Belföld

Olimpiai Népszavazás: A MOB és a négy olimpikon kérése Az Alkotmánybírósághoz

Az olimpiai játékok rendezésének lehetőségéről népszavazásra vonatkozó beadvány ügyében a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és négy olimpikon az Alkotmánybírósághoz fordult. A felülvizsgálati kérelmet Kemény Dénes, Nagy Tímea, Kovács István László és Vaskuti István nyújtotta be.

A MOB szerint idő előtt nincs értelme népszavazást tartani, az olimpiai bajnokok célja, hogy az olimpiarendezési szándékról csak alapos előkészítés, felmérés és érdemi társadalmi vita után szülessen döntés. A MOB szerint a budapestieket megfelelő időben meg kell kérdezni az olimpiarendezési szándékról.

Az ügy kapcsán Hadházy Ákos, a referendum egyik kezdeményezője is váratlanul érte, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Amíg a felülvizsgálati kérelmet nem bírálják el, addig nem kezdődhet meg az aláírásgyűjtés, így ez a beadvány egyelőre megakasztotta a referendum ügyét.

Az ügyet kezdeményező magánszemély szeptember 2-án népszavazást kezdeményezett a Budapest Főváros Önkormányzatának a 2036-os olimpia rendezésére való pályázattal kapcsolatos szándékáról. A Fővárosi Választási Bizottság szeptember végén elutasította a kezdeményezést, mert a népszavazási kérdést nem találta egyértelműnek. Ezt a döntést azonban a Kúria november 12-én megváltoztatta és kimondta, hogy lehet erről a kérdésről referendumot tartani. Erre érkezett a négy olimpikon nevével jegyzett felülvizsgálati kérelem.

A MOB szerint az olimpiai család egyetért Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével: megfelelő időben meg kell kérdezni a budapestieket egy esetleges olimpiarendezési szándékról, és biztosítani kell a népszavazás lehetőségét is. A NOB 2027 előtt nem fog új házigazdát kijelölni, így bőven van idő a tervek elkészítésére és kibeszélésére.

A MOB olyan olimpiai tervet javasol, amely nem jár stadionépítéssel, ellenben felgyorsítja a Diákváros megépülését és a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések megvalósítását, előmozdítja az akadálymentesítést és a budapesti kórházak, rendelők felújítását.

A MOB szerint elhamarkodottan és nem létező lehetőségről nem javasolt döntést hozni, és hogy ez ne történjen meg, az olimpiai család az Alkotmánybírósághoz fordult. A beadevány célja, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítse a Kúria november 12-i népszavazási döntését és ne tegye lehetővé idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását.

A MOB szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét, olimpia megrendezésére nem lehet pályázni. Bármely ország vagy város csak akkor kerül döntési helyzetbe, ha a NOB-tól felkérést kap. Ilyen felkérés a NOB-tól nem érkezett.

A Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest városa bekapcsolódtak a NOB tájékozódási folyamatába, ami egy szakmai párbeszédfolyamat. A folyamatban való részvétel nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem vonatkozik semmilyen konkrét időpontra, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának megszerzésére és nem is minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek. Nem kötelez és nem is ad jogot semmire.

(Forrás: telex.hu)

(A kép forrása: Facebook)

Belföld

A józsefvárosi bontási munkálatok miatt intézkedést sürget a polgármester

OkosHír: Pikó András, Józsefváros polgármestere a kormány azonnali intézkedését sürgeti a Szentkirályi út 27 szám alatti épület bontásával kapcsolatban. A polgármester kedden a környéken lakóktól kapott információk alapján vélelmezi, hogy a bontási munkálatok veszélyesek. Pikó András szerint a Pázmány-projekt keretében végzett bontás során az épület tetőszerkezetében található azbesztet tartalmazó palát bontják. A polgármester szerint a bontás nem megfelelő óvintézkedések mellett zajlik, ami potenciális egészségkárosító hatással lehet.

A polgármester szerint a munkások nem viselnek védőfelszerelést, és az épületen nincs védőállvány vagy védőtető. Emiatt az azbesztrostok potenciálisan a munkások, a környéken lakók, a helyi intézményekbe járó gyermekek és az utcán közlekedők légterébe kerülhetnek.

Pikó András tájékoztatása szerint a helyszínre hatósági osztályt és közterület-felügyeletet küldtek a szabálytalanságok dokumentálására, és értesítették a környező intézményeket. A polgármester szerint a beruházó nem tájékoztatta előzetesen az önkormányzatot a bontásról. Az önkormányzat megkereste az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy tájékoztatást kérjen és intézkedést kezdeményezzen.

