OkosHír: A 2025-ös nemzetközi PISA-felmérés adatai szerint az ezredforduló óta nem mértek ilyen alacsony átlagpontszámokat a 15 éves korosztály körében matematikából, szövegértésből és természettudományokból. Noha a magyar tanulók teljesítménye a természettudományos és a matematikai feladatoknál követi a fejlett országok átlagát, a szövegértési eredmények érdemben elmaradnak attól, miközben a visegrádi és a balti versenytársak jelentős előnyre tettek szert.

Minden korábbinál szélesebb nemzetközi mezőnyben, 91 ország részvételével zajlott le a legfrissebb PISA-mérés, amelyben hazánkból 273 oktatási intézmény mintegy 6400 diákja vett részt. A felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője kiemelte, hogy a mérések 2000-es indulása óta globálisan most a legalacsonyabbak az átlagok mindhárom vizsgált kompetenciaterületen. Az összesített rangsort meghatározó 38 fejlett tagállam adatai alapján az oktatás általános válsága tapasztalható világszerte, amelynek hatásai a magyar mutatókban is visszaköszönnek.

A részletes tantárgyi eredmények vegyes képet mutatnak a hazai diákok felkészültségéről. Természettudományokból a magyar tanulók 480 pontos átlagot értek el, ami lényegében nem különbözik az OECD 486 pontos szintjétől, megegyezve például a német, a horvát vagy a szlovák fiatalok teljesítményével, miközben az osztrák, a cseh és a lengyel diákok jobban szerepeltek. Ezzel szemben szövegértésből a magyar átlagpontszám csupán 452 pont lett, ami szignifikánsan alacsonyabb a 461 pontos nemzetközi átlagnál, így Magyarország a 33. helyre szorult a rangsorban. Matematikából a mért 459 pont szorosan követi a 463 pontos OECD-átlagot, ám a hazai eredmények így is 9 ponttal gyengébbek a 2022-ben rögzített értékeknél, miközben a teljes mezőny átlagában még ennél is nagyobb, 14 pontos hanyatlás mutatkozott.

A digitális figyelemelterelés és a regionális lemaradás

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az eredményeket értékelve arról beszélt, hogy a szövegértés romlása mögött világszerte az okoseszközök elterjedése és az olvasási szokások háttérbe szorulása húzódik meg. A tárcavezető úgy vélte, a magyar intézmények kilencven százalékában érvényesülő mobilhasználati korlátozás érdemben mérsékelte a tanórai zavaró tényezőket az OECD-átlaghoz képest. Ennek ellenére a tárca elismerte a térségi lemaradást is, hiszen Észtország, Csehország és Lengyelország tanulói egyaránt lekörözték a hazai mezőnyt, a kiemelkedő tehetségek csökkenő aránya miatt pedig szükségessé vált a tehetséggondozás átalakítása.

Hirdetés

A felmérés ugyanakkor pozitív visszajelzéseket is hozott a hazai iskolai légkörről, hiszen a tanulók beszámolói szerint a pedagógusok jobban figyelnek rájuk, mint sok más országban, a fegyelmezettségi mutatók pedig még javultak is az elmúlt évtizedben. Ezzel párhuzamosan viszont csökkent a családon belüli kommunikáció az iskolai életről, ráadásul komoly kihívást jelent, hogy a diákok öt százaléka számolt be online, húsz százaléka pedig egyéb jellegű zaklatásról az elmúlt évben. A felmerülő problémák orvoslására és a családok szorosabb bevonására a minisztérium új szakmai munkacsoportok felállítását határozta el.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél A tudósítás a magyar oktatási rendszer gyenge szövegértési mutatóit és matematikai pontvesztését egy elkerülhetetlen globális folyamat részeként mutatja be, hangsúlyozva, hogy az adatok csupán „belesimulnak ebbe a tendenciába”. A kormányzati kommunikációra támaszkodó megközelítés célja a hazai oktatásirányítás felelősségének tompítása a nemzetközi hanyatlás előtérbe helyezésével.
Nyelvi eszközök A szerző a kedvezőtlen adatsorokat feloldó retorikai fordulatokkal ellensúlyozza, amikor a fegyelmet és a tanári odafigyelést a „jó hírek között kiemelte” kifejezéssel vezeti fel. A szöveg a relatív pozicionálást használja az eredmények szépítésére azáltal, hogy a 33. helyezést a sereghajtó afrikai országok említésével igyekszik kevésbé kedvezőtlennek feltüntetni.
Forráskezelés Az MTI tudósítására épülő beszámoló egyoldalúan kizárólag a minisztérium és az Oktatási Hivatal képviselőinek szempontjait közvetíti. Egyetlen független oktatáskutató, pedagógus-szakszervezet vagy civil szakmai szervezet sem kapott megszólalási lehetőséget a számok független elemzésére.
Hiányzó kontextus Nem esik szó a hazai közoktatást sújtó rendszerszintű problémákról, mint amilyen a pedagógushiány, a bérfeszültségek vagy a tantervi kötöttségek hatása. A cikk azt sem fejti ki, hogy a regionális versenytársak – különösen Észtország és Lengyelország – milyen strukturális reformok révén tudtak tartósan az élmezőnyben maradni.

(Forrás: telex.hu)