Közélet
Jogellenes Fogvatartás: Strasbourg elítélte Magyarországot
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jogellenesnek minősítette egy iraki menekültügyi kérelmező 108 napos fogvatartását Magyarországon. Az EJEB megállapította, hogy a magyar hatóságok és bíróságok megsértették a férfi szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, és rosszhiszeműen jártak el.
A kérelmező, G. H. a menekültügyi válság idején érkezett Magyarországra, és menedékkérelmet nyújtott be. Később Ausztriába, majd Németországba utazott, ahol folyamatban volt a menekültügyi eljárása, melyet Magyarországon később megszüntettek. A férfi később visszatért Magyarországra, hogy éljen a partnerével, és itt is újabb menedékjogi kérelmet nyújtott be. A hatóság engedélyezte, hogy a férfi a partnerével éljen, amíg a kérelmét elbírálták. A férfi rendszeresen jelentkezett a hatóságoknál, ám a kérelmét elutasították, és elrendelték kiutasítását Irakba. A bíróság helybenhagyta ezt a döntést.
A férfi ezután önként jelent meg a hatóságoknál, ám az elrendelte az idegenrendészeti őrizetét, hogy biztosítsa az Irakba történő kiutasítás végrehajtását. Az EJEB szerint az őrizet jogalaptalan volt, mert nem volt indokolt a menekültügyi kérelmező szökésének veszélye. A hatóság nem igazolta, hogy miért nem lett volna elegendő a korábban alkalmazott, kevésbé szigorú intézkedés, például a magánszállás és a rendszeres jelentkezési kötelezettség, a kiutasítás biztosításához. Az EJEB megállapította, hogy a tények az őrizet ellen szóltak, mivel a férfi együttműködött a hatóságokkal, a lakása és az ellátása biztosítva volt, és az is látható volt, hogy az iraki hatóságok nem állították ki a hazatéréshez szükséges úti okmányt, pedig a férfi vállalta az önkéntes visszatérését. Az EJEB szerint az őrizet meghosszabbításáról döntő bíróságok eljárása is jogsértő volt, mivel az automatikusan elfogadta a hatóság indokait, és figyelmen kívül hagyta a kérelmező hivatkozásait. Az ügyben a hazai bíróságok rossz gyakorlata is hozzájárult a férfi jogellenes fogvatartásához.
A kérelmező fogvatartása után még évekig Budapesten élt, és összeházasodott a partnerével. A kiutasítás az új körülmények miatt felülvizsgálatra került volna, de ezt a magyar hatóságok nem hajtották végre. A jogerős ítélettel a férfi 2020 augusztusában el kellett hagynia Magyarországot, és két évre el kellett szakadnia a feleségétől. Ez idő alatt Irakban kellett várnia a tartózkodási engedély megadására.
Ez az EJEB által hozott 14. ítélet, amely kimondja, hogy a magyar hatóságok és bíróságok jogellenesen alkalmaztak idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetet. Az ítélet rámutat az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos magyar gyakorlatban mutatkozó hiányosságokra és jogsértésekre.
(A kép forrása: Pexels.com)
Közélet
Ügyészségi válasz érkezett a gödi Samsung gyárral kapcsolatos megkeresésre
OkosHír: Vadai Ágnes a legfőbb ügyészhez fordult a Telex cikkére hivatkozva, kérdezve, hogy indít-e az ügyészség vizsgálatot a gödi Samsung gyárból feltételezhetően rákkeltő por évekig tartó kibocsátása miatt. Polt Péter válaszában közölte, hogy a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság környezetkárosítás gyanúja miatt nyomozást folytat az ügyben. A kérdést a nyomozó hatósághoz továbbította értékelés céljából. Tájékoztatása szerint a nyomozás felderítési szakaszban van, és a további információk a nyomozóhatóság irányítását ellátó személy hatáskörébe tartoznak.
A sajtó korábban arról számolt be, hogy a gödi Samsung-gyár szellőzőiből éveken át fekete por került a környezetbe. A légi felvételeken látható volt a szennyezés, és az is, hogy azt többször megpróbálták eltakarítani vagy letakarni. Az Átlátszó arról írt, hogy a Samsung több száz tonna mérgező anyagot tárolt engedély nélkül abban a gyárrészben, ahonnan a fekete por származott. A szellőző abból az épületrészből vezette ki a levegőt, ahol az akkumulátorokba szükséges katódot gyártják rákkeltő vegyi anyagokból, nevezetesen nikkel-kobalt-mangán (NCM) és nikkel-kobalt-alumínium (NCA) porokból. Az iparbiztonsági hatóság állítólag többször is megtiltotta a tevékenység folytatását, de a cég ezt állítólag nem hajtotta végre.
A Samsung SDI egyik képviselője azt nyilatkozta, hogy a fekete por nem mérgező vagy rákkeltő, hanem grafitpor. A képviselő hozzátette, hogy a cég betartja a magyar környezetvédelmi előírásokat.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk több ponton is érzelmi hatást próbált elérni az olvasónál. A „rákkeltő por” kifejezés ismételt használata félelmet kelthet, anélkül, hogy a tényleges kockázatok pontosan tisztázottak lennének. Az „éveken keresztül” kifejezés a probléma időtartamát hangsúlyozza, ami fokozza a súlyosság érzetét. A cikkben említett „megpróbálták feltakarítani vagy letakarni” megfogalmazás arra utal, hogy a vállalat el akarta titkolni a szennyezést, ami negatív színben tünteti fel a céget. Az „Átlátszó kiderítette” fordulat azt sugallja, hogy a vállalat valamit eltitkolt, és csak egy oknyomozó újságírói munka révén derült fény a problémára. A cikk konklúziója, hogy a Samsung képviselőjének nyilatkozata ellentmond a korábbi állításoknak, tovább erősítve a vállalat iránti bizalmatlanságot.
