Technológia és Tudomány

A túlzott mentális erőfeszítés kimeríti az agyat és befolyásolja a társas viselkedést állítja egy kutatás

Az olaszországi Lucca IMT School for Advanced Studies kutatói megállapították, hogy a mentális erőfeszítés, például az önkontroll gyakorlása, kimeríti az agy bizonyos területeit, ami hatással lehet a társas viselkedésre.

A kutatás során 44 résztvevő vett részt, akik különböző számítógépes feladatokat végeztek. Az egyik csoport tagjainak az önkontrollt kellett gyakorolniuk, például érzelmeik elrejtésével, míg a másik csoport tagjai nem voltak kitéve ennek a követelménynek.

Az eredmények azt mutatták, hogy az önkontrollt gyakorló csoport tagjainál a delta agyhullámok aktivitása megnövekedett az agyban a döntéshozatalért és impulzuskontrollért felelős területeken. Ez arra utal, hogy az agy egyes részei „elbóbiskoltak”.

A kutatók ezután vizsgálták, hogyan befolyásolja ez a kimerültség a társas viselkedést. Egy együttműködés igénylő játék során az önkontrollt nem gyakorló csoport tagjainak 86%-a mutatott együttműködő magatartást, míg az önkontrollt gyakorló csoportban ez az arány csak 41% volt. A kutatók szerint a mentális kimerültség az agyban „kimerült állapot” érzéket okoz, ami befolyásolja a viselkedést.

Ezt a kísérletet egy nagyobb, 403 fős mintán is megismételték, hasonló eredményekkel. Az önuralmat gyakorló résztvevők itt is agresszívebb viselkedést mutattak a későbbi feladatok során.

A kutatók szerint a mentális kimerültség befolyásolhatja a társas viselkedést. Javasolják, hogy a mentálisan megterhelő feladatok után érdemes szünetet tartani, mielőtt más tevékenységekbe kezdünk, különösen olyanokba, amelyek társas interakciót igényelnek.

(Forrás: tisztahirek.info)

(A kép forrása: Unsplash.com, Dan Dimmock)

Technológia és Tudomány

Holland kutatók kvantumszámítógépekhez tervezett operációs rendszert fejlesztettek

OkosHír: A New Scientist beszámolója szerint holland kutatók létrehoztak egy operációs rendszert, amelyet kifejezetten kvantumszámítógépekhez terveztek. A QNodeOS célja a különböző típusú kvantumszámítógépek hálózatának kezelése, lehetővé téve a gépek közötti kommunikációt és a hagyományos számítógépek jeleinek fogadását. A kvantumszámítógépek a hagyományos számítógépektől eltérő elven működnek. Az információs alapegységük a qubit, amely a szuperpozíció jelenségét kihasználva egyszerre lehet 0 és 1 állapotban is. A kvantumszámítógépek számítási kapacitása elméletileg minden egyes qubittal exponenciálisan nő.

A kvantuminformatika területén folynak kutatások a használható és üzembiztos kvantumszámítógépek fejlesztésére és a hibák minimalizálására. A qubitok és a rájuk épülő gépek felépítése változó, ami kihívásokat jelent.

A Delfti Műszaki Egyetem kutatói által fejlesztett QNodeOS célja, hogy megkönnyítse a különböző felépítésű kvantumszámítógépek hálózatba kapcsolását, valamint a kvantuminformáció megosztását és a hagyományos számítógépek jeleinek fogadását.

A kutatók a rendszert két különböző típusú kvantumszámítógéppel tesztelték, amelyek gyémántokra és elektromosan töltött atomokra épültek. A tesztek során több feladatot oldottak meg, és a QNodeOS multitasking képességét is vizsgálták. Az eredményeket a Nature folyóiratban publikálták.

