Környezet

Egy ritka madár látogatott Szegedre

A Szalakóta Látogatóközpontban nemrég egy eddig Magyarországon még nem látott madárfaj egyede bukkant fel. Tokody Béla, a szegedi Fehér-tavi Ornitológiai Tábor munkatársa szerint ez egy ritka esemény, hogy ilyen faj itt előfordul.

A fiatal tamariszkuszposzáta november elején repült a látogatóközpont hálójába. A szakértő elmondása szerint a kis barna madár pontos beazonosítására kezdetben nem volt lehetőség, csak abban voltak biztosak, hogy hasonló példány még nem járt hazánkban. A gyűrűzés után a madarat elengedték, azóta pedig nem került elő. Az időszakban, amikor nem is énekel, a madarat nehéz is lenne megtalálni, mérete miatt, ugyanis mindössze 90 grammot nyom.

A tamariszkuszposzáta populációja jellemzően Észak-Iránban él, a mostani előfordulás azért is érdekes, mert a faj képviselői eddig csak három alkalommal jelentek meg Európában: 2007-ben Olaszországban és 2012-ben Görögországban. A ritka előfordulás oka, hogy a madár vonulási útvonala nem érinti a kontinensünket.

Tokody szerint a klimatikus viszonyok változása, például a szárazság és a széljárás is okozhatja, hogy több ázsiai madárfaj tűnt fel Európa eltérő pontjain az utóbbi időszakban. Például a feketearcú sármány, amelynek egyik példányát szintén egy magyar csapat fogta be egy gyűrűző expedíción Albániában. Ez az eset is jól mutatja az ázsiai fajok nyugati elmozdulását. A felbukkanó fajok közül a legritkábbnak azonban egyértelműen a tamariszkuszposzáta tekinthető.

Hogy hazánkban el is szaporodna, arra Tokody szerint nincs esély, már csak azért sem, mert a költőterülete sok ezer kilométerre található Magyarországtól. A tamariszkuszposzáta nem inváziós faj, így Európában egészen biztos, hogy nem fog letelepedni. Persze ellenpéldák mindig akadnak: a balkáni gerle például Törökország területéről vándorolt nyugatra, mára már az Egyesült Királyságban is élnek egyedei. A pásztorgém pedig a trópusi Afrikából indult hódító útjára, és ma már a szegedi Fehér-tó körül is megtalálható.

Tokody szerint a madár áttelelhet itthon. A rovarok mellett különböző gyümölcsökre és magokra is ráfanyalodhat, melyekkel könnyen átvészelheti a számára szokatlan, zord évszakot. Befolyása gyakorlatilag nincs a hazai madárfajokra, semmi veszélyt nem jelent rájuk nézve, viszont őt leragadozhatja bármi, apró termete miatt akár egy karvaly áldozata is lehet.

A tamariszkuszposzáta megjelenése nem jelent komoly előrelépést a kutatók számára. Tokody szerint minden csoda három napig tart, és ez az eset is igazolja ezt a mondást.

„Semmiféle tudományos jelentősége nincs a felbukkanásának. Mindig előfordultak itt-ott a különböző madárfajoknak bizonyos egyedei, amelyek eltévedtek, elkóboroltak. Az északon költő fajok vonulási útvonala délkeleti. Létezik azonban az úgynevezett retrográd vonulási útvonal-elmélet, amely szerint némely fajoknál megfordul az iránytű, és elindulnak délnyugat felé. Ez a populáció egyedeinek csak kis százalékát érinti”

– részletezte Tokody.

Bár a felfedezés nem bír tudományos jelentőséggel, azzal, hogy a Magyar Madártani Egyesület Nomenclator Bizottsága hitelesíteni fogja a madár itt jártát, a hazai fauna egy újabb fajjal bővül. A folyamat első fázisa a gyűrűzés, ami úgy zajlik, hogy a kifeszített háló
(Forrás: telex.hu)

Fotó: Pixabay: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fa-termeszet-madar-kert-416179/

Környezet

Új kormányrendelet módosítja a zöldenergia-beruházások csatlakozási feltételeit

OkosHír: A 2025. március 26-án kiadott 57/2025. (III. 26.) kormányrendelet a hazai energiaellátás biztonságát és az energiaátmenet elősegítését jelöli meg célként, különös tekintettel a zöldenergiát hasznosító erőművi beruházásokra.

