OkosHír: Egy pajzsmirigy-túlműködésben szenvedő beteg számára havi 20 000 forintra emelkedett a gyógyszerköltség, miután 2022 decemberében megszűnt az állami támogatás a készítményre. Az érintett tájékoztatása szerint nincs elérhető helyettesítő gyógyszer, így kénytelen a teljes árat fizetni a létfontosságú készítményért.

Egy Klaudia nevű beteg (a nevet megváltoztattuk), akinek naponta hat szemet kell bevennie a pajzsmirigygyógyszerből, korábban pár száz forintért jutott hozzá a havi adaghoz. Az állami támogatás megszűnését követően a 180 szemes mennyiség ára hirtelen 20 000 forintra emelkedett. Orvosa tájékoztatása szerint nincs helyettesítő termék, és csak bizonyos értékek alá csökkenése esetén jöhet szóba pajzsmirigyműtét.

Ennek következtében a beteg minden hónapban kénytelen kifizetni a megemelkedett összeget.

Takács Péter egészségügyi államtitkár egy kommentben reagált a felvetésre, kijelentve, hogy egy termék támogatotti körben tartása kizárólag a gyártó döntése. Hozzátette, hogy az államnak nincs jogi eszköze a gyártók kötelezésére, és javasolta a betegeknek, hogy konzultáljanak endokrinológusukkal a helyettesítésről.

A gyógyszertámogatási rendszer működése

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján található információk és egy gyógyszeripari szakértő nyilatkozata alapján a gyógyszerek társadalombiztosítási (tb) támogatását a forgalomba hozatali engedély tulajdonosa, azaz a gyártó vagy annak meghatalmazottja kérelmezheti.

A végső döntést a minisztériumi támogatási bizottság hozza meg, az egészségügyért felelős és a költségvetésért felelős miniszter együttes döntésével.

A döntéshozatal során számos alapelvet figyelembe vesznek, mint például a szakmai megalapozottság, az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, a kiszámíthatóság, a költségvetési keretek és a finanszírozhatóság. Emellett fontos a nyilvánosság, az érdekviszonyok átláthatósága, a szükségletalapú megközelítés és a költséghatékonyság.

Amennyiben egy gyógyszert támogatottá nyilvánítanak, árát a gyártó határozza meg, de a NEAK dönt a támogatás mértékéről, ami lehet fix összeg vagy az ár bizonyos százaléka (pl. 100%, 90%, 70%, 50%, 25%). A betegek ekkor csak a térítési díjat, azaz a teljes ár és a támogatási rész közötti különbséget fizetik.

Speciális esetekben, például ritka betegségek vagy egyedi helyzetek esetén, méltányossági kérelemmel lehet fordulni a NEAK-hoz vagy a Batthyány-Strattman László Alapítványhoz az egyedi támogatásért.

Ki dönt a támogatás visszavonásáról?

Egy gyógyszeripari szakértő szerint Takács Péter állításánál árnyaltabb a kép a támogatás visszavonásával kapcsolatban. A támogatásból való kikerülés történhet a forgalomba hozatali engedély tulajdonosának döntése alapján, de a NEAK is megszüntetheti azt. Utóbbira akkor kerül sor, ha a forgalmazó nem csökkenti a termék árát a fixesítési eljárásban meghatározott mértékben.

A fixesítési eljárás lényege, hogy egy gyógyszer szabadalmi védettségének lejárta után azonos hatóanyagú, de olcsóbb generikus készítmények jelenhetnek meg a piacon. A NEAK ekkor az új, olcsóbb termék bruttó fogyasztói ára alapján határozza meg a fix támogatást, ami az összes csoportbeli termékre vonatkozik.

Amennyiben egy termék ára egy adott mértéknél nagyobb mértékben tér el felfelé a referenciatermék árától, azt kizárják a támogatásból.

Azonban Klaudia esetében, ahol nem volt azonos hatóanyagú helyettesítő termék, a gyártó döntött a tb-támogatás megszüntetéséről.

A gyártók elsősorban olyan régebbi (15-20 éve támogatott) gyógyszerek esetében vonhatják ki termékeiket a támogatásból, ahol az eredetileg elfogadott támogatott termelői ár már nem fedezi a jelentősen megnövekedett gyártási és forgalmazási költségeket.

Az áremelés szükségessé válása esetén a hazai szabályozás szerinti hatósági eljárás komplex, költséges és bizonytalan kimenetelű, gyakran nem biztosítja a kívánt árszintet.

