OkosHír: Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya, Instagram-oldalán közölte, hogy fontolgatja az Egyesült Államokban történő tanulmányokat. A bejegyzés szerint a végleges döntés még nem született meg, de a család mérlegeli a lehetőséget.

Orbán Ráhel a posztban azt írta, hogy 15 évvel ezelőtt részt vett egy nyári szemeszteren a Bostoni Egyetemen, és azóta tervezi a visszatérést. Úgy véli, hogy a legkisebb gyermeke iskolakezdése megfelelő időpont lehet a tanulmányok megkezdésére. Azt is megemlítette, hogy a gyermekei számára is előnyös lehet egy új közegben való tartózkodás, mivel ez fejlesztheti az önállóságukat, rugalmasságukat és nyitottságukat.

Orbán Ráhel szerint az Egyesült Államokban jelenleg erős a szakmai fejlődés lehetősége, és sok új tudást lehet szerezni, amit később Magyarországon szeretne hasznosítani. Azt írta, hogy a célja tanulni, tapasztalatokat szerezni és hazahozni azokat.

A család korábban, 2021 őszén már élt egy ideig külföldön, amikor Marbellára költöztek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk milyen nyelvi eszközökkel próbált hatni az olvasóra? Az eredeti cikk idézetekkel és személyes hangvételű megfogalmazásokkal próbálta közelebb hozni az olvasóhoz a témát. A „lendület”, „inspiráló versenyhelyzet” kifejezések pozitív képet festenek az Egyesült Államokról.
• Voltak-e benne következtetésként tálalt feltételezések? A cikk feltételezi, hogy Orbán Ráhel tanulmányai pozitív hatással lesznek a gyermekeire. Ezt az állítást nem támasztja alá semmilyen bizonyíték, így feltételezésnek tekinthető.
• A cikkben tett állítások megfelelnek-e a valóságnak? A cikkben szereplő állítások főként Orbán Ráhel Instagram-posztjára épülnek, így azok valóságtartalma az ő közlésén múlik. A korábbi marbellai tartózkodás ténye ellenőrizhető információ.
• Milyen konklúzióra lehet következtetni a cikkben leírtakból? A cikkből arra lehet következtetni, hogy Orbán Ráhel komolyan fontolgatja a tanulmányok folytatását az Egyesült Államokban, és a család nyitott a külföldi életre.
• Milyen hatással lehet ez az esemény a magyar közéletre? Az esemény hatása a magyar közéletre kérdéses. Orbán Ráhel tanulmányai önmagukban nem feltétlenül generálnak jelentős közérdeklődést, azonban a miniszterelnök családjának élete mindig is a figyelem középpontjában állt.

(Forrás: 444.hu)

Kép: BDPST Group

OkosHír: Marko Perković „Thompson” horvát énekes koncertet adott Zágrábban, melyen a szervezők és a hatóságok becslései szerint több százezer ember vett részt. A koncert előzetesen forgalmi nehézségeket okozott, és a helyi egészségügyi intézmények készültségbe helyezését igényelte. A rendezvényt megelőzték tiltakozások és politikai viták.

A koncertre a jegyek értékesítése áprilisban kezdődött, és a szervezők szerint rövid idő alatt elfogytak. A rendőrség a koncert előtt 450 ezer résztvevőre számított. A szervezők korábban világrekordot emlegettek a jegyeladások kapcsán, és 450 ezer eladott jegyről, majd később 504 ezer megjelent vendégről számoltak be. A horvát belügyminisztérium sajtótájékoztatóján 450 ezres számot említettek. Davor Božinović miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint 26 szervezeti egységük 14 370 munkatársa, köztük 6523 rendőr vett részt a koncert biztosításában. A korábbi rekordot Vasco Rossi 2017-es modenai koncertje tartotta, több mint 225 ezer nézővel.

A Croatia Week szerint a rajongók már vasárnap kora reggel érkeztek a helyszínre. A Vreme a horvát Indexre hivatkozva azt írta, hogy a biztonságiak nem ellenőrizték szigorúan a jegyeket vagy a tiltott tárgyak bevitelét. A koncert este 9-kor kezdődött és 3 órán át tartott. A színpad 33 méter magas és 150 méter széles volt. A technológia egy részét Dubajból hozták. A koncert alatt drónokkal Szűz Máriát, angyalokat és keresztet is rajzoltak az égre. A megvalósításon mintegy 14 ezer ember dolgozott.

