Vitézy Dávid szerint még két hónapig tart a vágányszabályozás a Budapest–Belgrád vonalon
A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán november elejéig sem indult el a személyszállítás, pedig Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október elején még úgy számolt, hogy a belföldi személyforgalom október második felétől elindulhat. Akkor arról számolt be, hogy a terheléses próba és az ETCS vonatbefolyásoló rendszer vizsgálata is rendben lezajlott. A vizsgálatokat lezáró dokumentációt október közepére várták.
Novemberben egy televíziós híradó megkérdezte a minisztert, hol tart a projekt. Vitézy elismerte, hogy a korábbi becslésnél optimista volt, de most is bizakodóan nyilatkozott. Telefonon azt mondta: „Én eddig olyan aggályt, ami miatt ez ne indulhatna el belátható időn belül, eddig nem hallottam senkitől”. Konkrét új dátumot a belföldi személyforgalomra nem nevezett meg.
Mi hiányzik még a Budapest–Belgrád vasútvonal megnyitásához
A személyvonatok indulása előtt a kivitelezőnek el kell végeznie az utolsó, jótállási vágányszabályozást. Vitézy szerint ez közel két hónapig tart. A munka során végigszabályozzák az állomási vágányokat és a kitérőket, valamint a nyílt vonali pályát is, hogy a pálya hosszú távon alkalmas legyen a 160 kilométer per órás közlekedésre. Ez a beállítás tehát nem formai lépés: ettől függ, hogy a vonatok a tervezett sebességgel közlekedhessenek.
A tervek szerint a Ferencváros–Kunszentmiklós–Tass elővárosi szakaszon októberben kellett volna befejezni ezt a folyamatot. Ha ezen a szakaszon minden rendben lesz, a nemzetközi forgalom decemberben indulhat el, 160 kilométer per órás sebességgel.
Csúszások és költségek
Nem ez az első csúszás a projektben. A tehervonatok az eredetileg tervezett tavaly november helyett csak idén februárban indultak el a vonalon. A szakaszon 2022 óta nem közlekednek személyvonatok, így az ingázók évek óta pótlólagos megoldásokra kényszerülnek.
A beruházás jelentős közpénzt köt le: a vasútvonal magyar szakasza 800 milliárd forintba került, ennek 85 százalékát kínai hitelből fedezték. A projekt az előző kormány idején indult. Magyarország és Szerbia, illetve Kína közös vállalásaként a fővárost köti össze a szerb fővárossal. A Budapest–Belgrád vasútvonal személyforgalma ezért nemcsak az elővárosi utasoknak fontos, hanem a beruházás megtérülése és megítélése szempontjából is mérce.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításahogyan próbáltak befolyásolni?
THALT© Manipuláció Elemzés
Narratíva és cél
A cikk számon kéri a miniszter korábbi határidejét. Ezt a nyitómondatban a „jósolta” igével, kissé ironikus felhanggal teszi. Egyébként tájékoztató jellegű hír.
Nyelvi eszközök
A „Mivel már november van” fordulat finoman jelzi a mulasztást. Az „akkor optimista volt” és a „most is bizakodónak tűnik” szembeállítása a miniszter hitelességét kérdőjelezi meg. A hangnem összességében mérsékelt.
Forráskezelés
Egyetlen forrásra, a miniszterre támaszkodik: a bejegyzésére és a televíziós híradónak adott nyilatkozatára. A kivitelező, a MÁV, a hatóság és független szakértő nem szólal meg.
Hiányzó kontextus
Nem derül ki, ki a kivitelező, és miért nem fejeződött be októberben a vágányszabályozás. Arról sincs szó, hogy az utasok számára milyen pótlás működik 2022 óta. A kínai hitel feltételei sem szerepelnek.
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
BeállítomTHALT© jelölések
Amit az elemzés a cikk szövegében megjelölt.