Klaudia pajzsmirigygyógyszere 1954-ben kapott törzskönyvet, 2007-ben került be a tb-támogatási rendszerbe, és 2022 decemberében került ki onnan. A támogatási kategória normatív 80 százalék volt, így a betegek az alacsonyabb támogatott ár 20 százalékát fizették térítési díjként. A támogatás megszűnése óta a teljes, emelt bruttó patikai árat kell megfizetniük.

Súlyos, életveszélyes állapotok kezelésére szolgáló készítmények esetében a NEAK nyitott lehet a tárgyalásra, és javasolhatja a gyártónak áremelési kérelem benyújtását, ha nincs helyettesítő termék.

A NEAK nem tudja egyoldalúan megemelni egy adott gyógyszer támogatási mértékét, ha a gyártó árat emel. Az olyan áremelési kérelmeket, amelyek a beteg térítési díját is befolyásolják, ritkán engedélyezik, ami gyakran arra kényszeríti a gyártót, hogy kivonja a gyógyszert a támogatásból.

Kivételként említette a szakértő a meddőség kezelésére szolgáló gyógyszerek 90 százalékos támogatásának egységes, 100 százalékra emelését.

Ha egy gyógyszer támogatása megszűnik, az továbbra is forgalomban maradhat, de az árát már a forgalmazó, a nagykereskedő és a patika szabadon határozza meg, ahogy Klaudia esetében is történt.

A szakértői vélemény szerint a legtöbb esetben, ha nem is azonos hatóanyagú, de hasonló hatásmechanizmusú, azonos hatású gyógyszer elérhető lehet támogatással. A NEAK szakemberei általában vizsgálják a helyettesítő termékek meglétét, és amennyiben nincs ilyen, felveszik a kapcsolatot a gyártóval a támogatásból való kivonás elkerülése érdekében.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: illusztráció, pexels)

OkosHír: Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a kormány drogellenes küzdelme, különösen a Delta program bevezetése óta a helyzet romlott, a szerhasználók elrejtőznek, és az ártalmak súlyosbodtak. Az addiktológus kiemelte, hogy a legnagyobb problémát továbbra is az alkohol jelenti, amelyet a kormány másként kezel, és úgy véli, a kabinet csupán a tüneteket kezeli a valódi okok feltárása helyett.

A kormányzati stratégia és az alkohol szerepe

Szemelyácz János szerint a drogok elleni harc látszólagos fokozódása mögött az állhat, hogy a kormány felismerte, a szerhasználók az egyik leginkább elutasított társadalmi csoportot képviselik, és ezt feltehetően felmérések is alátámasztják. Az addiktológus azonban úgy véli, a kormány nem a jelenség valódi okait akarja felszámolni, hanem csupán a tüneteket kezeli.

A szakember álláspontja szerint a szegregátumokban élő szerhasználók problémája kiemelt figyelmet igényel, de az ott élők életének javítása nem a drogprobléma megszüntetésével kezdődik, hanem szociális munkára lenne szükség. Kiemelte, hogy a drogprobléma csupán egy tünet, és valójában az oktatás és a munkaerőpiac terén kellene javulást elérni.

Elmondása szerint, ha az ott élő fiatalok célt és jövőképet kapnának, a drogprobléma továbbra is fennállna, de nem lenne ilyen súlyos mértékű.

További megállapítások az interjúból

Az interjúban Szemelyácz János a következő pontokat is érintette:

• A hatalom a pálinkát alapvető élelmiszernek tekinti, miközben az alkohol az ország legnagyobb problémája.
• Az erőszakos bűncselekmények jelentős része, beleértve a kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekményeket is, az alkohol számlájára írható.
• A droghasználó gyerekek esetében az apai alkoholizmus jelenti a legnagyobb rizikófaktort.
• A félelemre alapuló drogprevenció nem hatékony, és nem szükséges új módszereket kitalálni, mivel léteznek pozitív külföldi példák.
• Az ellátás terén Magyarországon történt fejlődés uniós forrásokból valósult meg; az uniós pénzek hiánya óta nincsenek fejlesztések, és a szakemberek száma is csökken.
• A zenei előadókat felesleges okolni a fiatalok droghasználatáért, mivel a kábítószer-használat hátterében inkább a fiatalok reménytelensége és céltalansága áll.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: illusztráció, pexels.com)