Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jogellenesnek minősítette egy iraki menekültügyi kérelmező 108 napos fogvatartását Magyarországon. Az EJEB megállapította, hogy a magyar hatóságok és bíróságok megsértették a férfi szabadsághoz és biztonsághoz való jogát, és rosszhiszeműen jártak el.

A kérelmező, G. H. a menekültügyi válság idején érkezett Magyarországra, és menedékkérelmet nyújtott be. Később Ausztriába, majd Németországba utazott, ahol folyamatban volt a menekültügyi eljárása, melyet Magyarországon később megszüntettek. A férfi később visszatért Magyarországra, hogy éljen a partnerével, és itt is újabb menedékjogi kérelmet nyújtott be. A hatóság engedélyezte, hogy a férfi a partnerével éljen, amíg a kérelmét elbírálták. A férfi rendszeresen jelentkezett a hatóságoknál, ám a kérelmét elutasították, és elrendelték kiutasítását Irakba. A bíróság helybenhagyta ezt a döntést.

A férfi ezután önként jelent meg a hatóságoknál, ám az elrendelte az idegenrendészeti őrizetét, hogy biztosítsa az Irakba történő kiutasítás végrehajtását. Az EJEB szerint az őrizet jogalaptalan volt, mert nem volt indokolt a menekültügyi kérelmező szökésének veszélye. A hatóság nem igazolta, hogy miért nem lett volna elegendő a korábban alkalmazott, kevésbé szigorú intézkedés, például a magánszállás és a rendszeres jelentkezési kötelezettség, a kiutasítás biztosításához. Az EJEB megállapította, hogy a tények az őrizet ellen szóltak, mivel a férfi együttműködött a hatóságokkal, a lakása és az ellátása biztosítva volt, és az is látható volt, hogy az iraki hatóságok nem állították ki a hazatéréshez szükséges úti okmányt, pedig a férfi vállalta az önkéntes visszatérését. Az EJEB szerint az őrizet meghosszabbításáról döntő bíróságok eljárása is jogsértő volt, mivel az automatikusan elfogadta a hatóság indokait, és figyelmen kívül hagyta a kérelmező hivatkozásait. Az ügyben a hazai bíróságok rossz gyakorlata is hozzájárult a férfi jogellenes fogvatartásához.

A kérelmező fogvatartása után még évekig Budapesten élt, és összeházasodott a partnerével. A kiutasítás az új körülmények miatt felülvizsgálatra került volna, de ezt a magyar hatóságok nem hajtották végre. A jogerős ítélettel a férfi 2020 augusztusában el kellett hagynia Magyarországot, és két évre el kellett szakadnia a feleségétől. Ez idő alatt Irakban kellett várnia a tartózkodási engedély megadására.

Ez az EJEB által hozott 14. ítélet, amely kimondja, hogy a magyar hatóságok és bíróságok jogellenesen alkalmaztak idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetet. Az ítélet rámutat az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos magyar gyakorlatban mutatkozó hiányosságokra és jogsértésekre.

(Forrás: telex.hu)

(A kép forrása: Pexels.com)