A belügyminisztérium szerint 123 embert vettek őrizetbe rendbontásokért, a mentők 245 embert láttak el. A Vreme szerint a szervezők azt nyilatkozták, hogy semmilyen rasszizmust vagy szélsőséges ideológiákat népszerűsítő szimbólumot vagy feliratot nem engedtek be. A rendőrség rögzítette az eseményeket, melyek alapján eljárások indulhatnak.

A koncert főpróbáján megjelent Andrej Plenković miniszterelnök, valamint Davor Božinović rendőrségért felelős és Toma Medved veteránokért felelős miniszter is. A politikusok közös fotót készítettek, Thompson autogramot és emlékérmét osztogatott.

Marko Perković 1966-ban született. Az 1991-es függetlenségi háborúban beállt a horvát seregbe, és a Thompson nevet ekkor kapta. A háború alatt dalokat írt, albumokat adott ki, koncertezett, és részt vett a Vihar hadműveletben. A békekötés óta Horvátország egyik ismert zenésze.

Bojan Mušćet horvát zenész szerint Thompson inkább jelenség, mint zenész. Azt mondta, a legtöbb hazafias dal a háborús időszakban a vérontás végéért imádkozott, de Thompson inkább a szerbeken való bosszút és az egyén önfeláldozását helyezte szerzeményei középpontjába. A zenéje a kritikus szerint a horvát népzene, a heavy metal klasszikusai, a szimfonikus rock és a kórusművek keveréke. Thompson zenéje Horvátországot ostromlott várként láttatja, a kereszténység, a nemzet, a horvátság és a hagyományos család védőbástyájaként.

Anđelo Jurkas író szerint Thompson koncertjei a kollektív identitás rituáléi. Thompson 2020 óta nem adott interjút. Korábban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak a félfasiszta köszöntését védte meg.

A Balkan Insight adatai szerint a közönség harmada 28 év alatti, fele 32 év alatti. Mušćet szerint, ha Thompson belevágna a politikába, sikereket tudna elérni. A horvát fiatalok harmada nem hiszi el mindazt, ami történeti tény a világháborúval kapcsolatosan, és szerintük az usztasa állam csak a horvátok érdekeit védte a negyvenes években.

A koncert előtt a Balkan Insight arról írt, hogy 45 országból és mintegy 5000 településről várnak résztvevőket. A jegyek 5,3 százalékát Németországban, 4,3 százalékát Ausztriában, 2,4 százalékát Boszniában értékesítették. Jurkas szerint a külföldi horvát diaszpóra fontos pénzügyi és érzelmi tározó.

A France24 szerint Thompson koncertjei több országból ki vannak tiltva, mert a második világháborúban a nácikkal együttműködő usztasa rendszert élteti. Koncertjein gyakran megjelennek az usztasa mozgalom szimbólumai, egyes dalai alatt a közönség fasiszta rigmusokat skandál, de van olyan szerzeménye, ami maga is egy ilyen felkiáltással kezdődik.

A Vreme szerint több horvát történész és politikus petíciót indított Thompson fellépése előtt, hogy tiltsák be a koncertet. A zágrábi szerb nagykövetség jelezte a polgárainak, ne utazzanak a horvát fővárosba. A Balkan Insight szerint Thompson Isztria székhelyén, Pula amfiteátrumában is fellépett volna korábban, de nem engedték.

Egy 22 éves rajongó az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy az emberek a hazafias dalai és a Horvátország iránti szeretete miatt rajongják őt. Thompson menedzsere szerint helytelen megbélyegezni az előadót az usztasa dolgok miatt, mert ő csak egy koncertet tart, nem pedig politikai gyűlést. Tomislav Tomašević, Zágráb polgármestere korábban elutasította a koncert betiltását, mert szerinte az kontraproduktív lett volna.

A France24 szerint az usztasa rezsimmel és szimbolikájával egyre megengedőbb a horvát közvélemény és a hatóságok. A zsidó emberi jogi Simon Wiesenthal Központ Thompsont a népirtás éltetésével vádolja. Efraim Zuroff szerint Perković egy fanatikus horvát nacionalista, egyben az usztasák nagy csodálója. Zuroff szerint Bosznia-Hercegovina, Hollandia és Svájc már megtiltotta Thompson fellépéseit. Híres dala, a Bojna Čavoglave egy náci felkiáltással kezdődik: Za dom spremni. Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta korábban ezt a felkiáltást, de ez nem nagyon van betartatva.

