal együttműködő usztasa rendszert élteti. Koncertjein gyakran megjelennek az usztasa mozgalom szimbólumai, egyes dalai alatt a közönség fasiszta rigmusokat skandál, de van olyan szerzeménye, ami maga is egy ilyen felkiáltással kezdődik.
A Vreme szerint több horvát történész és politikus petíciót indított Thompson fellépése előtt, hogy tiltsák be a koncertet. A zágrábi szerb nagykövetség jelezte a polgárainak, ne utazzanak a horvát fővárosba. A Balkan Insight szerint Thompson Isztria székhelyén, Pula amfiteátrumában is fellépett volna korábban, de nem engedték.
Egy 22 éves rajongó az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy az emberek a hazafias dalai és a Horvátország iránti szeretete miatt rajongják őt. Thompson menedzsere szerint helytelen megbélyegezni az előadót az usztasa dolgok miatt, mert ő csak egy koncertet tart, nem pedig politikai gyűlést. Tomislav Tomašević, Zágráb polgármestere korábban elutasította a koncert betiltását, mert szerinte az kontraproduktív lett volna.
A France24 szerint az usztasa rezsimmel és szimbolikájával egyre megengedőbb a horvát közvélemény és a hatóságok. A zsidó emberi jogi Simon Wiesenthal Központ Thompsont a népirtás éltetésével vádolja. Efraim Zuroff szerint Perković egy fanatikus horvát nacionalista, egyben az usztasák nagy csodálója. Zuroff szerint Bosznia-Hercegovina, Hollandia és Svájc már megtiltotta Thompson fellépéseit. Híres dala, a Bojna Čavoglave egy náci felkiáltással kezdődik: Za dom spremni. Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta korábban ezt a felkiáltást, de ez nem nagyon van betartatva.
Zuroff szerint Thompson koncertjein olykor eléneklik a Jasenovac i Gradiška Stara című dalt, melynek címe usztasa koncentrációs táborok helyszínei. Thompson dalai gyakran felcsendülnek a horvát sportsikerek megünneplésekor is.
Hrvoje Klasić horvát történész szerint Thompson rajongóinak zöme hazafinak tartja az énekest, aki a hagyományos értékek mellett kardoskodik. A legutóbbi választáson Miroslav Škoro nacionalista Haza Mozgalma közel 10 százalékot kapott, és csatlakozott a kormányhoz kisebbik koalíciós pártként.
Dalija Orešković kritizálta a koncertet, ami szerinte nem egyesíti, hanem megosztja Horvátországot. Anđelo Jurkas szerint pont a betiltás réme az egyik faktor, ami miatt annyian rajonganak Thompsonért, hogy ő az üldözött hazafi. A rendező szerint a posztszocialista és háború utáni Horvátországnak nagyobb szüksége van egy mítoszra, mint az esztétikára, és Thompson ezt tökéletesen megtestesíti.
A 24sata szerint a helyi szerb párt vezetője, Milorad Pupovac is kritizálta Thompson koncertjét. A cikk idézi Branko Bačić miniszterelnök-helyettest, aki felháborodottan kérdezte az ellenzéki kritikákra reagálva: „Félmillió fiatalban, akik a szeretetről, a hitről és a hazáról énekelnek? Két napban incidensek nélkül, mosollyal és fáklyákkal, dallal és zászlóval? Ha ez szégyen, akkor azokkal van problémánk, akik elfelejtették, milyen a büszkeség.” A főpróbán megjelent Davor Božinović rendőrminiszter csatlakozott: „Félmillió embert a világ szégyenének bélyegezni, szélsőségeseknek, örvendező embereket, sok fiatalt és gyereket, fogalmam sincs, hol élnek ezek az emberek.”
A Croatia Week cikke szerint a koncert gazdaságilag pozitív hatással volt a fővárosra és az államra. A horvát adóhivatal adatai szerint 69 százalékkal több számlát állítottak ki, ezek értéke pedig 229 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A koncert másnapja is 71, illetve 203 százalékos ugrást hozott.
A koncert a nemzetközi sportot is elérte. Filip Ivić horvát kézilabdakapus három hete szerződött a szerbiai Vojvodinába, azonban a klub felbontotta a szerződését, mert Ivić részt vett Thompson koncertjén. A klub közleményében azt írja, Thompson előadásai „nem zenei koncertek, hanem olyan helyek, ahol a szerb nép ellen elkövetett bűncselekmények eszméit és szimbólumait dicsőítik”.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos érzelmileg túlfűtött kifejezést és manipulatív nyelvi eszközt használt, mint például a „kardcsörtető nacionalizmus”, „szélsőjobbos és náci jelképekkel is vegyül”, „amerikai gyártmányú géppisztoly után kapott nevén”, melyek negatív konnotációkat hordoznak és befolyásolják az olvasó véleményét.
- Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt következtetésként tálalva, például Thompson koncertjeinek a horvát társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban, anélkül, hogy ezeket az állításokat megfelelő bizonyítékokkal támasztotta volna alá.
- Állítások valóságtartalma: Az eredeti cikkben szereplő állítások pontosságát nehéz teljes mértékben ellenőrizni a megadott források nélkül. A résztvevők számáról szóló adatok eltérései is kérdéseket vetnek fel.
- Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jut, hogy Thompson koncertjei megosztóak Horvátországban, és összefüggésbe hozhatók a szélsőjobboldali ideológiákkal, bár ezt a következtetést nem támasztják alá egyértelmű bizonyítékok.
- Hatás a magyar közéletre: Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott, de felhívja a figyelmet a nacionalista megnyilvánulásokkal kapcsolatos érzékenységre és a történelmi revizionizmus veszélyeire.
Kép: Illusztráció
-
Közélet
Orbán Viktor bejegyzést tett közzé egy 15 000 fős csoporttal kapcsolatban
-
Külföld
Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt elutasította az Európai Parlament
-
Belföld
Orbán Viktor az Audi győri gyárának termelésindító ünnepségén vett részt
-
Külföld
Egy kárpátaljai magyar állampolgár meghalt, Ukrajna nagykövetét berendelték
-
Kultúra
Tamar Kintsurashvili kapta a 2025-ös DW Szólásszabadság Díjat Bonnban
-
Technológia és Tudomány
A Johns Hopkins Egyetem robotja epehólyag-eltávolítást végzett
-
Hírek
Macronék windsori látogatása: Diplomácia és sajtófigyelem
-
Hírek
Vízpótlás kezdődött az Ős-Sárvíz szedresi szakaszán