Hírek
Dugulás elhárítás: Túlárazás és átverés a gyakorlatban?
Egyre több fogyasztó panaszkodott a duguláselhárító cégek túlárazására és becsapós gyakorlatára. Számos esetben a munkavégzés után a megrendelők sokkal magasabb számlát kaptak, mint amit előzetesen megállapítottak.
A problémák gyökerei:
- Titkolt és rejtett költségek:A szerelők gyakran készpénzes fizetést kényszerítettek ki, nem adtak számlát, vagy a számlán nem szerepelt a munkadíj indokolása.
- Irreális árak:Több károsult is beszámolt arról, hogy a munkavégzés után irreálisan magas számlát kapott. Például egy 1,5 órás munkáért 700.000 forintot számláztak ki, amelyet végül 270.000 forintra csökkentettek.
- Kétszeres számlázás: A szakértők szerint a vállalkozók gyakran kétszer is kiszámlázzák az egyszer használatos spirált.
A probléma súlyosságát bizonyítja, hogy a biztosítók is egyre több indokolatlanul magas számlát kapnak a duguláselhárító cégektől. A biztosítók azt javasolják, hogy a fogyasztók a biztosító által szerződött partnert válasszák a dugulás elhárításhoz, így elkerülhető a túlszámlázás.
A probléma megoldása érdekében a rendőrség azt javasolja, hogy a károsultak minél előbb tegyenek feljelentést.
A cikkben megkeresték a vállalkozásokat, de egyik sem reagált a megkeresésre. Egyik vállalkozóval telefonon sikerült beszélni, aki határozottan tagadta, hogy dugulás elhárítási munkákat végez. Azonban a vállalkozóhoz kapcsolódó weboldal duguláselhárító cégeket reklámozott. A weboldal a kérdések feltevése után elérhetetlenné vált.
Fontos tanácsok a fogyasztók számára:
- Kérjenek előzetes árajánlatot a munka megkezdése előtt.
Ügyeljenek arra, hogy a számlán szerepeljen a munkadíj indokolása.
A munkavégzés után kérjenek számlát.
Ha gyanúsnak találják az árat, kérjenek más szakembertől is árajánlatot.
A fogyasztók figyelmét fel kell hívni a problémára és a lehető legjobban fel kell készíteni őket a duguláselhárítás során előforduló nehézségekre.
(A kép forrása: Pexels.com)
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
11 új műjégpálya épül 134 millió forintból: bővül az Aktív Magyarország Program
OkosHír: Az Aktív Magyarország Országos Műjégpálya Program a 2025-2026-os szezonban 11 új létesítménnyel bővül országszerte, melyek építésére 134 millió forint támogatást fordítanak, ezzel összesen 18 műjégpálya áll majd rendelkezésre a téli sportok kedvelőinek. A 2025-2026-os téli szezonban az Aktív Magyarország Országos Műjégpálya Program keretében új jégpályák nyílnak Babóton, Lőrinciben, Újfehértón, Balatonalmádiban, Záhonyban, Fóton, Szerencsen, Aszódon, Zalakaroson, Turán és Kiskunhalason. Ezzel a bővítéssel az idén már 18, a programhoz kapcsolódó műjégpálya üzemel majd az országban.
A program közleménye szerint az újonnan épülő jégpályák 2025-ben összesen mintegy 134 millió forintos támogatásból valósulnak meg. A közlemény kiemeli, hogy ez az összeg „jól mutatja a kormányzat elkötelezettségét a téli sportinfrastruktúra fejlesztése iránt”.
Az elkészülő jégpályák mérete legalább 450 négyzetméter, és legalább két teljes téli hónapon keresztül biztosítják a korcsolyázás lehetőségét. A program alapvető célkitűzése, hogy tanítási időben az iskolai csoportok díjmentesen használhassák a létesítményeket.
Az elmúlt években a kezdeményezés támogatásával már több hasonló jégpálya épült Szigethalmon, Gödöllőn, Dabason, Komáromban, Túrkevén, Pomázon, valamint Szikszón. Ezek a pályák a fenntartási kötelezettségüknek eleget téve továbbra is működnek.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja egy kormányzati program, az Aktív Magyarország Országos Műjégpálya Program aktuális bővítésének és az ezzel járó beruházásoknak a bemutatása. A narratíva alapvetően tájékoztató jellegű, a program pozitív eredményeire és kiterjesztésére fókuszál.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk saját narrátora semleges, tényközlő nyelvezetet használ. Az egyetlen, enyhén szubjektív megfogalmazás („jól mutatja a kormányzat elkötelezettségét a téli sportinfrastruktúra fejlesztése iránt”) egyértelműen idézett forrásból („közleményben”) származik, tehát nem a cikk narrátorának érzelmileg töltött állítása, hanem egy külső vélemény, amelyet a cikk korrektül forráshoz köt. Ezért nem minősül manipulatív nyelvezetnek.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk egyetlen, meg nem nevezett „közleményre” hivatkozik. Bár egy kormányzati program bejelentése esetén az hivatalos közleményre való támaszkodás elfogadott, a forrás pontosabb megnevezése (pl. „az Aktív Magyarország Program irodájának közleménye szerint”) növelhetné a transzparenciát. Az egyensúly hiánya jelen esetben nem tekinthető manipulatívnak, mivel a cikk célja egy konkrét bejelentés ismertetése, nem pedig egy vitatott téma több oldalról történő bemutatása.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem tér ki a program teljes költségvetésére, a helyszínek kiválasztásának kritériumaira, vagy arra, hogy az új jégpályák hogyan illeszkednek a szélesebb körű sportfejlesztési stratégiába. Nem említi az esetleges kritikákat, kihívásokat vagy alternatív véleményeket a programmal kapcsolatban. Ez a fajta információhiány nem feltétlenül manipuláció, inkább a cikk szűk fókuszát jelzi egy bejelentés ismertetésében.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
Kormányzati átalakítás: Rendőrségi és büntetés-végrehajtási felügyelet alá kerülnek a javítóintézetek
OkosHír: A Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat intézkedései mellett a kormány a javítóintézetek rendőrségi és büntetés-végrehajtási felügyelet alá helyezéséről döntött. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben történt állítólagos bántalmazásokkal kapcsolatban több alkalmazottat őrizetbe vettek. A Szőlő utcai javítóintézetben történt állítólagos bántalmazások ügyében a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat több alkalmazottat vett őrizetbe. A gyanú szerint a dolgozók súlyosan bántalmaztak fiatalkorúakat, egyikük orra is eltört.
Intézményi átalakítás és kormányzati indoklás
A kormány a szerdai Kormányinfón jelentette be, hogy a javítóintézeteket – amelyek eddig a Belügyminisztérium háttérintézménye, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működtek – rendőrségi, illetve büntetés-végrehajtási felügyelet alá helyezi. Gulyás Gergely miniszter közlése szerint a rendőrök már megkezdték tevékenységüket az érintett öt intézményben, ahová bírósági döntés alapján kerülnek fiatalkorúak.
Gulyás Gergely a 444-nek nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint a rendőrségi irányítás megelőzhette volna a Szőlő utcával kapcsolatos eseteket. A kormányrendelet értelmében a javítóintézetek irányítását a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka látja el, fenntartásukról pedig a büntetés-végrehajtási szervezet gondoskodik.
Rendőrségi feladatok és a fogvatartottak státusza
A rendőrség bűnmegelőzési célú felügyeletet biztosít az intézményekben, rendszeres tájékoztatást tart a dolgozóknak a jogszerű bánásmódról, és biztosítja, hogy az ellátottak zavartalanul beszámolhassanak az őket ért jogsértésekről, az intézet alkalmazottainak jelenléte vagy tudomása nélkül.
