A COP29 klímacsúcson az olaj- és gázipar képviselői bizonytalanságukra utaló kijelentéseket tettek. Az Egyesült Államok és Argentína lehetséges kilépése a klímamegállapodásból komoly aggodalmat váltott ki. Argentína esetében Javier Milei elnök fenyegetése nyomán a 20 fős tárgyalócsoportját is hazarendelték.
Meglepő fordulatként korábbi klímatárgyalásokat blokkoló országok is a párizsi megállapodás mellett kötelezték el magukat. Borisz Titov, Vlagyimir Putyin különmegbízottja a fenntarthatóságért hangsúlyozta, hogy Argentína és az Egyesült Államok kilépése helytelen, a párizsi megállapodást hatékonyabbá kell tenni, de nem lehet elhagyni.
Az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki a lehetséges dominóhatás miatt, amelyet Trump esetleges kilépése a klímamegállapodásból, illetve az 1992-es ENSZ keretegyezményből jelentene. Kína is felszólította a leendő Trump-kormányt az éghajlatváltozás elleni közös fellépésre, hangsúlyozva a két ország, mint a világ legnagyobb kibocsátóinak együttműködésének fontosságát.
Szaúd-Arábia is váratlan fordulatot vett, Khalid Almehaid miniszterhelyettes kijelentette, hogy országuk aktívan részt kíván venni a folyamatban, és a megújuló energiára, az energiahatékonyságra, valamint a fosszilis tüzelőanyagokból származó emisszió csökkentésére fog összpontosítani.
A csúcstalálkozó elejéhez képest javult az együttműködés jelei, ám a helyzet továbbra is törékeny. A párizsi megállapodás védelme és hatékony végrehajtása maradt a globális klímaváltozás elleni küzdelem legfontosabb célja a résztvevők számára. (Forrás: portfolio.hu)
(A kép forrása: Pexels.com)