Zuroff szerint Thompson koncertjein olykor eléneklik a Jasenovac i Gradiška Stara című dalt, melynek címe usztasa koncentrációs táborok helyszínei. Thompson dalai gyakran felcsendülnek a horvát sportsikerek megünneplésekor is.

Hrvoje Klasić horvát történész szerint Thompson rajongóinak zöme hazafinak tartja az énekest, aki a hagyományos értékek mellett kardoskodik. A legutóbbi választáson Miroslav Škoro nacionalista Haza Mozgalma közel 10 százalékot kapott, és csatlakozott a kormányhoz kisebbik koalíciós pártként.

Dalija Orešković kritizálta a koncertet, ami szerinte nem egyesíti, hanem megosztja Horvátországot. Anđelo Jurkas szerint pont a betiltás réme az egyik faktor, ami miatt annyian rajonganak Thompsonért, hogy ő az üldözött hazafi. A rendező szerint a posztszocialista és háború utáni Horvátországnak nagyobb szüksége van egy mítoszra, mint az esztétikára, és Thompson ezt tökéletesen megtestesíti.

A 24sata szerint a helyi szerb párt vezetője, Milorad Pupovac is kritizálta Thompson koncertjét. A cikk idézi Branko Bačić miniszterelnök-helyettest, aki felháborodottan kérdezte az ellenzéki kritikákra reagálva: „Félmillió fiatalban, akik a szeretetről, a hitről és a hazáról énekelnek? Két napban incidensek nélkül, mosollyal és fáklyákkal, dallal és zászlóval? Ha ez szégyen, akkor azokkal van problémánk, akik elfelejtették, milyen a büszkeség.” A főpróbán megjelent Davor Božinović rendőrminiszter csatlakozott: „Félmillió embert a világ szégyenének bélyegezni, szélsőségeseknek, örvendező embereket, sok fiatalt és gyereket, fogalmam sincs, hol élnek ezek az emberek.”

A Croatia Week cikke szerint a koncert gazdaságilag pozitív hatással volt a fővárosra és az államra. A horvát adóhivatal adatai szerint 69 százalékkal több számlát állítottak ki, ezek értéke pedig 229 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A koncert másnapja is 71, illetve 203 százalékos ugrást hozott.

A koncert a nemzetközi sportot is elérte. Filip Ivić horvát kézilabdakapus három hete szerződött a szerbiai Vojvodinába, azonban a klub felbontotta a szerződését, mert Ivić részt vett Thompson koncertjén. A klub közleményében azt írja, Thompson előadásai „nem zenei koncertek, hanem olyan helyek, ahol a szerb nép ellen elkövetett bűncselekmények eszméit és szimbólumait dicsőítik”.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk számos érzelmileg túlfűtött kifejezést és manipulatív nyelvi eszközt használt, mint például a „kardcsörtető nacionalizmus”, „szélsőjobbos és náci jelképekkel is vegyül”, „amerikai gyártmányú géppisztoly után kapott nevén”, melyek negatív konnotációkat hordoznak és befolyásolják az olvasó véleményét.
• Feltételezések: A cikkben több feltételezés is szerepelt következtetésként tálalva, például Thompson koncertjeinek a horvát társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatban, anélkül, hogy ezeket az állításokat megfelelő bizonyítékokkal támasztotta volna alá.
• Állítások valóságtartalma: Az eredeti cikkben szereplő állítások pontosságát nehéz teljes mértékben ellenőrizni a megadott források nélkül. A résztvevők számáról szóló adatok eltérései is kérdéseket vetnek fel.
• Konklúzió: A cikk arra a konklúzióra jut, hogy Thompson koncertjei megosztóak Horvátországban, és összefüggésbe hozhatók a szélsőjobboldali ideológiákkal, bár ezt a következtetést nem támasztják alá egyértelmű bizonyítékok.
• Hatás a magyar közéletre: Az esemény közvetlen hatása a magyar közéletre korlátozott, de felhívja a figyelmet a nacionalista megnyilvánulásokkal kapcsolatos érzékenységre és a történelmi revizionizmus veszélyeire.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Illusztráció