Tordai Bence országgyűlési képviselő írásbeli kérdést nyújtott be a legfőbb ügyészhez a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatójának ügyében. A politikus azt tudakolta, hogy a hatóságok kizárták-e más vezető kormánypárti politikusok esetleges kapcsolatát Juhász Péter Pállal.
A legfőbb ügyész válasza szerint a területért 2010 és 2014 között felelős államtitkár és az intézetvezető között nem merült fel adat közvetlen kapcsolatra vonatkozóan. Tordai Bence érvelése szerint Soltész Miklós államtitkársága idején nevezték ki Juhászt a javítóintézet élére.
A kinevezés körülményei
A képviselő emlékeztetett, hogy Juhász Péter Pál 2011-es kinevezését szakmai aggályok övezték. A gyanú szerint a férfi korábban két munkahelyéről is visszaélések gyanúja miatt távozott. Molnár László, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) akkori vezetője írásban ellenezte a kinevezést az illetékes minisztériumnál.
A dokumentumok szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2013-ban is kapott jelzéseket a Tegyesz vezetőitől. Ezek a bejelentések Juhász kiskorúakat veszélyeztető magatartására hívták fel a figyelmet. Tordai szerint vizsgálatot igényel, hogy a minisztérium miért nem reagált érdemben ezekre a figyelmeztetésekre.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész tömör válaszában rögzítette: a nyomozás során nem találtak olyan információt, amely az ügy gyanúsítottjai és az említett államtitkár közötti kapcsolatra utalna.
Kormányzati reakciók
Az ügyben korábban Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt. Március elején az RTL kérdésére, amely a 2010-es kinevezés hátterét firtatta, a kormányfő úgy reagált: a kérdést annak kell feltenni, aki a kinevezésről döntött. Az eseményről készült beszámolók szerint a miniszterelnök nem kívánt részletesebben válaszolni a javítóintézetben történt visszaélésekkel kapcsolatos további kérdésekre.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti cikk elsődleges célja a politikai felelősség hárításának bemutatása. A szöveg a gyermekvédelmi intézményrendszer hibáit és a kormányzati döntéshozók vélt passzivitását állítja párhuzamba az ügyészségi válasszal.
A forrásszöveg erősen szubjektív jelzőket használ a drámai hatás fokozására. Például a „közellenséggé lett igazgató” kifejezés erkölcsi ítéletet tükröz, míg a „kérdések elől menekülő miniszterelnök” és az „igazán eldugulhatna már” fordulatok érzelmi alapú szembeállítást alkalmaznak a tényközlés helyett.
A cikk dominánsan az ellenzéki képviselő (Tordai Bence) érvelését és az RTL riporterének kérdésfeltevését részletezi. Bár idézi a legfőbb ügyészt és a miniszterelnököt is, ezeket a megszólalásokat a mulasztások kontextusába helyezve, elégtelen válaszokként mutatja be.
A szöveg nem részletezi a 2011-es kinevezési eljárás pontos jogi kereteit, és nem említi, hogy az akkori jogszabályok alapján pontosan kinek a hatásköre volt az ellenőrzés. Hiányzik továbbá a nyomozás módszertanának bemutatása, ami megmagyarázná, miért nem találtak „adatot” a kapcsolatra.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
