Dánia ambiciózus terveket hirdetett meg a mezőgazdasági kibocsátások csökkentése és a természet megóvása érdekében. A kormány célul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági terület mintegy 15 százalékát, körülbelül egymillió hektárt visszaadjon a természetnek. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a gazdákat megfizetnék földjeik egy részének erdőkké vagy tőzeglápokká való átalakításáért, különösen az állati takarmány termesztésére használt területeken.

Az intézkedések között szerepel egy új adó bevezetése a szarvasmarhákra, ami várhatóan a hús- és tejtermelés csökkenéséhez vezet. A mezőgazdasági támogatások egy részét is átirányítják, hogy ösztönözzék a gazdákat a nitrogénműtrágya-használat mérséklésére. Az állattenyésztésre kivetett új adó csak egy bizonyos kibocsátási szint felett lép életbe, így a gazdákat arra ösztönzik, hogy hatékonyabban termeljenek. Ennek következtében várhatóan emelkedni fog a tejtermékek ára, ami a fogyasztási szokások változásához vezethet.

A dán kormány terve messzebbre megy, mint bármely más ország eddig megjelent elképzelése az agráripari kibocsátások kezelésében, tekintettel arra, hogy ez az ágazat a világ teljes szénlábnyomának mintegy negyedéért felelős. Dániában az ágazat még kiemelkedőbben szerepet játszik, a teljes kibocsátás 50-75%-át teszi ki, miközben a GDP 1 százalékát adja.

Dánia célja, hogy 2030-ra 70%-kal csökkentse a kibocsátást. A tervek mögött erős politikai akarat áll, a pártközi megállapodások (és a szokásjog) a jelenlegi kormány ciklusán túl is biztosítják a tervezet megvalósulását.

A termőföldek nagy részét jelenleg állati takarmány termesztésére használják. A természetbe való visszajuttatás célja az is, hogy ösztönözze az állattenyésztés visszaszorítását, mivel a takarmány esetleges importja a egyik legnagyobb költség. A helyreállított tőzeglápok és erdők – amelyek többségét évszázadokkal vagy akár évezredekkel ezelőtt kiirtották – szintén segíthetnek több szén-dioxid megkötésében.
(Forrás: portfolio.hu)

Fotó: Ákos Szabó: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/440731/