Az Alkotmánybíróság (AB) a hivatalos közlönyből szerzett tudomást arról, hogy a kormány nem támogatja a testület költözését a József főhercegi palotába. A HVG megkeresésére adott válaszból kiderül, hogy a testületet nem értesítették előzetesen a változásról.
A kormány múlt heti döntése alapján felülvizsgálják az állami intézmények budai Várba történő költözéseit. A Nemzeti Hauszmann Program keretében zajló beruházások áttekintése során határoztak az Alkotmánybíróság elhelyezésének elvetéséről. A József főhercegi palota újjáépítése öt éve tart, a költségek jelenleg közel 100 milliárd forintra rúgnak.
Tisztázatlan jövőbeli székhely
A jelenleg is zajló negyedik építési ütem 13,5 milliárd forintos költsége kizárólag a reprezentatív terek előkészítését fedezi. Ez az összeg nem tartalmazza a belsőépítészeti munkálatokat és a berendezést sem. A kormány 2023-ban jelentette be az Alkotmánybíróság költöztetését, amelyet egy 2025-ös törvénymódosítás törvényi szintre emelt.
A jogszabály értelmében 2028. január 1-től a Szent György téri épület az Alkotmánybíróság hivatalos székhelye. A kormány a törvényt a jövőben módosíthatja, azonban a jelenlegi szabályozás érvényben maradása esetén jogi ellentmondás alakulhat ki. Hasonló helyzet állt fenn korábban, amikor az Alkotmánybíróság törvényes székhelye 23 éven át egy esztergomi épület volt, ahol a testület sosem folytatott érdemi munkát.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a kormányzati döntés és a beruházás költségei közötti ellentmondás kiemelése, valamint az intézményi bizonytalanság hangsúlyozása.
A szerző „a kormány nem támogatja” és „a kormány felülvizsgálja” fordulatokat használja, amelyek a hatalmi döntés egyoldalúságát emelik ki. Az „ebben az is benne van a pakliban” kifejezés informális stílusa a jogi folyamat kiszámíthatatlanságát érzékelteti.
A cikk az Alkotmánybíróság válaszára támaszkodik, amely a „Magyar Közlönyből értesült” tényével erősíti a kormányzati kommunikáció hiányosságát. A kormányoldal részéről nem szólal meg közvetlen forrás, csupán a közlönyben megjelent határozat ténye szerepel.
Nem derül ki, hogy a kormány a felülvizsgálat során milyen szakmai érvekre hivatkozott az Alkotmánybíróság elhelyezésének elvetésekor, és milyen alternatívák merültek fel a testület székhelyét illetően.
