A Duna Médiaszolgáltató Zrt. sajtó- és marketingirodája hivatalos közleményben tudatta, hogy megszünteti az M1 Híradó élére bejelentett személyi döntéseket. A határozat értelmében Hajdú Gábor nem foglalja el a főszerkesztői pozíciót, valamint Borsa Miklós sem veszi át a műsorvezetői feladatokat az M1 csatornáján.
A közmédia vezetősége szűkszavú nyilatkozatban fejtette ki a lépés okait. A kiadott tájékoztatás szerint a hírszolgáltatásnak vissza kell nyernie a társadalom bizalmát az átalakulási folyamat során.
A társadalmi elvárások és az átmeneti időszak
A közmédium közleménye kiemeli, hogy a szervezet az átmeneti időszak alatt is a lakossági igények kielégítésére törekszik. A vezetőség olyan médiaszolgáltatási környezetet kíván kialakítani, amely megfelel a megváltozott társadalmi elvárásoknak.
A személyi változások visszavonása része a közmédia átfogó szerkezeti és tartalmi megújításának. A döntéshozók egyelőre nem nevezték meg az új főszerkesztőt és műsorvezetőt, akik az M1 hírműsorait irányítják majd a jövőben.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlemény célja a kinevezések visszavonásának pozitív felhangú keretezése, megelőzve az intézményi válság vagy a hibás döntéshozatal látszatát. A vezetőség a szakmai visszalépést a társadalmi bizalom megteremtésének és a reformfolyamat természetes lépéseként prezentálja.
A kiadott közlemény intézményi és eufemisztikus szókészletet használ, elfedve a konkrét vezetői felelősséget. Az eredeti szövegben kijelentik:
„A megújuló közmédia hírszolgáltatásának a társadalom bizalmát vissza kell állítania.”Ez a megfogalmazás absztrakt kötelezettségként írja le a helyzetet, elkerülve annak tisztázását, hogy miért rendült meg a bizalom. Emellett a szerző azt a megállapítást használja, hogy a közmédia olyan médiát teremt,
„ami a társadalmi igényeknek is megfelel.”Ez a megfogalmazás normatív jelleget kölcsönöz a döntésnek, miközben eltereli a figyelmet a hátttérben meghúzódó okokról.
A tájékoztatás hallgat a döntést kiváltó konkrét hátttéreseményekről, a személyi kinevezések megelőző szakmai értékeléséről, valamint arról, hogy kik vállalják a felelősséget a hibásnak bizonyult kinevezési folyamatért.
