Technológia és Tudomány
A mesterséges intelligencia energiafogyasztása: kihívások és megoldások
A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása egyre gyorsabban terjed a különböző gazdasági területeken, azonban a modellek növekvő mérete és a mindennapi életben való elterjedése komoly energiafogyasztási problémákat vet fel.
A nagyméretű mesterséges intelligencia-modellek a legnagyobb energiaigényűek, de még a kisebb alkalmazások is jelentős energiamennyiséget igényelhetnek. Az iparág vezetői egyre inkább arra törekednek, hogy az energiahatékonyságot javítsák a hardverek és az algoritmusok fejlesztésével, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával.
Az AI energiafogyasztásának egyik legnagyobb része a modelltanítás, amely egyre nagyobb számítási kapacitást igényel a modellek méretének növekedésével. A modelltanítás után is jelentős energiaigényt mutat a modell működtetése, azaz az adatok feldolgozása és a felhasználók számára történő eredménykimutatása. Az Amazon Web Services (AWS) vagy a Microsoft Azure felhőszolgáltatók is jelentős energiafogyasztóként ismertek, bár a részletes adatokat üzleti titokként kezelik.
Az energiaköltségek mellett a globálisan keletkező és feldolgozott adatmennyiség növekedése is jelentős energiafelhasználást generál az adatátviteli rendszerek számára. Az AI-alapú szolgáltatások nagy adatmennyiséget generálnak, amelyeket a hálózatokon keresztül juttatnak el a felhasználói eszközökre.
Az iparág vezetői és kutatók törekednek a „zöld” AI-megoldások kidolgozására, amelyek a mesterséges intelligencia rendszerek energiaigényének és általános környezeti lábnyomának csökkentésére irányulnak. A hatékonyabb modellek, a környezetbarátabb adatközpontok és a megújuló energiaforrások használata kulcsfontosságú elemek ebben a törekvésben.
(A kép forrása: Pexels.com, Growtika)
Technológia és Tudomány
A kínai AI-fejlesztések terén elért eredmények
OkosHír: Kína mesterséges intelligencia (AI) fejlesztése terén tapasztalható növekedés számokban és minőségi fejlesztésekben is megmutatkozik. A kínai állam és a magánszektor együttműködése lehetővé tette a megfizethető neurális hálózatok, a hazai fejlesztésű processzorokon futó optimalizált modellek és az AI ipari alkalmazásának széleskörű bevezetését. Ez a fejlődés potenciálisan stratégiai függetlenséget biztosíthat Kínának a globális ellátási láncoktól. A DeepSeek nevű kínai AI-cég által 2024-ben bemutatott DeepSeek-V2 nyelvi modell teljesítménye egyes vélemények szerint versenyképes a GPT-4 Turbóval, miközben a működési költsége állítólag alacsonyabb. Benchmark-tesztekben egyes kínai modellek a globális élmezőnyben szerepelnek. A DeepSeek R1 nyílt forráskódú modellként jelent meg, ami demonstrálhatja Kína képességét egy amerikai technológiától független AI-infrastruktúra kiépítésére.
A világ strukturált adatállományának jelentős része Kínában található. A „Keleti adatok, nyugati számítás” program célja, hogy ezt az adatmennyiséget hazai feldolgozási kapacitásokkal támogassa. A Huawei Ascend processzorai és az AI-ra specializált adatközpontok ebben a stratégiában szerepet játszanak.
Kína az ipari AI alkalmazásokban is aktív. A Foxconn gyáraiban robotizált gyártósorok működnek. A precíziós mezőgazdaságban AI-vezérelt drónok használata figyelhető meg. Az energiaszektorban az AI az áramhálózatok stabilitásának és erőforrás-elosztásának optimalizálására használható. Guangzhouban drónalapú megfigyelőrendszerek működnek, az iFlytek beszédfelismerője kínai nyelven működik, a Tencent Miying orvosi AI-ját pedig diagnosztikai célokra használják. Az oktatásban személyre szabott tananyagok, a háztartásokban pedig okosotthon-technológiák terjednek.
Az automatizáció hatással van a munkaerőpiacra. Egyes vélemények szerint az alacsony képzettségű fizikai munkák iránti kereslet csökken, miközben a kiskereskedelemben robotok és önkiszolgáló kasszák terjednek. A kreatív és adminisztratív szektorokban is megfigyelhetők változások, mivel az AI-eszközök átveszik az alapvető szövegírást, grafikát és fordítást.
Az AI fejlődése etikai és jogi kihívásokkal jár, különösen az adatvédelem terén. A DeepSeek R1 nyílt forráskódú modellje globális fejlesztést tesz lehetővé, de az adatáramlás iránya adatvédelmi kérdéseket vet fel. Kína saját szabályozási rendszert épít az AI-ra vonatkozóan. A globális szabályozás hiánya kockázatot jelenthet az arcfelismerés és a generatív AI visszaélései miatt.
Donald Trump visszatérése az Egyesült Államok elnöki pozíciójába feszültséget okozott a kínai-amerikai technológiai kapcsolatokban. Kína a DeepSeek R1 modellel demonstrálja, hogy képes független AI-ökoszisztémát építeni, csökkentve az NVIDIA-chipek iránti igényt.
