Belföld
A jövő évi költségvetés: stagnálás, kockázatok és uniós kihívások
A 2025-ös költségvetési tervezet a kiadások tekintetében stagnálást mutat, alig haladja meg a 2024-ben tervezett összeget. A kormány célja az államadósság csökkentése, melynek eredményeként a deficit 4,5%-ról 3,7%-ra mérséklődhet.
A kiadási tervet azonban több kockázat is árnyékolja. A gazdasági bizonytalanság miatt az állami kamatkiadások csökkenése kétséges, míg az infláció növekedése pluszkiadásokat eredményezhet, különösen a nyugdíjak terén. A tervezett kiadások csökkentése nem garantált, ami az állami funkciók minőségének romlásához vezethet.
A költségvetés a közfeladatot ellátók jövedelmének növelésére törekszik. A pedagógusok, a vízügyi dolgozók és a szakképzési oktatók bére emelkedik, emellett a fegyveres testület tagjainak fegyverpénzét is visszaállítják. Az oktatásban dolgozók bére jövőre több mint 1600 milliárd forintból finanszírozható.
A rezsicsökkentés továbbra is érvényben marad, de finanszírozása több minisztériumba kerül, a költségvetési sor neve is megváltozik. A kormány 1133 milliárd forintot szán a rezsicsökkentés támogatására.
Az uniós források terén csökkenés várható, a kormány 3023 milliárd forinttal számol, szemben az idei 3605 milliárddal. Az uniós bevételek azonban bizonytalanságot hordoznak magukban, hiszen a 2024-es költségvetési év első 9 hónapjában a tervezett összegnek csupán 917 milliárd forintja érkezett be.
Az egészségügyi intézmények 150 milliárd forintnyi támogatást kapnak az Egészségbiztosítási Alaptól, melyből többek között adósságrendezésre fordíthatnak pénzt.
A beruházások terén több mint 300 projekt indul a következő évben, összköltségük meghaladja a 8100 milliárd forintot. A befejeződő projektek támogatására közel 770 milliárd forint áll rendelkezésre, így közel 500 beruházás kerül átadásra vagy lezárásra.
(A kép forrása: Pexels.com)
Belföld
Elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész
OkosHír: Nyolcvankét éves korában elhunyt M. Kiss Sándor történészprofesszor, a tortenelem.info.hu információi szerint. M. Kiss Sándor 2022-ben Széchenyi-díjat kapott.
M. Kiss Sándor pályafutása során betöltötte a Kulturális Minisztérium kabinetirodájának osztályvezetői, a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsosi, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének vezetői, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettesi és tudományos tanácselnöki pozícióit.
Szakterülete az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlás története volt. Tagja volt a sortüzeket vizsgáló Történeti Tényfeltáró Bizottságnak is.
M. Kiss Sándort a Magyar Érdemrend középkeresztjével és Széchenyi-díjjal tüntették ki. 2013-tól tagja volt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának.
Schmidt Mária egy bejegyzésben emlékezett meg M. Kissről, akit mentorként, tanárként, kollégaként, főnökeként és barátjaként említett. A bejegyzés pontos tartalma nem ismert.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk tényközlő, de Schmidt Mária megemlékezésének említése érzelmi kontextust adhat a szövegnek.
- A cikkben tett állítások megfelelnek a valóságnak, amennyiben a tortenelem.info.hu megbízható forrásnak tekinthető.
- A cikk konklúziója, hogy M. Kiss Sándor jelentős szerepet töltött be a magyar történettudományban és közéletben.
- Az esemény várhatóan a történészi közösségben és a közéletben is megemlékezéseket vált ki.
Belföld
Észak-kelet Magyarországon az időjárás nehezíti az áramszolgáltatás helyreállítását
OkosHír: Az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Czepek Gábor kedden közösségi oldalán tájékoztatott, hogy az északkeleti országrészben az időjárás újabb nehézségeket okoz a kárelhárítási munkálatokban. A térségben több háztartás maradt áram nélkül, mint korábban.
Czepek Gábor szerint a szolgáltatók és a hatóságok munkatársai dolgoznak a helyzet megoldásán. A középfeszültségű hálózat helyreállítása várhatóan szerdán történik meg.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az Energiaügyi Minisztérium folyamatosan egyeztet az érintett cégekkel és hivatalokkal. Czepek Gábor tárgyalt Hiezl Gáborral, az MVM Démász Áramhálózati Kft. ügyvezetőjével is.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
Az eredeti cikk tényszerű információkat tartalmaz az áramszolgáltatás helyreállításának helyzetéről északkelet Magyarországon. A cikk nem tartalmazott közvetlen érzelmi befolyásolást, de a „megfeszített tempóban dolgoznak” kifejezés enyhe pozitív felhangot adhatott a munkálatok megítélésében. A cikkben tett állítások a parlamenti államtitkár közlésén alapulnak, így azok valóságtartalma az ő tájékoztatásának pontosságától függ. A cikkből arra lehet következtetni, hogy az időjárás jelentős kihívást jelent a helyreállítási munkálatokban, és az Energiaügyi Minisztérium aktívan részt vesz a koordinációban. Az esemény hatása a magyar közéletre közvetlenül nem jelentős, de a lakosság áramellátásának biztosítása fontos közszolgáltatási kérdés.
-
Közélet
A Tisza Párt országos újságot indít Tiszta Hang néven
-
Külföld
Közvélemény-kutatás: Andrej Babis pártja vezetne a cseh választásokon
-
Belföld
A MÁV sínfestéssel teszteli a pálya hővédelmét Bükkösdnél
-
Sport
Lovasíjász-világbajnokságot rendeztek a Kassai-völgyben
-
Külföld
A Hezbollah vezetője az Izrael által megszállt területekről és a fegyveres ellenállás szükségességéről beszélt
-
Külföld
Netanjahu Washingtonba utazik, miközben a Hamász módosításokat küld a tűzszüneti javaslatra
-
Technológia és Tudomány
A Grok chatbot felhasználói panaszokat váltott ki pontatlan válaszai miatt
-
Közélet
Gaal Gergely új pártot alapít MERJ Magyarország Párt néven