Brassói Sándor október 1-jén távozik az Oktatási Hivatal éléről
Kovács Krisztián· 3 perc olvasás
Brassói Sándor. Kép: Molnár Csaba/Youtube
OkosHír: Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke szeptember 1-jén benyújtotta lemondását Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek, így október 1-jével távozik a posztjáról. A szervezetet 2020 óta irányító vezető a döntését több mint negyven évnyi közszolgálati munka utáni elfáradással indokolta, miközben határozottan cáfolta a politikai vagy személyes konfliktusok meglétét.
Hivatalos közleményben tudatta az Oktatási Hivatal, hogy a szervezetet hat éve vezető elnök beadta felmondását az oktatási és gyermekügyi miniszternek. A 2020-ban kinevezett Brassói Sándor visszatekintésében elsősorban a pozitív eredményeket emelte ki, hangsúlyozva, hogy az intézmény az elmúlt időszakban a működési kultúra, a társadalmi megítélés és a szakmai felkészültség terén is jelentős fejlődésen ment keresztül.
A leköszönő elnök huszonnyolc évet töltött a magyar államigazgatásban felsővezetőként, ebből tizenegy éven keresztül az Oktatási Hivatal elnökhelyetteseként, illetve elnökeként tevékenykedett. Meglátása szerint az elnöki megbízatás évei szakmai pályafutásának legfontosabb és egyben legnehezebb szakaszát jelentették, ahol az intézmény feladatait a költségvetési és államháztartási nehézségek ellenére is maradéktalanul teljesíteni tudták.
Hirdetés
Döntése hátteréről szólva a távozó vezető határozottan cáfolta az esetleges feszültségekről szóló feltételezéseket, lemondását pedig politikai és személyes nézeteltérésektől mentesnek nevezte. A hivatal közleménye szerint Brassói hangsúlyozta pártpolitikai függetlenségét, és kifejtette, hogy több mint négy évtized szünet nélküli munkát követően fizikailag és mentálisan is kimerült, emiatt nem érzi magában a felelősségteljes tisztség további ellátásához szükséges energiát.
Narratíva és cél A közleményt feldolgozó cikk célja a távozó vezető imázsának megőrzése és a lemondás normalizálása, egy olyan narratíva fenntartása mellett, amely szerint a felmondás mögött kizárólag a természetes emberi kimerültség, nem pedig szakmai vagy intézményi feszültség áll.
Nyelvi eszközök A tudósítás átveszi a közlemény mentegetőző és megelőző hangvételét, amelyben az elnök olyan nyomatékosító szerkezetekkel hárítja el a találgatásokat, mint a „Hangsúlyosan kijelentem, hogy lemondásomnak nincs sem politikai, sem személyes konfliktusban gyökerező oka”, illetve azzal indokolja lépését, hogy „fizikailag és mentálisan sem tudja már ugyanazzal az energiával” végezni feladatát.
Forráskezelés A beszámoló kizárólag a hivatalos szerv által kibocsátott sajtóközleményre épül, és csak a távozó elnök szavait közvetíti; sem a minisztérium, sem a szakmai szervezetek vagy független oktatáspolitikai elemzők véleménye nem jelenik meg.
Hiányzó kontextus Teljesen hiányzik a hivatal elmúlt hatéves működésének független mérlege, nem esik szó a közoktatásban lezajlott vitákról, a tanárhiányról, a pedagógus-tüntetésekről vagy arról, hogy az elnök által említett költségvetési nehézségek pontosan miként befolyásolták a hivatal feladatellátását.
