Belföld

A jövő évi költségvetés: stagnálás, kockázatok és uniós kihívások

Közzétéve: 2 éve – Szerkesztő: Okoshír

A 2025-ös költségvetési tervezet a kiadások tekintetében stagnálást mutat, alig haladja meg a 2024-ben tervezett összeget. A kormány célja az államadósság csökkentése, melynek eredményeként a deficit 4,5%-ról 3,7%-ra mérséklődhet.

A kiadási tervet azonban több kockázat is árnyékolja. A gazdasági bizonytalanság miatt az állami kamatkiadások csökkenése kétséges, míg az infláció növekedése pluszkiadásokat eredményezhet, különösen a nyugdíjak terén. A tervezett kiadások csökkentése nem garantált, ami az állami funkciók minőségének romlásához vezethet.

Hirdetés

A költségvetés a közfeladatot ellátók jövedelmének növelésére törekszik. A pedagógusok, a vízügyi dolgozók és a szakképzési oktatók bére emelkedik, emellett a fegyveres testület tagjainak fegyverpénzét is visszaállítják. Az oktatásban dolgozók bére jövőre több mint 1600 milliárd forintból finanszírozható.

A rezsicsökkentés továbbra is érvényben marad, de finanszírozása több minisztériumba kerül, a költségvetési sor neve is megváltozik. A kormány 1133 milliárd forintot szán a rezsicsökkentés támogatására.

Hirdetés

Az uniós források terén csökkenés várható, a kormány 3023 milliárd forinttal számol, szemben az idei 3605 milliárddal. Az uniós bevételek azonban bizonytalanságot hordoznak magukban, hiszen a 2024-es költségvetési év első 9 hónapjában a tervezett összegnek csupán 917 milliárd forintja érkezett be.

Az egészségügyi intézmények 150 milliárd forintnyi támogatást kapnak az Egészségbiztosítási Alaptól, melyből többek között adósságrendezésre fordíthatnak pénzt.

Hirdetés

A beruházások terén több mint 300 projekt indul a következő évben, összköltségük meghaladja a 8100 milliárd forintot. A befejeződő projektek támogatására közel 770 milliárd forint áll rendelkezésre, így közel 500 beruházás kerül átadásra vagy lezárásra.

(Forrás: tisztahirek.info)

Hirdetés

(A kép forrása: Pexels.com)

Hirdetés

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Belföld

Ismét megrongálták a dunavecsei Mária-szobrot

Közzétéve: 18 órája – Szerkesztő: Tamási Boglárka

Tamási Boglárka

OkosHír: Ismeretlen tettes szombatra virradóra megrongálta a dunavecsei Mária-szobrot, leválasztva annak fejét. A rendőrség megkezdte a helyszíni szemlét és nyomozást indított az ügyben.

A település határában álló alkotás fejét ismeretlen személy távolította el az éjszaka folyamán. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrségi szemle a bejelentést követően azonnal megkezdődött.

A szobor elleni korábbi támadások

A Béke Királynője elnevezésű szobor az elmúlt években többször is célponttá vált. A 2023 májusi felszentelést követően alig két hét telt el az első rongálásig. Ezt követően az egyházközség adományokból biztonsági kamerákat szerelt fel, illetve a KDNP parlamenti frakciójának támogatásával pótolták a megrongált műalkotást.

Hirdetés

A szoborral szembeni újabb incidensre 2023 szilveszterén került sor. Akkor az elkövető a szobor fejének letörése mellett fizikai behatással rongálta meg a szobor maradványait. Az eset miatt a tervezett újévi szoborszentelés elmaradt.

Hatósági eljárás

A rendőrség a rongálás bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást. A nyomozás során a hatóságok vizsgálják a korábbi esetek és a mostani cselekmény közötti esetleges összefüggéseket.

Hirdetés

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a köznyugalom megzavarására alkalmas, ismétlődő vandalizmus tényének közlése, miközben a korábbi események felelevenítésével a bűncselekmény súlyosságát emeli ki.

Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg „szétverte”, illetve „megtaposta” kifejezései a narratívában a felháborodás keltését szolgálják. Az elemzés során ezeket semleges, leíró jellegű megfogalmazásokra cseréltem, hogy a hírértékre koncentráljak.

Forráskezelés
A cikk a rendőrséget tekinti elsődleges forrásnak, azonban nem tér ki a biztonsági kamerák hatékonyságára, amelyek a korábbi rongálások után kerültek kihelyezésre.

Hiányzó kontextus
Nem derül ki, hogy a korábban felszerelt kamerák rögzítették-e a mostani eseményt, illetve milyen eredményre jutottak a korábbi nyomozások az elkövetők azonosításával kapcsolatban.

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Belföld

Megszűnhetnek a Mediaworks megyei napilapjai a változó támogatási rendszer miatt

Közzétéve: 18 órája – Szerkesztő: Tamási Boglárka

Tamási Boglárka

OkosHír: A Mediaworks megyei lapjainál tapasztalt központosítás és a hirdetési bevételek átalakulása miatt a nyomtatott megyei sajtó válságba került. A piaci környezet megváltozása és az állami hirdetések tervezett kivezetése a lapok teljes megszűnését is előrevetítheti.

Két korábbi Mediaworks-újságíró, Zsuzsa és József a Deutsche Welle riportjában számolt be a szerkesztőségi munka körülményeiről. A beszámolók szerint a megyei lapoknál belső nyomásgyakorlás, központosítás és öncenzúra jellemezte a mindennapokat az elmúlt években. Míg József a munkaviszonyának fenntartása mellett döntött, Zsuzsa tavalyi nyugdíjazását a szakmai korlátok alóli felszabadulásként értékelte.

A megyei újságírás átalakulása

Polyák Gábor, az ELTE Média tanszékvezetője szerint a megyei sajtó elveszítette eredeti, helyi jellegét a KESMA-hoz tartozó Mediaworks irányítása alatt. A szakértő álláspontja szerint a tartalmi változások közvetlen összefüggésben állnak a példányszámok csökkenésével. Az olvasottsági adatok minden megyében drasztikus visszaesést mutatnak, ahogy a helyi híreket felváltotta a központilag irányított tartalom.

Hirdetés

Pénzügyi bizonytalanság és a nyomtatott sajtó jövője

A lapok gazdálkodását korábban jelentős részben állami hirdetések támogatták. Az új kormányzati tervek azonban ezen források megszüntetését irányozzák elő, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a nyomtatott megyei napilapok fenntarthatóságát. A bevételi források elapadása miatt a szakértők a nyomtatott sajtó teljes eltűnését sem tartják kizártnak Magyarországon. A témát feldolgozó videóanyag a Deutsche Welle és a Telex együttműködésében készült.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk célja a megyei sajtó jelenlegi válságának ok-okozati bemutatása, összekapcsolva a szerkesztőségi folyamatokat a gazdasági fenntarthatósággal.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás érzelmi töltetű kifejezéseit (pl. „felszabadulásként élte meg”) objektív leíró állításokra cseréltem (pl. „szakmai korlátok alóli felszabadulásként értékelte”), elkerülve a szubjektív minősítést.

Forráskezelés
A szöveg egyensúlyt teremt a személyes érintettségű beszámolók (újságírók) és a szakmai-akadémiai álláspont (médiajogász) között, a tényeket a gazdasági folyamatokra fókuszálva rögzíti.

Hiányzó kontextus
Az eredeti szöveg nem tér ki arra, hogy a Mediaworksön kívüli, független helyi médiumok milyen gazdasági modellel próbálnak fennmaradni, ami árnyalhatná az „egységes megszűnés” képét.

(Forrás: telex.hu)

Hirdetés

(Kép: Illusztráció, pexels.com)

Hirdetés

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább