A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárást indított az izraeli-amerikai Cobwebs Technologies által fejlesztett Webloc szoftver feltételezett magyarországi alkalmazása ügyében. A vizsgálat megindítását Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke erősítette meg.
A VSquare oknyomozó portál április elején közölt információkat arról, hogy a magyar állami szervek 2022 eleje óta használják a rendszert. A technológia az okostelefonok hirdetési adatait használja fel a felhasználók tartózkodási helyének és mozgásának nyomon követésére.
A technológia működése és jogi aggályok
A Webloc működési elve az anonim digitális profilok és a valós személyazonosságok összekapcsolásán alapul. A szoftver képességei közé tartozik a célszemélyek napi rutinjának és korábbi mozgásának teljes körű rekonstruálása.
Szakértői vélemények szerint a rendszer használata ellentétes lehet az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletével (GDPR). Amennyiben a használat ténye beigazolódik, Magyarország lehet az első olyan EU-s tagállam, amelynél bizonyítottan alkalmazzák ezt a típusú megfigyelési eszközt.
A torontói Citizen Lab kutatóközpont korábban elemzést tett közzé a szoftverről. A jelentésükben szereplő képernyőmentések Budapesten tartózkodó célpontok adatait is tartalmazták, ami alátámasztja a hazai alkalmazás lehetőségét.
A hatóság reakciója
Péterfalvi Attila közleménye szerint a NAIH-nak a sajtóhírek megjelenése előtt nem volt tudomása az eszköz létezéséről. A hatósághoz korábban sem panasz, sem bejelentés nem érkezett a Webloc szoftverrel kapcsolatban.
A vizsgálat célja annak tisztázása, hogy mely állami szervek és milyen jogalapon szerezték be a technológiát. Az eljárás során a hatóság azt is vizsgálja, hogy a szoftver használata során sérültek-e a magyar állampolgárok információs önrendelkezési jogai.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás célja a kormányzati megfigyelési gyakorlatok transzparenciájának hiányára való rávilágítás. A narratíva a „tömeges megfigyelés” és a „tudtuk nélkül” elemekre építve sürgető, aggályos képet fest a technológia alkalmazásáról.
A szöveg olyan érzelmileg telített kifejezéseket használ, mint a „tömeges megfigyelésre alkalmas” vagy a „felhasználókat azok tudta nélkül” követi nyomon. Ezek a fordulatok a technikai leírást azonnal morális és jogi keretbe helyezik, megelőlegezve a jogsértés tényét.
A cikk elsősorban egyetlen oknyomozó újságíró (Panyi Szabolcs) és egy külföldi kutatóintézet (Citizen Lab) adataira támaszkodik. Bár megszólaltatja a NAIH elnökét, a technológiát ténylegesen használó állami szervek (például titkosszolgálatok vagy rendőrség) álláspontja vagy cáfolata teljesen hiányzik a beszámolóból.
Nem derül ki, hogy más országok (nem EU-s tagállamok) milyen jogi keretek között használják ugyanezt a szoftvert, illetve létezik-e olyan nemzetbiztonsági kivétel a GDPR alól, amelyre a magyar szervek hivatkozhatnának. Az „első EU-s állam” kijelentés hangsúlyozza a negatív különutasságot, de nem részletezi a többi tagállam hasonló eszköztárát.
(Kép: naih.hu)
