A Miniszterelnöki Kabinetiroda a közelmúltban két, a tartalékos szolgálat népszerűsítését célzó kutatást is készíttetett, amelyek eredményeit a Lakmusz közérdekű adatigényléssel szerezte meg. A kutatások arra irányultak, hogy megvizsgálják a magyarok hajlandóságát a tartalékos szolgálatra és a „Szeretem, megvédem” toborzókampány hatékonyságát.
A kutatók megállapították, hogy a 16-50 éves korosztály közel egyharmada nyitott lenne a tartalékos szolgálatra, de a többségük (72,5%) még nem gondolkodott ezen. A tartalékos állományban lévők 38%-a pedig továbblépne szerződéses vagy hivatalos katonai pályára. Azok, akik nem hajlandóak a tartalékos szolgálatra, azt az indokot adták meg, hogy nem fér bele az idejükbe, veszélyesnek tartják a katonaságot, a fizetés túl kevés, vagy nem tartják magukat szellemileg vagy fizikailag alkalmasnak.
A kutatás rámutatott, hogy a toborzókampányban célszerűbb lenne az alacsonyabb iskolai végzettségűeket és kistelepüléseken élőket megcélozni, hiszen ők voltak a leghajlandóbbak a tartalékos szolgálatra. A kampány elemeit is értékelték, és többen is kritizálták a túl vidám, „a katonaság vidám oldalára túl nagy hangsúlyt fektető” reklámfilmet. Számos hiányosságot is megfogalmaztak, többek között a munkahelyi és tartalékos kötelezettségek összeegyeztetésének hiányát, valamint a női szereplők hiányát.
A kutatás megállapította, hogy a legtöbb ember számára nem a reklámokon múlik, hogy csatlakoznának-e a tartalékosokhoz. A tartalékos szolgálat népszerűsítéséhez komplexebb megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi a társadalom minden rétegének igényeit és motivációit.
(Forrás: telex.hu)
(A kép forrása: Pexels.com)
