Az amerikai űrhivatal szerdán jelentette be, hogy a több mint tíz éve a Mars körül keringő Maven űrszonda működése hivatalosan véget ért. A kapcsolat december elején szakadt meg, amikor az űreszköz szabálytalan forgásba kezdett, ami a pálya eltolódásához és az energiaellátás összeomlásához vezetett.

A vizsgálatok megerősítették, hogy az űrszonda rendszerei nem hozhatóak vissza működőképes állapotba. A Maven a következő 50-100 évben még a Mars körül kering, mielőtt a bolygó atmoszférájába lépve megsemmisülne. A szakemberek szerint a keringési pálya nem veszélyezteti a többi, jelenleg is aktív űreszközt. Shannon Curry, a küldetés vezető tudósa a döntést követően a projekt tudományos eredményeit emelte ki. Az űrszonda elsődleges feladata a marsi légkör evolúciójának vizsgálata volt, de emellett csillagközi üstökösök megfigyelésében is részt vett.

Folyamatosság a Mars-kutatásban

A Maven emellett fontos szerepet játszott az adatátvitelben is, közvetítve a Curiosity és a Perseverance marsjárók információit. A NASA tájékoztatása alapján a további négy, bolygó körüli pályán lévő szonda képes átvenni a kieső kommunikációs és adatgyűjtési feladatokat, így a kutatási folyamatok zavartalanul folytatódnak.

(Forrás: hirado.hu)

Az európai gépjárművezetők körében végzett felmérés jelentős szemléletváltást mutat az elektromos mobilitás irányába. A válaszadók több mint 50 százaléka tervezi, hogy következő autójaként tisztán vagy részben elektromos hajtású modellt választ. A tisztán elektromos járművet preferálók 69 százaléka a következő három éven belül tervezi a beszerzést.

A váltás főbb motivációi és akadályai

A megkérdezettek a környezetvédelmi szempontokat, a gazdaságos üzemeltetést, valamint a csendes és dinamikus vezetési élményt jelölték meg a váltás legfőbb okaként. Ugyanakkor a piaci árak és a hatótávolsággal szemben támasztott elvárások továbbra is korlátozó tényezők. A sofőrök többsége 400 és 600 kilométer közötti hatótávot vár el, míg 25 százalékuk csak a 600 kilométer feletti teljesítményt tartja elfogadhatónak.

Boros Péter, az E.ON Drive Infrastructure Hungary ügyvezetője szerint a töltési infrastruktúra bővülése és a technológiai fejlődés pozitívan hat a felhasználói bizalomra. A szakember emellett a szénhidrogén-alapú üzemanyagokhoz kapcsolódó geopolitikai kockázatokra is felhívta a figyelmet, amelyek szerinte tovább ösztönözhetik az elektromos átállást.

Információs hiányosságok és a töltési folyamat jövője

A kutatás rávilágított arra is, hogy a tudatosság hiánya lassítja a folyamatot. A válaszadók 67 százaléka nincs tisztában a rendelkezésre álló állami támogatásokkal, és sokan a hosszú távú működési költségeket sem ismerik pontosan.

A töltési folyamatok tekintetében Magyarországon is nő az igény a gyorstöltőkre és az átlátható fizetési megoldásokra. Boros Péter hangsúlyozta, hogy a jövőben a töltőhálózat bővítése mellett a felhasználói élmény egyszerűsítése is kulcsfontosságú feladat.

(Forrás: demokrata.hu)