Pikó András az építésfelügyelet és a munkavédelmi hatóság intézkedését várja. Hozzátette, hogy amennyiben az illetékesek nem lépnek, minden rendelkezésre álló eszközt felhasználnak a kerület lakóinak védelmére.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól információt kértek arról, hogy a munkálatok megkezdése előtt felmérték-e az épületet, indokolt-e védőtető, védőállvány és védőfelszerelés használata, és ha szükséges, hogyan tervezik a helyzet orvoslását. A minisztérium válasza jelenleg nem áll rendelkezésre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikkben a „veszélyes bontás” és „súlyos egészségkárosító hatása lehet” kifejezések érzelmi hatást gyakorolnak az olvasóra, ahelyett, hogy objektív tényeket közölnének.
A cikkben a polgármester állításai vannak hangsúlyozva, de nem szerepel a beruházó vagy a minisztérium álláspontja, ami elfogult képet mutathat.
A cikk konklúziója, hogy a polgármester minden eszközt bevet a lakók védelmére, ami pozitív színben tünteti fel őt, de nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
Az esemény potenciálisan befolyásolhatja a közvéleményt a bontási munkálatokkal és az azbeszt kezelésével kapcsolatban.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Pikó András/Facebook

Tovább

Belföld

Rendőrségi akciósorozat: Ezer eljárás indult kábítószerrel kapcsolatos ügyekben

OkosHír: Horváth László közlése szerint a rendőrségi akciósorozat eredményeként kevesebb kábítószer került forgalomba. A politikus szerint a dílerek visszahúzódtak, ami szintén a forgalomba kerülő drog mennyiségének csökkenéséhez vezetett. Ezt az állítást azonban nem támasztotta alá konkrét adattal.

Március 1-től kezdődően körülbelül 3500 rendőr részvételével, közel ezer helyszínen tartottak ellenőrzéseket. Ezek eredményeként körülbelül ezer eljárás indult drogterjesztők és fogyasztók ellen. Horváth László szerint a helyszíneken, ahol a hatóságok feltételezték a kábítószer használatát, minden esetben találtak is valamilyen illegális szert.

Horváth László szerint a kormányzati kezdeményezés hatására a társadalom is reagált, és számos bejelentés érkezett a rendőrséghez. Arra ösztönözte a lakosságot, hogy használják a telefontanú vonalat a rendőrséggel való anonim kommunikációra.

A politikus tájékoztatása szerint az Országgyűlés elé kerül egy törvénycsomag, amelynek célja a rendőrség hatékonyabb fellépésének elősegítése a drogbűnözés ellen.

Sulyok Viktor, a BRFK Bűnügyi Főosztályának vezetője arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban 245 millió forint feketepiaci értékű kábítószert, készpénzt és értéktárgyakat foglaltak le.

Példaként említette, hogy február 20-án a XX. kerületben 65 kilogramm marihuánát, 180 tő cannabis-t és 29 millió forint készpénzt találtak. Február 24-én a IX. kerületben 4,38 kilogramm marihuánát és 880 ezer forintot foglaltak le. Március 4-én a VI. kerületben 31,4 kilogramm marihuánát, március 5-én pedig a XVIII. kerületben 21 kilogramm leszüretelt marihuánát, 162 tőnyi cannabist és 248 hajtásdugványt, valamint 350 ezer forintot találtak.

A hónap eleje óta 17 drogdíler ellen indítottak eljárást, és 117 300 adag kiporciózott drogot foglaltak le.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmileg túlfűtött nyelvezetet használt, például a „méreg” szó használatával, ami negatív konnotációt hordoz. A „hajtóvadászat folytatódik” kifejezés dramatizálja a helyzetet.
Feltételezések: A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy a rendőrségi akciósorozat közvetlenül csökkentette a forgalomba kerülő kábítószer mennyiségét. Ezt az állítást azonban nem támasztja alá konkrét bizonyíték.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények (pl. lefoglalt kábítószer mennyisége, eljárások száma) valószínűleg megfelelnek a valóságnak, de a következtetések és a hatások értékelése szubjektív.
Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a rendőrség aktívan fellép a kábítószer-bűnözés ellen, és eredményeket is fel tud mutatni. Azonban a cikk nem ad teljes képet a probléma összetettségéről és a rendőrségi intézkedések hosszú távú hatásairól.
Hatás a magyar közéletre: Az esemény növelheti a közvélemény bizalmát a rendőrség iránt, de fel is vethet kérdéseket a kábítószer-politika hatékonyságával kapcsolatban.

(Forrás: demokrata.hu)

(Kép: Pexels)

Tovább