A déli parton már 75 százalékos a beépítettség a Balatonnál
Szakáts Réka· 4 perc olvasás
Fotó: Molnár Tamás Photography™: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/festoi-kilatas-a-balatonra-egy-szoloultetvenyrol-magyarorszagon-29202989/
OkosHír: A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet helyi civilek beadványához csatlakozva az Alkotmánybírósághoz fordult a part menti beépítések szigorítása érdekében. A szakemberek a vízparti fejlesztéseket szabályozó kormányrendelet felülvizsgálatát kezdeményezik, mivel álláspontjuk szerint a jogszabályi hiányosságok közvetlenül veszélyeztetik a tó sérülékeny ökológiai állapotát.
A vízminőség és a biológiai sokféleség védelmére hivatkozva lépett fel a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, miután a kutatók megítélése szerint a tó körüli építkezések súlyos ökológiai kockázatot jelentenek a térségben. A szakmai álláspont szerint a part menti sáv folyamatos burkolása gyorsítja a természeti egyensúly felborulását, ami különösen a déli oldalon kritikus, ahol a beépítettség mértéke már elérte a 75 százalékot.
A tudományos fellépés hátterében egy vitatott fonyódi beruházás áll, amely ellen a helyi lakosok és civil szervezetek demonstrációkkal, petíciókkal és hatósági megkeresésekkel is tiltakoztak. Az érintett, korábban szabadstrandként működő területen a Cordia ingatlanfejlesztő cég egy 99 lakásos, négyemeletes társasházat kíván felépíteni, a tiltakozások mindezidáig azonban nem tudták megállítani a folyamatot.
A kiszemelt építési telek közvetlen szomszédságában folyik a Balatonba a Somogy belső részeiről érkező, 42 kilométer hosszú Pogányvölgyi-víz, amely a kutatók szerint meghatározó szerepet tölt be a tó vízutánpótlásában és élővilágának fennmaradásában. Miközben a szakemberek a vízfolyás torkolatát a térség ökológiai biztonsága szempontjából kulcsfontosságúnak tartják, a fejlesztő cég azzal védekezett, hogy a beruházás során a tervezett épület megfelelő védőtávolságra helyezkedik el a medertől.
Hirdetés
A civilek által kezdeményezett alkotmánybírósági panaszhoz csatlakozó kutatók azt indítványozták, hogy a testület vizsgálja felül a vízparti építkezéseket szabályozó kormányrendeletet. A beadványozók szerint a jelenlegi szabályozás a gyakorlatban kiskapukat biztosít a beruházóknak, ezért olyan határozatot sürgetnek a testülettől, amely garanciát nyújt a természetes ökoszisztéma megóvására és a vízpart regenerációjára.
Narratíva és cél A szemlézett írás arra törekszik, hogy a balatoni magánberuházásokat közvetlen természeti fenyegetésként ábrázolja, a civilek és a kutatók jogi lépését pedig szükséges önvédelmi akcióként mutassa be. A tudósítás keretezése a gazdasági érdekeket és a természeti értékek védelmét éles, kibékíthetetlen ellentétpárba állítja.
Nyelvi eszközök A szöveg narrátora érzelmileg túlfűtött és szubjektív fordulatokat alkalmaz, amikor a part menti fejlesztéseket egyszerűen „túlbetonozás” címkével illeti, vagy amikor a tudósok beavatkozását úgy írja le, hogy „lendültek akcióba”. Emellett a beruházó vállalat megnevezésekor a pejoratív hangzású „Futó Péter-féle Cordia” kifejezést használja, ami a projektet egy konkrét üzletember személyéhez kötve kelt negatív benyomást.
Forráskezelés A lap részletesen ismerteti a kutatók és a helyi civil csoportok kifogásait, miközben a beruházó álláspontjából csupán egy rövid idézetet közöl arra vonatkozóan, hogy „a tervezett épület megfelelő védőtávolságra helyezkedik el”. A bírálatok kereszttüzébe került kormányrendelet alkotói, valamint az építési engedélyeket kiadó hatóságok egyáltalán nem kapnak megszólalási lehetőséget a cikkben.
Hiányzó kontextus A cikk nem ismerteti a vitatott kormányrendelet konkrét paragrafusait és a kifogásolt jogi kiskapuk mibenlétét, aminek hiányában az olvasó nem tudja önállóan megítélni a szabályozás elégtelenségét. Ugyancsak hiányzik a helyi önkormányzat hivatalos álláspontjának ismertetése és annak bemutatása, hogy az engedélyeztetési eljárás során milyen szakhatósági vizsgálatok előzték meg a projektet.
