Környezet
Új mérföldkő a klímafinanszírozásban: A konferencia eredményei
Az elmúlt napokban lezárult nemzetközi klímakonferencia fontos eredményeket hozott, melyek új alapokra helyezik a klímaváltozás elleni harcot, különösen a finanszírozás területén. Az egyik legjelentősebb eredmény a New Collective Quantified Goal (NCQG) elfogadása, mely a klímafinanszírozás új rendszerét vezeti be. Ennek értelmében a következő évtizedekben évente legalább 1300 milliárd dollárt kell mozgósítani a klímaintézkedések támogatására, ebből 300 milliárd dollárt a fejlett országoknak kell biztosítaniuk a fejlődő országok számára. A célkitűzés azt is hangsúlyozza, hogy a kibocsátással és gazdasági súllyal rendelkező országok is vállalják felelősségüket a finanszírozásban, így az erőfeszítés szélesebb körre terjed ki.
A konferencia során a karbonpiaci szabályozás is fontos témát képezett, és a megállapodás új, a környezeti integritást és az átláthatóságot fokozó standardokat hoz létre. Ezzel a szabályozás hatékonyabbá válik, és a kibocsátáscsökkentés is eredményesebbé tehető. Az új szabályok egyértelműen meghatározzák a karbonkreditek és -kvóták nyomon követésének és elszámolásának menetét, így biztosítva a rendszer átláthatóságát.
A konferencia során az EU is fontos bejelentéseket tett, megerősítve vezető szerepét a klímavédelemben. Az EU vezetése bejelentette, hogy a következő évben bemutatja 1,5 °C-os pályát követő Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulását (NDC), ezzel is hangsúlyozva az EU elkötelezettségét a globális klímacélok eléréséhez. Ezen felül az EU első Kétéves Átláthatósági Jelentését (BTR) is bemutatta, mely a kibővített átláthatósági keretrendszer részét képezi, és növeli az együttműködést és a felelősségvállalást. Az EU továbbá új partnerségeket is bejelentett a fosszilis energiaforrások kivezetésére és a metánkibocsátás csökkentésére, ezzel is alátámasztva vezető szerepét a globális klímaharcban. A konferencia eredményei pozitív üzenetet jelentenek a klímavédelem terén, és új lendületet adnak a nemzetközi együttműködésnek a globális kihívások leküzdéséhez.
(Forrás: portfolio.hu)
(A kép forrása: Pexels.com)
Környezet
Egy perui gazda pert indított a német RWE ellen a gleccserek olvadása miatt
OkosHír: Saul Luciano Lliuya perui gazda pert indított a német RWE energiavállalat ellen, azt állítva, hogy a cég fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátásai hozzájárultak az Andok gleccsereinek olvadásához, ami növeli a Huaraz városát fenyegető árvízveszélyt. Lliuya azt követeli, hogy az RWE fizessen 17 000 eurót (körülbelül 6 789 111 forintot) a közösség árvízvédelmi intézkedéseire. A per 2015-ben indult Essenben, az RWE székhelyén. Bár a keresetet első fokon elutasították, a fellebbezést követően a regionális felsőbíróság 2017-ben engedélyezte a per folytatását.
A bíróság feladata annak megállapítása, hogy a gleccserek olvadása valóban emeli-e a Palcacocha gleccsertó vízszintjét, és hogy ez a vízszintemelkedés a következő 30 évben közvetlen kockázatot jelent-e Lliuya huarazi otthonára. A bíróság 2022-ben szakértőket küldött a helyszínre, akik 2023-ban és 2024-ben jelentéseket készítettek. Ezeket a jelentéseket a március 17-én kezdődő kétnapos tárgyaláson vitatják meg.
Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy Lliuya otthona árvízveszélyben van, a következő lépés a klímaváltozás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatásának vizsgálata az Andok gleccsereinek olvadására és a kockázat növekedésére. Ez a vizsgálat akár két évig is eltarthat.
Egy 2021-es, az Oxfordi és a Washingtoni Egyetem által készített tanulmány szerint a perui Andokban található gleccserek olvadását az emberi tevékenységből eredő globális felmelegedés okozta. Lliuya ügyvédje szerint az, hogy a bíróság egyáltalán foglalkozik az üggyel, már önmagában is eredménynek tekinthető.
Az RWE, amely fokozatosan leállítja a széntüzelésű erőműveit, álláspontja szerint egyetlen kibocsátó sem tehető felelőssé a globális felmelegedésért. A cég közleményében az áll, hogy ha a német jog lehetővé tenné az ilyen követeléseket, akkor minden autóst felelősségre lehetne vonni.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk elsősorban tényszerű információkat tartalmaz, de a „német energiaóriás” kifejezés használata enyhe negatív felhangot adhat a cikknek.
- A cikkben nem szerepelnek közvetlen következtetésként tálalt feltételezések, azonban az olvasóban kialakulhat az a kép, hogy az RWE felelős a perui gazda helyzetéért.
- A cikkben szereplő állítások a Reuters cikkére hivatkoznak, így valószínűsíthető, hogy megfelelnek a valóságnak, de a forrás ellenőrzése nélkül ez nem állítható teljes bizonyossággal.
- A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a bíróság komolyan veszi a pert, és alaposan kivizsgálja az ügyet. A végső kimenetel azonban még bizonytalan.
- Az esemény hatása a magyar közéletre közvetett, de felhívhatja a figyelmet a klímaváltozás okozta károkra és a vállalatok felelősségére.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Reuters
Környezet
A halászat fenyegeti a cápák egyharmadát
OkosHír: A cápafajok becslések szerint közel egyharmada globálisan a kihalás veszélyével néz szembe, elsősorban a halászati tevékenységek következtében. Kutatások szerint a kifogott cápák kötelező visszaengedése önmagában nem biztos, hogy elegendő a cápapopulációk csökkenésének megállításához. A Fish & Fisheries folyóiratban publikált tanulmány szerint a cápapopulációk monitorozása és a különböző védelmi stratégiák kombinálása szükséges.
A tanulmány egyik szerzője, Darcy Bradley szerint a kifogott és elpusztult cápák több mint fele véletlenül kerül a halászhálókba, majd a halászok visszaengedik őket. A tonhalhalászat során véletlenül kifogott 17 óceáni cápafajra jelenleg visszaengedési kötelezettség vonatkozik.
A kutatók vizsgálták, hogy a különböző fajok mekkora hányada pusztul el a kifogás során vagy röviddel a visszaengedés után. Az eredmények szerint a kisebb méretű cápák és a veszélyeztetett fajok, például a rókacápák és a pörölycápák esetében a mortalitási arány magasabb.
Szimulációk azt mutatták, hogy a visszaengedési kötelezettség átlagosan harmadával csökkentheti a cápák pusztulását, de ez nem feltétlenül elegendő a túlhalászott fajok, például a makócápák és a selyemcápák állományának fenntartható szintre emeléséhez.
Bradley szerint a visszaengedési tilalmak hasznosak lehetnek, de más stratégiákkal is ki kell egészíteni őket, például területi korlátozásokkal, fogási kvótákkal és halászati felszerelésekre vonatkozó előírásokkal.
A gyorsabban szaporodó fajok, mint a kékcápák és angyalcápák esetében a tilalmak hatékonyabbak lehetnek, mivel populációik gyorsabban regenerálódnak. Más fajok esetében további védelmi intézkedésekre lehet szükség, például a cápák szaporodási területeinek lezárására vagy az acélhuzalos horogsorok használatának betiltására.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk érzelmi hatást próbált elérni a „rettegnek” szó használatával a cápákkal kapcsolatban, valamint azzal, hogy az embereknek „több okuk van félni”. Ez a megfogalmazás sugallja, hogy a cápák áldozatok, az emberek pedig felelősek a helyzetükért.
- Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a cápák védelme automatikusan jó dolog, anélkül, hogy bemutatná a cápák ökológiai szerepét vagy a halászati ipar gazdasági szempontjait.
- Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő állítások a halászati tevékenységek hatásairól és a visszaengedési kötelezettség hatékonyságáról tudományos kutatásokon alapulnak, de a forrásokat nem adja meg.
- Konklúzió: A cikk arra a következtetésre jut, hogy a cápák védelme érdekében további intézkedésekre van szükség a halászati gyakorlatok szabályozása terén.
- Hatás a magyar közéletre: A cikkben leírtak közvetlenül nem érintik a magyar közéletet, de felhívják a figyelmet a globális környezetvédelmi problémákra és a fenntartható halászat fontosságára, ami közvetve befolyásolhatja a magyar állampolgárok véleményét és viselkedését.
-
Hírek1 napja
Kocsis Máté reagált Orbán Viktor március 15-i beszédére
-
Hírek2 napja
Kovács Zoltán tájékoztatást adott a március 15-i rendezvényekről
-
Hírek16 órája
A Fidesz módosító javaslatot nyújtott be a gyülekezési törvényhez
-
Hírek14 órája
Az Országos Bírói Tanács reagált Orbán Viktor kijelentésére, majd a miniszterelnök is kontrázott
-
Bulvár2 napja
Nyomozás indult Lakatos Márk ellen egy 13 éves gyermek ügyében
-
Hírek2 napja
Kósa Lajos és az orosz főkonzul együtt koszorúztak Debrecenben március 15-én
-
Külföld2 napja
Autó hajtott a tüntetők közé Belgrádban, sérültek is vannak
-
Hírek12 órája
Karácsony Gergely bejelentette a Pride megrendezését Budapesten