Az Európai Unió lemaradásban van a globális technológiai versenyben, mivel egyes vélemények szerint nem reagált időben az AI által támasztott kihívásokra. Az EU a zöld átállást stratégiai prioritásként kezelte, de emellett csak korlátozott mértékben gondoskodott a digitális technológiák fejlesztéséről. A zöld politikára fordított források elvonhatták a fókuszt a technológiai innovációtól, és a szabályozási környezet is megnehezíthette a piaci válaszokat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is elfogultnak tekinthető. A cikk túlzóan pozitív képet fest Kína AI-fejlesztéseiről, miközben a nyugati technológiai cégek helyzetét negatív színben tünteti fel. A cikkben gyakran találhatók következtetésként tálalt feltételezések, például a kínai modellek teljesítményének összehasonlítása a nyugati modellekkel, anélkül, hogy konkrét, ellenőrizhető adatokkal alátámasztaná azokat. Emellett a cikk geopolitikai következtetéseket von le a technológiai fejlesztésekből, ami spekulatív jellegű. A cikk nyelvi eszközökkel, mint például a „technológiai szuverenitás”, „drámai különbség”, „geopolitikai üzenet” és „új királya” kifejezésekkel próbálja befolyásolni az olvasót. A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Kína a mesterséges intelligencia területén vezető szerepre tör, és ez kihívást jelenthet a nyugati országok számára. Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a globális technológiai versenyt és a geopolitikai erőviszonyokat.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Pexels.com
Technológia és Tudomány
Az FDA jóváhagyta a Novavax COVID-19 vakcináját bizonyos feltételekkel
OkosHír: Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) jóváhagyta a Novavax COVID-19 vakcináját. Korábban a vakcina csak sürgősségi engedéllyel rendelkezett az országban. A sürgősségi engedély a 12 éves és annál idősebb személyekre vonatkozott. A mostani jóváhagyás a 65 éves és annál idősebb felnőttekre korlátozódik, akiknél legalább egy, a COVID-19 fertőzés szempontjából fokozott kockázatot jelentő egészségügyi probléma áll fenn. A Novavax vakcinája fehérje alegységen alapul. Ez azt jelenti, hogy a vakcina nem a teljes vírust, hanem csak annak egy alegységét tartalmazza, ami az immunreakció kiváltásáért felelős. A koronavírus esetében ez jellemzően egy fehérje.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2021-ben feltételes forgalomba hozatali engedélyt adott ki a Novavax vakcinájára. A Pfizer és a Moderna által gyártott vakcinák már teljes mértékben engedélyezettek 12 éves és idősebb személyek számára, valamint 6 hónapos kortól csecsemőknek is.
Az FDA a pénteki jóváhagyó közleményében nem részletezte az életkorra és társbetegségekre vonatkozó korlátozások okait. Az AP hírügynökség szerint a korlátozások Robert F. Kennedy Jr. és más, Donald Trump kormányában dolgozó tisztviselők vakcinákkal kapcsolatos szkepticizmusát tükrözhetik, de ezt az állítást az FDA közleménye nem támasztja alá.
A Novavax egy 30 000 fős klinikai vizsgálatban mutatta be vakcinája biztonságosságát és hatékonyságát. A cég közlése szerint az FDA egy további vizsgálat lefolytatását kérte a korlátozott jóváhagyás után, amit a cég szokatlannak tart. Az FDA több kísérletet is elrendelt. Az egyik azt vizsgálja, hogy a vakcina összefüggésben állhat-e bizonyos szívbetegségekkel. Egy másik vizsgálatnak fel kell mérnie az oltás előnyeit az 50-64 éves korosztálynál, akiknek nincsenek olyan egészségügyi problémáik, amelyek növelik a COVID-19 kockázatát.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is tartalmazott olyan elemeket, amelyek befolyásolhatták az olvasó véleményét. Az FDA döntésének okaira vonatkozó spekulációk, miszerint a korlátozásokat politikai befolyás eredményezte, nem voltak megfelelően alátámasztva. A cikk implicite feltételezte, hogy a vakcinákkal kapcsolatos szkepticizmus negatív dolog, és ezt a vélekedést kapcsolta össze a korlátozásokkal.
A cikk konklúziója, miszerint az FDA döntése szokatlan, a Novavax véleményére alapozódik, és nem tartalmazza az FDA álláspontját. A cikkben szereplő állítások valósnak tekinthetők, de a kontextus és a hangsúlyok torzíthatják a képet. Az esemény hatása a közéletre abban állhat, hogy a vakcinákkal kapcsolatos bizalom tovább csökkenhet, ha a döntések politikai befolyás alatt állnak.
-
Külföld1 napja
George Simion óvást nyújtott be a romániai elnökválasztás eredménye ellen
-
Közélet1 napja
Szentkirályi Alexandra kommentekre reagált
-
Közélet1 napja
Novák Katalin és Schiffer András Találkozója a Parlamentnél
-
Közélet1 napja
Orbán Viktor vacsorát adott a Türk Államok vezetőinek a Mol-toronyban
-
Közélet13 órája
Sulyok Tamás elutasította az összes kegyelmi kérvényt májusig
-
Közélet11 órája
Bencsik András szerint a Fidesznek össze kell szednie magát a választások előtt
-
Gazdaság2 napja
Az üzbég elnök tárgyalásokat folytatott magyar vállalatok vezetőivel Budapesten
-
Közélet1 napja
Kocsis Máté kémtevékenységgel vádolt két ukrán állampolgárt