A Kormányinfón Gulyás Gergely utalt arra, hogy a javítóintézetekben „bűnözők vannak”, és felsorolt különböző bűncselekményeket (rablás, szexuális erőszak, terrorcselekmény, lopás, súlyos testi sértés, zsarolás, kábítószer-kereskedelem, garázdaság), amelyek miatt fiatalkorúak kerülnek ide. Azonban a jogi terminológia szerint a Szőlő utcai intézetben nem elítéltek, hanem bírósági döntés alapján letartóztatásban lévő, súlyosabb ügyekben gyanúsított vagy vádlott fiatalkorúak tartózkodnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a kormány javítóintézetekkel kapcsolatos intézkedéseinek kritizálása és egy olyan narratíva megerősítése, miszerint a kormány áldozathibáztatással és a probléma félrekeretezésével próbálja kezelni az ügyet. A cikk a kormány lépéseit manipulációként mutatja be, amely a közvélemény figyelmét eltereli az intézményi felelősségről, és a fiatalkorúakat démonizálja.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk már a címben („„Nem lepődtünk meg, hogy a kormány áldozathibáztatással reagál, de nem térünk magunkhoz ettől az arcátlanságtól””) rendkívül érzelmileg telített és ítélkező nyelvezetet használ, ami azonnal megadja a cikk kritikus hangvételét. Az „áldozathibáztatás” és az „arcátlanság” kifejezések a kormány cselekedeteinek negatív erkölcsi megítélését sugallják. A cikk narrátora olyan fordulatokat alkalmaz, mint az „egyre inkább rá égő ügyet” kifejezés, amely metaforikusan a kormányra nehezedő, el nem hárítható felelősséget és nyomást hangsúlyozza. Az a megállapítás, hogy „erősödik az a narratíva, hogy a javítókban bűnözők vannak”, közvetlenül azonosítja és kritizálja a kormányzatnak tulajdonított kommunikációs stratégiát. A miniszter szóhasználatának közvetlen korrekciója („A szóhasználat nem pontos”) egy autoritatív retorikai eszköz, amely a cikk saját álláspontját emeli ki, és megkérdőjelezi a hivatalos kommunikáció hitelességét.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése egyértelműen a kormányzati álláspont kritizálására irányul. Bár idézi Gulyás Gergely miniszter bejelentéseit és indoklásait, ezeket azonnal kontextusba helyezi, vagy ellenvéleménnyel, korrekcióval látja el. Az, hogy a megkérdezett szakértők (pszichopedagógus, kriminológus a Magyar Helsinki Bizottságtól) véleménye a paywall mögött található, azt jelenti, hogy az olvasó számára az ingyenesen elérhető részben a cikk saját, kritikus narratívája dominál, anélkül, hogy az esetleges ellentétes vagy árnyaltabb szakértői nézőpontok azonnal hozzáférhetőek lennének. A kapcsolódó cikkek címei is (pl. „A kormány megpróbálja átírni a fejekben, hogy mi is az a Szőlő utca”, „Juhász Péter: A propaganda gyerekeket állít be szörnyetegnek”) megerősítik a szerkesztőség által képviselt kritikus irányvonalat, és egyértelműen a kormányzati kommunikációt és intézkedéseket kérdőjelezik meg.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Magyarország modellként szolgál Paraguaynak
-
Közélet-Politika2 napja
Trump cáfolta a magyar „pénzügyi védőpajzs” ígéretét, Szijjártó árnyalja a washingtoni tárgyalások részleteit
-
Belföld2 napja
A Szőlő utcaihoz hasonló javítóintézetek rendőrségi felügyelet alá kerülnek a kormány döntése alapján
-
Közélet-Politika1 napja
Budai Gyula: Több eljárás is indult Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügyében, egyet már lezártak
-
Közélet-Politika11 órája
Bloomberg: Orbán Viktor köztársasági elnöki szerepváltást fontolgat egy választási vereség esetén
-
Közélet-Politika2 napja
Juhász Péter nyilvánosságra hozta a videókat a Szőlő utcai intézetben történt bántalmazásokról
-
Belföld2 napja
Navracsics Tibor: Több mint félmilliárd forint jut 22 önkormányzatnak, Budapest is kap
-
Gazdaság2 napja
Megszavazták: Jövőre már érkezik a 14. havi nyugdíj, 2030-ra teljes összegű lehet