Az Országgyűlés 143 igen szavazattal, 47 ellenszavazat mellett elfogadta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály-tervezetet Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes terjesztette be, miután a Tisza Párt ezt a lépést a kampány egyik legfontosabb ígéretévé tette. A hivatal vezetőit a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül választja meg a parlament.
Magyar Péter miniszterelnök a szavazást követően a közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a Fidesz ellenzéki tiltakozása dacára a törvény hatályba léphet. A kabinet korábbi közlése szerint a szervezet teljesen függetlenül működik majd, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
Széles körű ellenőrzési és vizsgálati jogosítványok
A jogszabály alapján az NVVH komoly felhatalmazást kap a múltbeli gazdasági folyamatok feltárására. A büntetőeljárást megelőző szakaszban a hivatal kockázatelemzést végez, amihez banki adatokhoz, nyilvántartásokhoz és hivatalos iratokhoz is hozzáférhet a rendőrség, az ügyészség, valamint a NAV közreműködésével. A szervezet közvagyonvédelmi, illetve büntetőeljárásokat is indíthat a feltárt adatok függvényében.
A Tisza Párt már a 2026-os választási kampányt megelőzően, így a 2025. júliusi nagykanizsai kongresszuson is hangsúlyozta egy ilyen szervezet szükségességét. A kormányzati tervek szerint a hivatal elnöke és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelemben és mentelmi jogban részesül. A tisztségekre érkező szakemberek között NAV-os pénzügyőr, valamint az ügyek nyomozásáért, vádemeléséért és felülvizsgálatáért felelős szakemberek kapnak helyet, akik akár az MNB-alapítványok ügyeit is magukhoz vonhatják.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja az új antikorrupciós intézmény felállításának és jogköreinek tényszerű bemutatása, hangsúlyozva a kormányzati ígéretek betartását és a szervezet függetlenségét.
A szöveg nagyrészt hivatalos, tényközlő stílust használ, miközben az idézett politikai megnyilatkozásokban megjelennek a rendszerszintű felelősségre vonást hangsúlyozó retorikai elemek.
A cikk nem részletezi a Fidesz frakció részéről elhangzott konkrét szakmai vagy jogi ellenérveket, amelyek az ellenzéki szavazatok elutasítását motiválták.
