Új, átlátható és statisztikailag korrigált platformon teszi hozzáférhetővé a hazai kórházi fertőzések mutatóit a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, amely első lépésben a pontprevalencia-vizsgálatokat és a Clostridioides difficile-fertőzéseket publikálja. A fejlesztés szeptember elsejére tervezett elindításával a hatóságok az egészségügyi ellátással összefüggő járványok alakulásáról adnak pontosabb képet a nagyközönségnek. Ezt követően a második ütemben a multirezisztens kórokozók okozta megbetegedések, valamint a véráramfertőzések intézményi adatai is felkerülnek az oldalra, hogy az adatok alapján mérhetővé váljon az elvégzett beavatkozások tényleges hatékonysága.
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint az adatközlés elsődleges szándéka nem az intézmények elmarasztalása, hanem a betegellátás színvonalának emelése, amihez elengedhetetlen a pontos helyzetkép ismerete. A tisztségviselő kiemelte, hogy a fertőzések sikeres visszaszorítása komoly pénzügyi megtakarítással is jár, hiszen a kevesebb ápolási nap és a ritkább invazív beavatkozások jelentősen csökkentik a gyógyszerköltségeket. Az átláthatóság megteremtéséhez ugyanakkor elengedhetetlen a társhatóságok és a kórházi menedzsmentek szoros együttműködése, miközben az intézmények szerkezetéből fakadó egyenlőtlenségek is befolyásolják az eredményeket.
A kórházi fertőzések kialakulása nem jelent automatikusan szakmai mulasztást, mivel a modern orvostudomány fejlődésével egyre súlyosabb állapotú és idősebb betegeket tudnak kezelni az intézményekben. Az összetettebb feladatokat ellátó centrumokban végzett invazív beavatkozások száma lényegesen magasabb, mint a kisebb városi kórházakban, ami természetes módon növeli a fertőzés kockázatát. Noha a fertőzések legalább 20–50 százaléka megelőzhető lenne, a teljes elkerülésük nem reális elvárás, így az Európai Unióban évente mintegy 4,3 millió beteg érintett az ilyen típusú megbetegedésekben.
Új statisztikai módszertan a torzítások kiszűrésére
A korábban publikált nyers adatok félrevezető jellegét megelőzendő, Surján György, az intézet főosztályi munkatársa és Ferenci Tamás biostatisztikus egy speciális kockázatkiigazítási modellt dolgozott ki. A szakemberek az úgynevezett homogén betegségcsoportok adatai, valamint a betegek életkora, neme és a kórházi tartózkodás hossza alapján számítják ki a várható esetszámokat. A tényleges és a várható fertőzésszámok hányadosából képzett mutató segítségével objektívebben értékelhető, hogy egy adott intézmény hogyan teljesít a saját elvárható értékeihez képest.
Az új rendszer a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszeren keresztül beérkező jelentésekre épül, ahol a kórházaknak az elbocsátást követő 15 napon belül kell megadniuk a fertőzési adatokat. Az elemzők törekedtek arra, hogy az adatszolgáltatás elrendezése ne jutalmazza az aluljelentést, így a szélsőséges vagy hiányos mutatókkal rendelkező intézményeket külön eljárásban vizsgálják majd felül. A felület egyelőre évente frissül, és kizárólag az állami fenntartású intézmények adataira terjed ki, mivel a magánellátásban nem alkalmazzák a finanszírozási alapú betegségcsoport-besorolást.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