A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepelnek, például a „rákkeltő por” állítás, melynek valóságtartalma nem bizonyított. A cikkben említett hatósági tiltások állítólagos be nem tartása is feltételezésen alapul, mivel a cikk nem mutatja be a bizonyítékokat erre vonatkozóan.
A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy a gödi Samsung gyár környezetszennyezést okozott, és a hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben. Az esemény hatással lehet a magyar közéletre, különösen a környezetvédelmi szabályozásokra és azok betartására vonatkozóan.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Polt Péter/Facebook
Közélet
A Mi Hazánk megemlékezést tart Kápolnán a Tarna partján
OkosHír: A Mi Hazánk politikusai és civil természetvédők március 22-én Kápolnán, a Tarna partján tartanak megemlékezést a „Tarnai csata” kapcsán. Az eseményen a tervek szerint bemutatják azokat a politikusokat, akik véleményük szerint a folyó élővilágának károsítását támogatták, valamint ismertetik javaslataikat a Tarnamente kiszáradásának megelőzésére, az Árpád-kori fokgazdálkodás modern változatának visszaállításával.
2022 júliusában Blahó László, akkori kompolti polgárőrparancsnok (jelenleg Kompolt polgármestere), és Szalóki Péter, Kápolna alpolgármestere (jelenleg önkormányzati képviselő és a Tarnamente FC elnökségi tagja) állításuk szerint azonosították, hogy Aldebrőn a Tóth és Tóth Borászat szivattyúkkal vizet szivattyúz a Tarna folyóból, ami állítólagosan állatok pusztulását okozta.
A jelentések szerint néhány nappal később mezőőrök, sportolók, állatvédők, polgárőrök, gazdák és helyi politikusok eltávolították az Aldebrőn épített gátakat. A cikk szerint az akciót fegyveres emberek akadályozták meg.
A helyzet akkor csillapodott le, amikor Hajdara Roland, a Mi Hazánk gyöngyösi választókerületi elnöke a helyszínre érkezett. A cikk szerint jelenléte visszatartotta a víztolvajokat a fizikai erőszaktól.
Az eseményeket Almási Lajos rögzítette, és a felvétel alapján közigazgatási eljárás indult vízlopás miatt. A tetteseket természetkárosítással vádolják.
A cikk szerint az ügy három éve húzódik, és még nem született ítélet a Debrői Tóth és Tóth Borászat ügyében, és azoknak a politikusoknak a neve sem került nyilvánosságra, akik a cikk szerint a víztolvajok érdekében lobbiztak.
A megemlékezésen részt vesz Dócs Dávid országgyűlési képviselő, Dr. Pápai Ákos, a Mi Hazánk egri választókerületi elnöke, Hajdara Roland, a Mi Hazánk gyöngyösi választókerületi elnöke és Kismihók Tamás, a Heves Vármegyei Közgyűlés képviselője.
Bóday Pál állat- és természetvédő aktivista szerint a megemlékezésen nyilvánosságra hozzák azoknak a politikusoknak a nevét, akik a víztolvajokkal működtek együtt, és javaslatot tesznek a fokgazdálkodás modern változatán alapuló vízmegtartó árterek létrehozására a Tarna mentén.
A rendezvényen a Mi Hazánk politikusai mellett jelen lesz Szalóki Péter, Kápolna önkormányzati képviselője, és Blahó László, Kompolt polgármestere.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk több ponton is érzelmi töltetű megfogalmazásokat tartalmaz, például a „Tarnai csata”, „víztolvajok”, „gátlástalan természetpusztítók”, „politikai gengszterek” kifejezések használatával. Ezek a kifejezések negatív konnotációval bírnak, és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
- A cikk következtetésként tálalja azt a feltételezést, hogy bizonyos politikusok a „víztolvajok” érdekében lobbiztak, anélkül, hogy erre konkrét bizonyítékot mutatna be.
- A cikkben tett állítások valóságtartalma nem minden esetben ellenőrizhető, különösen a politikusok állítólagos lobbitevékenységével kapcsolatban.
- A cikkből az a konklúzió vonható le, hogy a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely a Tarna védelme mellett áll, és amelynek tagjait nem sikerült megvesztegetni. Ez a megállapítás egyoldalú és elfogult.
- Az esemény hatása a magyar közéletre kérdéses, de valószínűleg hozzájárul a Mi Hazánk politikai üzenetének terjesztéséhez és a környezetvédelmi kérdések iránti figyelem felkeltéséhez.
-
Hírek1 napja
Kocsis Máté reagált Orbán Viktor március 15-i beszédére
-
Hírek2 napja
Kovács Zoltán tájékoztatást adott a március 15-i rendezvényekről
-
Hírek16 órája
A Fidesz módosító javaslatot nyújtott be a gyülekezési törvényhez
-
Hírek14 órája
Az Országos Bírói Tanács reagált Orbán Viktor kijelentésére, majd a miniszterelnök is kontrázott
-
Bulvár2 napja
Nyomozás indult Lakatos Márk ellen egy 13 éves gyermek ügyében
-
Hírek2 napja
Kósa Lajos és az orosz főkonzul együtt koszorúztak Debrecenben március 15-én
-
Külföld2 napja
Autó hajtott a tüntetők közé Belgrádban, sérültek is vannak
-
Hírek12 órája
Karácsony Gergely bejelentette a Pride megrendezését Budapesten