A kormány képviselői váratlanul az Alaptörvény módosítását helyezték a napirendre az igazságügyi bizottság ülésén. A képviselőket mindössze háromnegyed órával az ülés kezdete előtt értesítették erről a szándékról. A módosítás lényege, hogy a jövőben ne kizárólag ügyészi múlttal rendelkező személyek tölthessék be a legfőbb ügyész posztját.
Az Alaptörvény jelenlegi szövege kimondja, hogy a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A kitételt törlő módosítás indoklásában a kormány arra hivatkozik, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből ketten nem rendelkeztek ügyészi múlttal a megválasztásuk idején. Emellett a kormány más európai példákat is említ, ahol nincs ilyen követelmény, például Hollandia, Lengyelország, Dánia és Svédország.
Az Alaptörvény-módosítással párhuzamosan az igazságügyi bizottság elé került egy másik törvényjavaslat is, amely az ügyészek jogállásáról szóló szabályozást egészíti ki. Ez kimondaná, hogy ha a megválasztott legfőbb ügyész nem áll ügyészségi jogviszonyban, az eskütételt követően ez automatikusan létrejön.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaA módosítás időzítése azért is érdekes, mert egyelőre nincs szó legfőbbügyész-választásról. Polt Pétert, a jelenlegi legfőbb ügyészt 2019-ben választották meg újabb kilencéves ciklusra, így megbízatása csak 2028 decemberében jár le.
Egy másik sarkalatos jogszabályt, a választási törvényt is módosítanák a kormánypártok kezdeményezésére. A módosítás többek között átírná a budapesti és Pest megyei választókerületek számát, továbbá olyan technikai módosításokat tartalmaz, mint a szavazólapok esetében a borítékokba való helyezés kötelezettségének megszüntetését.
(A kép forrása: Pixabay: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ejszaka-viz-epulet-epiteszet-53377/)