Joe Fitzsimons, a Horizon Quantum kutatója szerint a QNodeOS előrelépést jelenthet a kvantuminternet alapjainak lerakásában.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk helyenként dramatizáló nyelvezetet használt, például „a határ a csillagos ég”, „emberi ésszel felfoghatatlanul hosszú ideig tartana”. Ezek a kifejezések érzelmi hatást gyakorolhatnak az olvasóra.
Feltételezések: A cikkben szerepel egy feltételezés a kvantumszámítógépek fejlődésének hatásairól a titkosításra, ami nem feltétlenül megalapozott. Bár a kvantumszámítógépek potenciálisan veszélyeztethetik a jelenlegi titkosítási módszereket, a cikk azt is megemlíti, hogy új, biztonságosabb kvantumalgoritmusok is kifejlesztésre kerülhetnek.
Állítások helyessége: Az állítások a kvantumszámítógépek működéséről és a QNodeOS céljáról alapvetően helyesek, de a cikk nem tartalmaz hivatkozásokat, így az információk ellenőrzése nehezebb.
Konklúzió: A cikk leírja egy új operációs rendszer fejlesztését kvantumszámítógépekhez, ami előrelépést jelenthet a területen. A cikk sugallja, hogy ez a fejlesztés hozzájárulhat a kvantuminternet létrehozásához.
Hatás a magyar közéletre: A cikk közvetlen hatása a magyar közéletre valószínűleg csekély, de a kvantuminformatika fejlődése hosszú távon befolyásolhatja a technológiai szektort és a kutatás-fejlesztést Magyarországon is.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Delfti Műszaki Egyetem

Tovább

Technológia és Tudomány

Házasság és elhízás: Egy lengyel kutatás eredményei

OkosHír: Egy lengyel kutatás statisztikai összefüggéseket talált a házasság és az elhízás között, különösen férfiak esetében. A kutatás eredményeit az elhízás kutatásának szentelt európai konferencián ismertették. A varsói Nemzeti Kardiológiai Intézet kutatói 2405 fő, átlagosan 50 éves ember adatait elemezték. A vizsgálat során a testtömegindex (BMI) és a családi állapot közötti kapcsolatot vizsgálták. A WHO meghatározása szerint túlsúlyos az, akinek a BMI-je 25 feletti, elhízott pedig az, akinek a BMI-je 30 feletti.

A kutatás eredményei szerint a házas férfiaknál 3,2-szer nagyobb valószínűséggel fordult elő elhízás, mint az egyedülálló férfiaknál. A nőknél nem figyeltek meg hasonló összefüggést az elhízás és a házasság között. A túlsúly kockázata azonban mindkét nem esetében magasabbnak bizonyult a házasságban élőknél: a házas férfiaknál 62, a házas nőknél 39 százalékkal nagyobb eséllyel volt megfigyelhető túlsúly.

A kutatás szerint az életkor előrehaladtával is nőtt a túlsúly és az elhízás kockázata. A férfiaknál minden életévvel 3, a nőknél 4 százalékkal nőtt a túlsúly kockázata, míg az elhízás kockázata 4, illetve 6 százalékkal emelkedett minden életévvel.

A kutatás azt is megállapította, hogy bizonyos tényezők csak a nőknél növelik a kockázatot, például a depresszió, a kisebb közösségekben élés és a nem megfelelő egészségügyi ismeretek.

A cikkben említett előrejelzések szerint 2050-re a felnőttek fele és a gyerekek harmada lehet érintett az elhízásban. Az elhízás okai között a nem megfelelő étrendet, a mozgáshiányt, genetikai tényezőket, környezeti hatásokat és bizonyos betegségeket tartanak számon.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk idézett egy szakértőt, aki a férfiak házasság utáni súlygyarapodását a megnövekedett adagméretekkel, a társas étkezéssel és a fizikai aktivitás csökkenésével magyarázta. Ezzel szemben a nőknél a társadalmi nyomást emelte ki, ami befolyásolhatja a testsúlyukkal kapcsolatos tudatosságukat. Ez a megközelítés feltételezéseket tartalmaz, és nem feltétlenül tükrözi a valóságot, mivel a súlygyarapodás összetett, és számos tényező befolyásolhatja.
A cikk konklúziója, miszerint a férfiak házasság után nagyobb valószínűséggel híznak el, a kutatás eredményeire támaszkodik, de fontos megjegyezni, hogy ez egy statisztikai összefüggés, és nem ok-okozati kapcsolat.
A cikkben leírtak rávilágítanak az elhízás komplexitására és a különböző tényezők szerepére, beleértve a családi állapotot, az életkort és a társadalmi körülményeket.
Az esemény (a kutatás eredményeinek nyilvánosságra hozatala) felhívhatja a figyelmet az elhízás megelőzésének fontosságára, és ösztönözheti a további kutatásokat a témában.

(Forrás: telex.hu)
Kép: Pexels.com

Tovább