A Szalakóta Látogatóközpontban nemrég egy eddig Magyarországon még nem látott madárfaj egyede bukkant fel. Tokody Béla, a szegedi Fehér-tavi Ornitológiai Tábor munkatársa szerint ez egy ritka esemény, hogy ilyen faj itt előfordul.
A fiatal tamariszkuszposzáta november elején repült a látogatóközpont hálójába. A szakértő elmondása szerint a kis barna madár pontos beazonosítására kezdetben nem volt lehetőség, csak abban voltak biztosak, hogy hasonló példány még nem járt hazánkban. A gyűrűzés után a madarat elengedték, azóta pedig nem került elő. Az időszakban, amikor nem is énekel, a madarat nehéz is lenne megtalálni, mérete miatt, ugyanis mindössze 90 grammot nyom.
A tamariszkuszposzáta populációja jellemzően Észak-Iránban él, a mostani előfordulás azért is érdekes, mert a faj képviselői eddig csak három alkalommal jelentek meg Európában: 2007-ben Olaszországban és 2012-ben Görögországban. A ritka előfordulás oka, hogy a madár vonulási útvonala nem érinti a kontinensünket.
Tokody szerint a klimatikus viszonyok változása, például a szárazság és a széljárás is okozhatja, hogy több ázsiai madárfaj tűnt fel Európa eltérő pontjain az utóbbi időszakban. Például a feketearcú sármány, amelynek egyik példányát szintén egy magyar csapat fogta be egy gyűrűző expedíción Albániában. Ez az eset is jól mutatja az ázsiai fajok nyugati elmozdulását. A felbukkanó fajok közül a legritkábbnak azonban egyértelműen a tamariszkuszposzáta tekinthető.
Hogy hazánkban el is szaporodna, arra Tokody szerint nincs esély, már csak azért sem, mert a költőterülete sok ezer kilométerre található Magyarországtól. A tamariszkuszposzáta nem inváziós faj, így Európában egészen biztos, hogy nem fog letelepedni. Persze ellenpéldák mindig akadnak: a balkáni gerle például Törökország területéről vándorolt nyugatra, mára már az Egyesült Királyságban is élnek egyedei. A pásztorgém pedig a trópusi Afrikából indult hódító útjára, és ma már a szegedi Fehér-tó körül is megtalálható.
Tokody szerint a madár áttelelhet itthon. A rovarok mellett különböző gyümölcsökre és magokra is ráfanyalodhat, melyekkel könnyen átvészelheti a számára szokatlan, zord évszakot. Befolyása gyakorlatilag nincs a hazai madárfajokra, semmi veszélyt nem jelent rájuk nézve, viszont őt leragadozhatja bármi, apró termete miatt akár egy karvaly áldozata is lehet.
A tamariszkuszposzáta megjelenése nem jelent komoly előrelépést a kutatók számára. Tokody szerint minden csoda három napig tart, és ez az eset is igazolja ezt a mondást.
„Semmiféle tudományos jelentősége nincs a felbukkanásának. Mindig előfordultak itt-ott a különböző madárfajoknak bizonyos egyedei, amelyek eltévedtek, elkóboroltak. Az északon költő fajok vonulási útvonala délkeleti. Létezik azonban az úgynevezett retrográd vonulási útvonal-elmélet, amely szerint némely fajoknál megfordul az iránytű, és elindulnak délnyugat felé. Ez a populáció egyedeinek csak kis százalékát érinti”
– részletezte Tokody.
Bár a felfedezés nem bír tudományos jelentőséggel, azzal, hogy a Magyar Madártani Egyesület Nomenclator Bizottsága hitelesíteni fogja a madár itt jártát, a hazai fauna egy újabb fajjal bővül. A folyamat első fázisa a gyűrűzés, ami úgy zajlik, hogy a kifeszített háló
(Forrás: telex.hu)
Fotó: Pixabay: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fa-termeszet-madar-kert-416179/
