OkosHír: A korábbi kormányzat az eredetileg nyilvánosságra hozottnál lényegesen több budapesti ingatlana értékesítését tervezte a zuglói irodakomplexumba való beköltözéssel párhuzamosan. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési listáiról több jelentős épület, köztük a Fiumei úti OTI-székház és a Váci úti SZOT-torony is kimaradt, miközben az új kabinet a költözési folyamatot felfüggesztette.

A korábbi kormányzat a 2022 és 2023 közötti időszakban több mint 500 milliárd forintos beruházással határozott arról, hogy nagyszabású irodakomplexumokat vásárol meg a fővárosban, köztük a zuglói Bosnyák térnél található ingatlancsoportot. Az intézkedés célja az volt, hogy központi helyszínre vonják össze a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a fővárosi és Pest vármegyei kormányhivatalok működését. A pénzügyi előkészítés során készült elemzések azzal számoltak, hogy a felszabaduló állami épületek értékesítéséből származó több százmilliárd forintos bevétel jelentős részben fedezheti az új ingatlanok vételárát, azonban a folyamatot az új kormányzat a választásokat követően felfüggesztette.

Bár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2025 nyarán közzétett egy árverési jegyzéket több belvárosi palotáról, az eredeti értékesítési szándék a nyilvánosságra hozottnál lényegesen szélesebb körre terjedt ki. Több független forrás megerősítette, hogy az állam valamennyi kiürített irodaházat eladott volna, függetlenül attól, hogy azok szerepeltek-e a hivatalos aukciós hirdetményekben. Így kimaradt a nyilvános jegyzékekből a Magyar Államkincstár által használt, art deco stílusú Fiumei úti OTI-székház, valamint a Váci úton található, húszemeletes SZOT-toronyház is, amelyek kiürítését szintén előirányozták.

Vevő nélkül maradt műemlékek és sikeres árverések

A kincstár belvárosi központi épületegyüttese esetében, amely a Hold utca és a Vadász utca területén található, a vagyonkezelő külön-külön bocsátotta árverésre a három különálló ingatlanelemet, ám a licitek során nem találtak vevőre. Eközben más helyszíneken sikeres adásvételek történtek: a Bazilika közelében lévő Sas utcai adóhivatali épület 2,35 milliárd forintért, míg a Zoltán utcai székház 6,5 milliárd forintért kelt el a megtartott aukciókon. Az adásvételi megállapodások értelmében az érintett hatóságoknak 2027 közepéig kell elhagyniuk az ingatlanokat, ami a zuglói költözés leállítása miatt új elhelyezési feladatot teremt.

Hirdetés

Hasonló eladási tervek vonatkoztak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dob utcai épületére is, ahol jelenleg a Bélyegmúzeum és a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság működik, de a Váci úti Gazdasági Ellátó Igazgatóság tömbje is az értékesítendő vagyonelemek közé tartozott. A megkérdezett szervek közül a hatóság elismerte hét irodaház átköltöztetésének előkészítését, míg a vármegyei kormányhivatal és a kincstár megtagadta a válaszadást. A vagyonkezelő szerv a költözés részleteire és az épületek sorsára vonatkozó megkeresésekre nem adott tájékoztatást, emiatt közérdekűadat-igénylés benyújtására került sor.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A telex.hu beszámolójának felépítése arra irányul, hogy rámutasson az előző kormányzat ingatlanértékesítési stratégiájának visszásságaira és a korábbi politikai kommunikáció ellentmondásaira. A cikk párhuzamot von a fideszes városvezetés és a kormánymédia korábbi, városházi eladást kritizáló kampánya, valamint a későbbi, nagyszabású állami ingatlaneladások között, felvállalva a döntéshozatal feltárásának szándékát.
Nyelvi eszközök A szöveg erőteljes retorikai elemeket és elmarasztaló megfogalmazásokat alkalmaz a narratíva megerősítésére. A szerző az akkori kormánypárti sajtót a „propagandalappá változtatott Index” kifejezéssel illeti, míg a kormányzati kommunikáció és a miniszteri megszólalás kapcsán úgy fogalmaz, hogy a tárcavezető végül „előállt a farbával”. A cikk idézi Gulyás Gergely érvelését is, miszerint „helyes, hogy ha az ország legelegánsabb szállodája mellett nem állami hivatalnokok ülnek”, rávilágítva a kormányzati érvelés kettősségére.
Forráskezelés A tudósítás jelentős mértékben támaszkodik anonim forrásokra, mint például a korábbi kormányzati tervek megvalósítására „rálátó forrás” vagy piaci szereplők nyilatkozatai. Bár a lap megkereste az érintett állami intézményeket és a vagyonkezelőt is, utóbbitól nem kapott érdemi válaszokat, így a hivatalos állami álláspont és a számszaki háttérelemzések dokumentumai nem jelenhettek meg teljes terjedelmükben.
Hiányzó kontextus A beszámoló kevéssé részletezi az ingatlanok összevont eladásának hosszabb távú ingatlanciklikus vagy makrogazdasági hatásait, ahogy az új kormányzat által elrendelt felfüggesztésből fakadó esetleges szerződésszegési vagy kártérítési kockázatok mélyebb elemzése is kimaradt. Ezenkívül a külföldi befektetői érdeklődéssel kapcsolatos értesülések konkrét bizonyítékok híján jórészt feltételezés szintjén maradnak.

(Forrás: telex.hu)