A part menti magas füves növényzet kapott lángra a szegedi Tápéi-öbölben. A tűz gyorsan átterjedt az ott álló Szőke Tisza gőzhajó roncsaira. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a szegedi hivatásos tűzoltók több vízsugárral oltják a növényzetet és a hajó alsó szintjét.
A több mint száz éve készült jármű eredetileg a IV. Károly nevet viselte. A vízre bocsátást követően a hajó több névváltáson is átesett. A II. világháború után a legénység hozta vissza a járművet az állomásoztatási helyére. Ezt követően a gőzös a Dunán és a Balatonon is közlekedett.
A vendéglátástól a pusztulásig
A jármű az 1970-es években vendéglátóipari egységként üzemelt Budapesten, majd később Szegeden. A szórakozóhelyként működő állóhajót 2000-ben végleg bezárták. A tervezett felújítások elmaradása miatt a gőzhajó szerkezeti állapota az évek során jelentősen leromlott.
Egy vállalkozó 2023-ban tervet készített a roncs megmentésére és Budapestre szállítására. A projekt célja a hajó rendezvényhelyszínné alakítása volt a Lánchíd közelében. A sajtóértesülések szerint a Kisfaludy Program keretében ötmilliárd forintos támogatási keret merült fel. Az átfogó rekonstrukció és a hajó újraindítása végül nem valósult meg.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk célja a friss tűzeset közlésén túl egy nosztalgikus és lemondó narratíva felépítése volt a nagy múltú gőzhajó pusztulásáról. A szöveg a sikertelen megmentési kísérletek hangsúlyozásával a tehetetlenség érzetét erősíti az olvasóban.
Az eredeti szerző informális és szubjektív kifejezéseket alkalmazott a történeti és finanszírozási események leírására. A II. világháború utáni események kapcsán úgy fogalmazott, hogy „a legénység egyszerűen hazahozta” a hajót, ami túlegyszerűsíti a szövetséges zónák közötti összetett jogi folyamatokat. A 2023-as felújítási tervnél bizonytalan forrást tálalt tényként, kijelentve, hogy „A Kisfaludy Program állítólag 5 milliárd forintot biztosított volna”. A cikk lezárása – „újjászületéséből azonban semmi sem lett” – köznapi és lemondó megfogalmazással keretezi a beruházás elmaradását.
A forrásszöveg nem mutatja be a hajó korábbi részleges elsüllyedésének és kiemelési kísérleteinek műszaki hátterét. Nem tisztázza, hogy a felújítási projektek pontosan milyen tulajdonjogi, finanszírozási vagy hatósági akadályokon buktak el, és hiányoznak az érintett beruházók, valamint a katasztrófavédelem hivatalos szakértői megállapításai is a tűz pontos keletkezési okairól.
