Az ukrán parlament ellenszavazat nélkül fogadta el azt a nyilatkozatot, amellyel hivatalosan is a kommunista totalitárius rezsim bűncselekményévé nyilvánította a Kárpátalján 1944 és 1946 között elkövetett elnyomó intézkedéseket. A törvényhozás határozatában erkölcsi kötelességének nevezte a magyar és német nemzetiségű lakosság elleni tömeges megtorlások, köztük a málenkij robot elismerését. A döntés értelmében az ukrán állam kötelezettséget vállal az elhurcoltak emlékhelyeinek felállítására, a történelmi események átfogó feltárására, valamint a kényszermunkára hurcolások beemelésére a nemzeti iskolai tananyagba.
A magyar Külügyminisztérium hivatalos reakciójában úgy fogalmazott, hogy Magyarország mélyen elítéli az etnikai megkülönböztetés és üldöztetés minden formáját. A tárca méltó főhajtásnak nevezte a döntést az áldozatok emléke előtt, és hangsúlyozta, hogy kész együttműködni Ukrajnával a múlt feltárásában, valamint a kegyeleti ápolásban. A diplomáciai közlemény kiemelte, hogy a kijevi törvényhozás lépése jelentős haladást jelent a szovjet múlttal való kíméletlen szembenézés folyamatában.
A parlament által elfogadott dokumentum felidézi, hogy 1944 őszén, a magyar és német csapatok visszavonulása után Kárpátalja a szovjet katonai közigazgatás alá került, ahol a szovjet titkosszolgálati szervek törvénytelenül tartóztattak le ezreket. A 18 és 50 év közötti civil férfi lakosságot munkatáborokba való mozgósítás ürügyén hurcolták el, majd bírósági eljárás nélkül deportálták őket a GULAG kényszermunkatáboraiba. A határozat szövege egyúttal párhuzamot von a történelmi események és a jelenlegi háborús helyzet között, utalva arra, hogy az orosz hadsereg a megszállt ukrán területeken a korábbiakhoz hasonló atrocitásokat követ el a civil lakossággal szemben.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