A rendelet célja továbbá, hogy átláthatóbbá tegye a csatlakozási határidőket, és biztosítsa, hogy a hálózati engedélyes esetleges késedelmei ne okozzanak hátrányt a beruházóknak.

A rendelet módosítja az 526/2022. (XII. 16.) kormányrendeletet, pontosítva a hálózati csatlakozásra vonatkozó szabályokat az energiatárolók esetében. Különbséget tesz a 2024-es (2025. szeptember 1-ig teljesítendő, bizonyos feltételek mellett), valamint a 2025-ös és 2026-os határidők között.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk főként tájékoztató jellegű, de a „sikeres energiaátmenet érdekében is kiemelt cél” és „további garanciákat fektet le” kifejezések pozitív irányba terelhetik az olvasót. A cikkben tett állítások a rendelet szövegén alapulnak, így valósnak tekinthetők. A rendelet módosítása potenciálisan felgyorsíthatja a zöldenergia-projektek megvalósulását, amennyiben a gyakorlatban is sikerül a hálózati csatlakozások átláthatóságát és gyorsaságát növelni. Az esemény hatása a magyar közéletre a zöldenergia térnyerésének felgyorsulásában és az energiafüggetlenség növekedésében nyilvánulhat meg.

(Forrás: portfolio.hu)

Tovább

Környezet

Brazil kávétermelést befolyásolhatja a szárazság

OkosHír: A brazil kávétermelést, a világ legnagyobb kávétermelőjét, a 2024-es szárazság befolyásolhatja. A szárazság hatással lehet a 2025-ös és potenciálisan a 2026-os termésre is, mivel a kávépiacon a termelés növekedésére számítanak a rekordközeli árak mérséklése érdekében. Jose Eduardo Santos Junior, a Cooxupe szövetkezet felügyelője szerint a kávétermelésben bekövetkező ilyen események általában visszafordíthatatlanok. A kijelentés alátámasztására a cikk nem tartalmaz hivatkozást.

Minas Gerais és Sao Paulo államok egyes területein több mint 40 napig nem volt eső, és a hőmérséklet meghaladta az átlagot. Brazília arabica kávétermelésének körülbelül 80 százaléka ebből a két államból származik.

Az elmúlt napokban esőzések kezdődtek, ami potenciálisan enyhítheti a növények helyzetét. A Dél-Minas Gerais régió talajnedvessége azonban továbbra is az elmúlt hét év legalacsonyabb szintjén van.

Osvaldo Bachião Filho, a Cooxupe alelnöke szerint a száraz időszak a 2026-os termést is befolyásolhatja a fák fejlődésének visszavetése miatt. A jövő évi termésig azonban még van idő. A cikk nem ad információt arról, hogy a Cooxupe mekkora szerepet tölt be a brazil kávétermelésben.

Forrás: Reuters

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Érzelmi befolyásolás: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „nem kedvez a helyzet”, „történelmi szárazság” és „visszafordíthatatlan”, melyek a helyzet súlyosságát hangsúlyozzák, és aggodalmat kelthetnek az olvasóban.
Feltételezések: A cikk következtetésként tálalja Jose Eduardo Santos Junior véleményét a kávétermelésben bekövetkező események visszafordíthatatlanságáról, anélkül, hogy ezt tényként kezelné.
Állítások valóságtartalma: A cikkben szereplő tények, mint például a szárazság időtartama és a hőmérsékleti adatok, ellenőrizhetőek a Reuters hírügynökség információi alapján. Az állítások valóságtartalma feltételezhetően helyes.
Konklúzió: A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a brazil kávétermelést jelentősen befolyásolhatja a 2024-es szárazság, ami potenciálisan hatással lehet a globális kávépiacra.
Hatás a magyar közéletre: A magyar közéletre közvetlen hatása valószínűleg nincs, de a kávé árának emelkedése közvetve érintheti a magyar fogyasztókat.

(Forrás: portfolio.hu)

Tovább