Budapesten kívül is számos településen eléri, vagy akár meghaladja a négyzetméterenkénti egymillió forintos árat az ingatlanpiac. Most a 2015 és 2023 közötti időszakot vizsgálva térképre helyeztük az ingatlanár-változásokat, hogy láthatóvá váljon, hol drágultak leginkább a lakóingatlanok.

A térkép alapján jól látható, hogy Budapest és agglomerációja, valamint a Balaton környéke jellemzi a legnagyobb ingatlanárakat, egyes településeken meghaladja a négyzetméterenként egymillió forintos árat is. Másrészt Nógrád és Békés megyében is találhatóak települések, ahol a négyzetméterár bőven 100 ezer forint alatt van.

Az ingatlanárak változását tekintve Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye keleti része az elmúlt évtizedben a legkisebb mértékben tapasztalta az áremelkedést. A lakásárak a területeken általában csak duplázódtak a vizsgált időszakban.

Ezzel szemben a budapesti agglomeráció külső és Fejér megye középső része, valamint a Balaton térsége a legnagyobb áremelkedést mutatta. Jelentős növekedést tapasztaltak a Tisza-tó menti Sarud és Poroszló is, amelyek a közelmúltban turisztikai fejlesztések célpontjai voltak. A nyíregyházi és a győri agglomeráció területein is jellemző a négyszeres áremelkedés egyes településeken.

A legnagyobb áremelkedés a Nógrád megyei, 500 fős Legénd településen következett be. A 2015-ös 24 ezer forint négyzetméterárról 2023-ra 245 ezer forintra emelkedett, ami így is igen kedvező árnak számít. Nógrád megye érdekes helyzetet mutat, hiszen a főváros agglomerációjához közel lévő nyugati területeken megfigyelhetőek a nagyobb árnövekedések, míg a keleti oldalon az ingatlanárak mérsékeltebb emelkedést mutattak.

A budapesti kerületek közül Józsefvárosban növekedtek leginkább az ingatlanárak, közel a 3,6-szorosára. A megyei jogú városok közül Esztergom végzett az első helyen négyszeres áremelkedéssel, de Tatabánya is hasonló mértékben növelte az árakat. A nem megyei jogú városok kategóriájában Siófokon növekedett a leginkább a négyzetméterár (4,1-szeresére), Komló sem marad le sokkal mögötte, habár ott az 51 ezer forintos ár 206 ezerre növekedett.

Nyolc településen viszont nemcsak hogy nem növekedtek, de csökkentek is az árak. A legnagyobb ilyen település a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén lévő Mándok (3700 lakos), ahol a 60 ezer forintos négyzetméterár stagnál, enyhe csökkenést mutat.

A térképen számos település szürke színnel van jelölve, ami azt mutatja, hogy az egyik vagy a másik évben nem történt meg legalább három ingatlan-adásvétel, így a KSH adatot sem szolgáltat ezekre. Ezek a területek lényegében nem tekinthetők ingatlanpiacnak, jellemzően a kisebb településeket érinti ez a jelenség, de akár nagyobb települések között is akad olyan, ahol nem történik elég ingatlantranzakció. A 2000 fős települések körülbelül felén tapasztalható ez a jelenség, ami azt jelenti, hogy közel másfél millió ember nem tekinthető aktív szereplőnek a magyar ingatlanpiacon.

(Forrás: telex.hu)

(Térkép: Választási Földrajz/Telex)

(Adatok forrása: KSH Ingatlanadattár)