Belföld

A Szuverenitásvédelmi Hivatal dezinformációval és külföldi befolyással vádolja az Átlátszót

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás egy videóban súlyos vádakkal illette az Átlátszó oknyomozó portált. A hivatal szerint az Átlátszó megtagadta az együttműködést, dezinformációkat terjeszt, külföldi finanszírozást kap és információkat külföldi szerverekre tölt fel.

Lánczi Tamás a videóban azt is állítja, hogy az Átlátszó a Sargentini-jelentéshez is téves információkat szolgáltatott, ami a magyar jogállamiság állapotát elítélte és alapot teremtett a Magyarországgal szembeni uniós jogállamisági eljáráshoz. A videóban megfogalmazódik, hogy: „Az Átlátszó szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez.”

Lánczi szerint az Átlátszó „átláthatatlan pénzeket felhasználva hírszerzést végez, szenzitív adatokat továbbít külföldi szerverekre”, amivel lehetőséget biztosít beavatkozási kísérletekre. A hivatal szerint a Soros György intézménye és a USAID is áll az Átlátszó mögött.

Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás korábban kijelentette, hogy a megszerzett információk a Ki-Mit-Tud oldalra kerülnek fel, azonban a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint ez nem igaz.

November 4-én az Átlátszó beperelte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, mert a lap szerint a hivatal által megfogalmazott megállapítások „alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak” tartottak. A lap szerint a hivatal a „forrásainak egy része külföldi intézményi támogatóktól származik” miatt vonta vizsgálat alá, azonban a szuverenitásvédelmi törvény csak más állam vagy külföldi szerv „érdekében” végzett tevékenységeket és külföldről származó támogatásból finanszírozott pártpolitikai tevékenységet enged a hivatal által vizsgálni.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal június 25-én indított vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége miatt, állításuk szerint: „a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben”. A hivatal szerint az Átlátszó finanszírozása nem átlátható, és a pénzügyi elszámolások „helyenként zavarosak és ellentmondásosak”.

(Forrás: tisztahirek.info)

(A kép forrása: Unsplash.com)

Hirdetés

Belföld

Két férfit vádolnak lopással a Parlamentnél

OkosHír: A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség közleménye szerint egy nő a Parlament melletti Vértanúk terén felejtette a mobiltelefonját.

Az eset a következőképpen történt: A nő visszament a padhoz, miután észrevette, hogy a telefonja hiányzik. Egy közeli építkezésen dolgozó 20 éves férfi az ebédidejében a padhoz ment, és észrevette a telefont. A vád szerint a férfi leült a padra, és a telefonra helyezett egy süteményes papírtasakot.

Ezután a férfi odahívta a 24 éves társát, aki leült a letakart telefon mellé, majd a telefont a zsebébe tette. A két férfi ezután távozott a helyszínről.

A nő a helyszínre visszatérve az Országgyűlési Őrség tagjaitól kért segítséget. Az őrség visszanézte a kamerafelvételeket. A rendőrség intézkedett, és a telefon, valamint a tokja előkerült. A SIM-kártyát a vádlottak eltávolították a telefonból, és nem került meg.

Az ügyészség a két férfit lopás vétségével vádolja. Indítványozták, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben közérdekű munkát szabjon ki a férfiakra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Az eredeti cikk egyszerű tényközlésre törekszik, de a „megszerezhesse”, „észlelték a cselekményt” kifejezések enyhe negatív felhangot adnak a szövegnek.
A cikk feltételezésként tálalja, hogy a férfi azért takarta le a telefont, hogy megszerezze azt. Ez a szándék nem bizonyított, hanem a vád része.
A cikkben leírtak a rendőrségi közleményen alapulnak, így feltételezhetően megfelelnek a valóságnak, de a bírósági ítélet még nem született meg.
A cikk konklúziója, hogy két férfit lopással vádolnak, és az ügyészség közérdekű munkát indítványozott.
Az esemény valószínűleg nem gyakorol jelentős hatást a magyar közéletre, mivel egy kisebb bűncselekményről van szó.

A kép illusztráció. Forrás: AI szerkesztés

(Forrás: demokrata.hu)

Tovább

Belföld

A Fulbright Program igazgatósága lemondott az ösztöndíjak megtagadása miatt

OkosHír: A nemzetközi oktatási csereprogramokat támogató Fulbright Program mind a 12 igazgatósági tagja lemondott június 11-én. A lemondás oka az igazgatósági tagok szerint az, hogy a Külügyminisztérium visszavonta közel 200 amerikai kutató ösztöndíját. Az érintett kutatókat egy hosszabb kiválasztási folyamat során választották ki a programra, a Külügyminisztériumnak áprilisban kellett volna jóváhagynia a kiküldetésüket. Ehelyett elutasító leveleket küldtek, a kutatási témájukra hivatkozva.

Ezen felül a Külügyminisztérium megkezdte közel 1200, az Egyesült Államokba készülő külföldi kutató ösztöndíjának felülvizsgálatát is, akiknek szintén áprilisban kellett volna megkapniuk a befogadó leveleiket, miután a Fulbright igazgatósága korábban jóváhagyta az ösztöndíjukat.

Az igazgatósági tagok közleményükben azt írták, hogy a lemondásukkal nem kívánnak támogatni olyan intézkedéseket, amelyeket jogilag megkérdőjelezhetőnek tartanak, és amelyek szerintük veszélyeztetik az Egyesült Államok érdekeit, valamint aláássák a Kongresszus által a Fulbright Program számára létrehozott mandátumot.

A Fulbright Programot 1946-ban alapította J. William Fulbright. A program működését egy 1961-es törvény szabályozza, mely szerint az ösztöndíjas diákokat és tanárokat a 12 tagú igazgatóság választja ki, amelynek tagjait az Egyesült Államok elnöke nevezi ki. 2025 júniusában Donald Trump tölti be az Egyesült Államok elnöki pozícióját.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

Nyelvi eszközök: Az eredeti cikk olyan kifejezéseket használt, mint „politikai módszerekkel avatkozott be”, „jogtalanul vonták vissza”, „példátlan cselekedeteket támogassunk”, melyek érzelmi töltéssel rendelkeznek, és befolyásolhatják az olvasó véleményét.
Feltételezések: A cikk feltételezi, hogy a Külügyminisztérium elutasító döntése politikai indíttatású volt, bár ezt nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal.
Állítások valóságtartalma: Az állítások tényeken alapulnak, mint például az igazgatósági tagok lemondása és az ösztöndíjak visszavonása, de az okok interpretációja már szubjektív lehet.
Konklúzió: A cikk arra a következtetésre jut, hogy a Trump-kormány beavatkozott a Fulbright Program működésébe.
Hatás a közéletre: Az esemény potenciálisan negatív hatással lehet az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolataira és a tudományos csereprogramokba vetett bizalomra.

(Forrás: 444.hu)
Kép: The Fullbright Program/Facebook

Tovább